2024. november 22., péntek

Felmérés: Az ukránok 70 százaléka szerint kormányuk intézkedései is hozzájárultak a konfliktus kirobbanásához

Az ukránok úgy gondolják, hogy nemcsak Oroszország, hanem saját kormányuk, valamint az USA és a NATO is osztozik a felelősségben az országukban zajló konfliktusért – derült ki egy friss felmérésből.

A június 9. és 13. között 1005 ukrán körében telefonon végzett felmérést a Chicagói Egyetem Nemzeti Közvélemény-kutató Központja végezte, amelyet a Wall Street Journal finanszírozott.

A válaszadók 82%-a szerint Oroszország „nagymértékű felelősséget” visel, miután február 24-én csapatokat küldött Ukrajnába. Mindössze 9% vélte úgy, hogy Moszkva nem hibáztatható ezért.

A felmérés azonban elég világossá tette, hogy az ukránok többsége a jelek szerint nem ért egyet Volodimir Zelenszkij elnök és nyugati támogatóinak narratívájával, miszerint Moszkva katonai művelete az országukban provokálatlan agresszió volt.

A megkérdezettek 70 százaléka szerint az ukrán kormány intézkedései is hozzájárultak a konfliktus kirobbanásához, 47 százalék szerint pedig „nagymértékű felelősséget” tulajdonít Kijevnek ezért.

Az Egyesült Államokat, amely Zelenszkij kormányának több milliárd dolláros katonai és gazdasági támogatást nyújtott az orosz katonai művelet idején, 58% jelölte meg bűnösnek. A megkérdezettek 26%-a szerint az amerikaiak „nagymértékben felelősek” a jelenlegi helyzetért.

Az ukránok az Egyesült Államok vezette NATO-blokk szerepét hasonlóan értékelték, mint Washingtonét, mindössze néhány százalékpontos különbséggel. A NATO keleti terjeszkedését és az Ukrajna szövetségi taggá tételére irányuló terveket Moszkva nemzetbiztonsági fenyegetésnek bélyegezte, és támadásának egyik fő okaként emelte ki.

Az orosz hatóságok egy másik okként az Ukrajna „nácimentesítésének” szükségességét említették, de a válaszadóknak csak 35 százaléka mondta azt, hogy szerintük az ország „ultrajobboldali nacionalistáinak” szerepe van a konfliktus kiprovokálásában.

Annak ellenére, hogy Oroszország folyamatosan előrenyomul a Donbasszban, az ukránok optimistának tűntek a harcok általános kimenetelét illetően.

Mindössze 6% mondta azt, hogy „rendkívül” vagy „nagyon valószínű”, hogy Moszkva képes lesz megtartani a jelenleg általa ellenőrzött összes területet Donbasszban és Dél-Ukrajnában, ha tűzszünetre kerül sor.

A megkérdezettek 66%-a szerint Kijev előbb-utóbb visszaszerzi az összes elvesztett területet, és a dolgok visszatérnek a normális kerékvágásba.

Oroszország négy hónappal ezelőtt küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a donyecki és luganszki régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünettel időt nyerjen és  azt „nehézfegyveres erők létrehozására” használja fel.

2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a Donbassz köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai szövetséghez.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás