Az orosz hadsereg a hétvégén is folytatta az ukrajnai célpontok elleni tüzérségi támadást, bár hevessége csökkent a korábbihoz képest. Diplomáciai téren azonban nem történt előrelépés a békekötés felé. A világ legfejlettebb és legnagyobb fejlődő országai alkotta G20 országcsoport külügyminiszterei nem tudtak pénteken közös álláspontot elfoglalni Oroszország ukrajnai háborúja, illetve globális hatásainak kezelése kapcsán. Az indonéziai Bali szigetén tartott tanácskozást eleve kibillentette egyensúlyából több váratlan politikai fejlemény, így Boris Johnson brit miniszterelnök csütörtöki lemondása és Japánban Abe Sindzó volt kormányfő pénteki meggyilkolása.
Bizonytalan volt a konszenzus a Kína és Oroszország vezette Kelet, illetve az Egyesült Államok és Európa vezette Nyugat közötti szakadék miatt is. Nem készült közös fénykép, és közös közleményt sem adtak ki, mint a korábbi években, és átütő volt a „kesernyés hangulat”, mindenekelőtt Oroszország és a nyugati résztvevők között. Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, akik első ízben tartózkodtak közös helyiségben a háború kitörése óta, tudomást sem vettek egymásról.
Retno Marsudi indonéz külügyminiszter felszólította a csoportot, amelyben jelen volt Lavrov, Blinken, Vang Ji kínai külügyminiszter és több európai kollégájuk, hogy győzzék le a bizalmatlanságot, mert a bolygó számos kihívással néz szembe, a koronavírus-járványtól kezdve az ukrajnai háborúig.
– A világ még nem tért magához a világjárványból, de máris újabb válsággal találta szemben magát: az ukrajnai háborúval, amelynek hatásai világszerte érezhetőek – mondta Marsudi. Hozzátette: a szegény és fejlődő országoknak kőolaj- és gabonahiánnyal kell szembenézniük, és a G20 feladata, hogy gyorsítsa a helyzet megoldását és a szabályokon alapuló világrend fennmaradását.
A tanácskozás után azonban Marsudi semmilyen megállapodásról nem tudott beszámolni, csak annyit jegyzett meg, hogy „egyes országok elítélték a lerohanást”.
KIKÉPZÉS NAGY-BRITANNIÁBAN
Boris Johnson távozó brit miniszterelnök néhány héttel ezelőtti kijevi látogatásán ajánlotta fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy Nagy-Britannia 120 nap alatt tízezer ukrán katonának tart kiképzési programokat. Nagy-Britannia az Orbital nevű művelet keretében 2015-től az Ukrajna ellen február végén indított orosz háború kezdetéig is több mint 22 ezer ukrán katonának nyújtott kiképzést. A szombaton kezdődött új program keretében az ukrán katonák háromhetes kiképzési kurzusokon vesznek részt.
A brit védelmi minisztérium tájékoztatása nem tér ki a pontos helyszínekre, a tárca csak annyit közölt, hogy a képzési programok az Egyesült Királyság északnyugati, délnyugati és délkeleti térségeiben zajlanak, 1050 brit katona bevonásával.
Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverszállítója; az orosz invázió február végi kezdete óta az Ukrajnának nyújtott brit katonai segély értéke eléri a 2,3 milliárd fontot.
London eddig több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, több mint ötezer könnyű páncéltörő fegyvert, nagy hatótávolságú precíziós rakétafegyverzeti rendszereket, páncélozott járműveket, a hadszíntéri utánpótlás eljuttatására szolgáló, nagy teherbírású drónokat, több ezer éjjellátó berendezést, 155 milliméteres önjáró tüzérségi lövegeket és tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszereket adott át az ukrán hadseregnek.
VESZÉLYBEN A NÉMET IPAR
A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) súlyos gazdasági következményekre figyelmeztet az orosz gázszállítások teljes kiesése esetére. Peter Adrian elnök elmondta, hogy a DIHK nem zárja ki, hogy ilyen esetben a téli hónapokban akár két számjegyű százalékos gazdasági teljesítménycsökkenés is bekövetkezhet.
„Néhány hónapon belül összeomolhat a gázellátásunk…” Sajnos azzal a forgatókönyvvel is kell számolnunk, hogy a karbantartási leállás után, július 21-étől egy ideig nem érkezik gáz az Északi Áramlat 1-ből. Ez katasztrófa lenne”. A tervezett németországi cseppfolyósítottföldgáz-terminálok (LNG-terminálok) csak a télre lesznek üzemképesek – hívta fel a figyelmet.
Az Északi Áramlat-1 balti-tengeri vezeték éves karbantartása megkezdődött, általában tíz napig tart, és sokan amiatt aggódnak, hogy Oroszország nem fogja újra megnyitni a gázcsapot.
Gáz nélkül sok vállalatnak le kellene állítania a termelést, és akkor „olyan gazdasági visszaesést fogunk látni, amely nagyon különbözik attól, amit a pénzügyi válság idején tapasztaltunk” – fogalmazott a DIHK elnöke.
A PÁPA KIJEVBE LÁTOGAT?
Paul Gallagher érsek, a Vatikán „külügyminisztere” a Rai1 olasz televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a 85 éves pápa július végén, Kanadából visszatérése után megbeszélést folytat majd munkatársaival egy lehetséges kijevi látogatásról. Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e egy ilyen utazás már augusztusban, Gallagher úgy válaszolt: „lehetséges, nem zárnám ki”.
A brit érsek azonban leszögezte, hogy természetesen minden a pápa egészségi állapotán múlik. A július elejére tervezett afrikai utat a pápa lemondta ugyan, de Kanadába továbbra is szándékában áll ellátogatni. A pápa térd-ínszalaggyulladás miatt az utóbbi időben gyakorta kerekes székben jelenik meg a nyilvánosság előtt.
– A pápa meg van győződve arról, hogy egy kijevi látogatásnak pozitív hatása lenne – mondta Gallagher. Ferenc pápa Moszkvába is kész lenne ellátogatni – tette hozzá.
A katolikus egyházfő szeptember közepén a kazah fővárosban, Nur-Szultanban megrendezendő vallásközi világkongresszusra is tervez utazást. Ott Ferenc pápa találkozhatna Kirill orosz pátriárkával. – Ha a pápa és a pátriárka egészen Kazahsztánig elrepül, akkor találkozni is fognak – mondta Gallagher.
