A nyugat-balkáni régió jövője csak az Európai Unióban képzelhető el, mivel kultúránk és történelmünk is összeköt minket – jelentette ki Mairead McGuinness, az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért és tőkepiacokért felelős tagja az Európai Parlament (EP) csütörtöki plenáris vitájában.
Az október elején tartott Nyugat-Balkán-EU csúcstalálkozó eredményeit tárgyaló vita keretében a biztos elmondta: a gazdaságélénkítési és beruházási terv révén az EU példa nélküli pénzügyi támogatást nyújt, a következő hét évet felölelő időszakra közel 30 milliárd eurót mozgósít a régió számára. A terv céljai között van a hosszú távú gazdasági fellendülés ösztönzése, a zöld és a digitális átállás felgyorsítása, a regionális együttműködés támogatása és konvergencia előmozdítása.
Az ír biztos ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a térségben további reformokra van szükség a médiaszabadság, a civil társadalmak erősítése, a jogállamiság előmozdítsa és az igazságszolgáltatás méltányossága terén. Mint mondta, az EU és a Nyugat-Balkán közötti szoros kapcsolat fontosságát tükrözendő a vezetők úgy határoztak, hogy rendszeresen tartanak EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozókat, 2022-re tűzve ki a következő időpontot.
Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában kiemelte: a nyugat-balkáni régió stabilitása az EU gazdasági, biztonsági es geopolitikai érdeke. Az Európai Bizottság által a héten közzétett csatlakozási helyzetelemzések is bemutatták, hogy e térség országai értek el előrehaladást számos területen az EU-tagság érdekében. Hozzátette: „Még sincs előrelépés konkrét dátummal a bővítés területén, csak bővítési ígéretek vannak az unió részéről, ezért a térségben nagy a kiábrándultság, a nyugat-balkáni csúcstalálkozó nem volt elég ennek ellensúlyozására. Ha az unió nem tesz mielőbb konkrét lépéseket, akkor elveszíthetjük ezen államok bizalmát, és a harmadik országok növelik tovább befolyásukat a térségben"– hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, a magyarok aktívan részt vesznek a térség stabilitásának fenntartásában: Magyarország most vette át a KFOR nemzetközi erő parancsnokságát Koszovóban, és határozottan kiáll Szerbia és Montenegró mielőbbi felvétele, illetve az Albániával és Észak-Macedóniával való tárgyalások megkezdése és a vízumliberalizáció mellett.
Deli Andor fideszes EP-képviselő ugyancsak csalódottságát fejezte ki hogy a csúcstalálkozó zárónyilatkozatába – a bővítést ellenző tagállamok miatt – nem került be konkrét csatlakozási dátum a nyugat-balkáni országok számára.
A Vajdaságból származó politikus elmondta: „Szerbia 10 éve kezdte el a csatlakozási folyamatot, amelynek a végdátumát egyelőre nem is ismerjük".
Deli Andor köszönetét fejezte ki Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosnak a 30 milliárdos befektetési csomag megteremtéséért. Mint mondta, a csomag javít a régió lakosainak életkörülményein addig is, amíg nem látható konkrét csatlakozási időpont.
