Az Európai Parlament képviselői szerint az uniós értékek sérelme rendszerszintű fenyegetést jelent az Európai Unióra nézve, ezért az Európai Bizottság következő éves jogállamisági jelentésében konkrét ajánlásokat kell megfogalmazni a tagállamok számára, és az uniós értékek hatékonyabb védelme érdekében a jogsértések szélesebb körére kellene kiterjednie.
Az Európai Parlament brüsszeli, kétnapos plenáris ülésének zárónapján 509 szavazattal, 152 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett jelentést fogadott el az Európai Bizottság 2020-as jogállamisági jelentéséről.
A képviselők üdvözölték az uniós bizottság észrevételeit az egyes tagállamok jogállamiságával állapotával kapcsolatban, megjegyezték azonban, hogy az ügyek szélesebb körére, az összes uniós értékre kiterjedő vizsgálatára van szükség, különbséget téve a jogállamiságot érintő rendszerszintű és az egyedi, egymástól független jogsértések között. Véleményük szerint a jelenleg önmagában álló jelentésnek egy állandó, átfogó és hatékony eljárás részévé kellene válnia úgy, hogy például az uniós szerződés 7-es cikke szerinti eljáráshoz, a költségvetési feltételrendszerhez és a kötelezettségszegési eljárásokhoz kapcsolódó konkrét ajánlásokat is megfogalmaz.
Az EP-képviselők határozott fellépést sürgettek az uniós értékek megsértésének akadályozására az egyes tagállamokban. A demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok egymást kölcsönösen erősítő értékek, sérelmük rombolja az Európai Unió egységét – írták. A jogállamiság tiszteletben tartása pedig az unió egészét és a tagállamokat is köti minden kormányzati szinten – szögezték le.
A jelentés „elítéli a Magyarországon és Lengyelországban folytatott politikai nyomásgyakorlást, hogy a nemzeti bíróságok ne kezdeményezhessenek az Európai Unió Bírósága előtt előzetes döntéshozatali eljárásokat", ez ugyanis – mint írták – szembe megy az uniós szerződésekkel. A jelentés foglalkozik az ombudsman függetlenségét aláásó közelmúltbeli lengyel lépésekkel és azzal, hogy Magyarország nem hajtja végre az Európai Bíróságon született döntést a civilszervezetek finanszírozásának korlátozásával kapcsolatban. A képviselők sürgetik az Európai Bizottságot, hogy emiatt indítson Magyarország ellen visszatartó erejű pénzügyi szankciókat eredményező eljárást az uniós bíróságon.
Az Európai Bizottság 2021-es jogállamisági jelentése várhatóan júliusban jelenik meg.
Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint írásbeli hozzászólásában kijelentette: a jogállamisági hadjárat egyik fő eszköze lett az Európai Bizottság által évente kiadott jelentés, mely a tagállamok pártatlan értékelése helyett ideológiailag elfogult álcivil szerveztek vádaskodásaiból áll.
„Megszoktuk már, hogy a baloldali-liberális fősodor a jogállamiság fogalmát használva folytat ideológiai hadjáratot azokkal szemben, akik nem értenek egyet velük. Ennek egyik fő eszköze lett az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése, amelynek hamarosan érkezik a 2021-es kiadása" – fogalmazott.
Elmondta, az Európai Parlament még több, a tagállamok hatáskörébe tartozó területet vonna a vizsgálódás körébe, és jogi, pénzügyi eszközökkel büntetné azokat, akik másképp gondolkodnak. Szavai szerint nem véletlenül Magyarország és Lengyelország kerül ismét a hazugságok célkeresztjébe. Azokat büntetnék, akik elutasítják a bevándorlást, más elképzeléseket fogalmaznak meg Európa jövőjéről, felszólalnak az erőszakosan terjeszkedő genderideológia ellen – emelte ki.
Az ilyen politikailag elfogult és egyoldalú jelentések nem szolgálják Európa érdekét, csak aláássák az unió egységét és törésvonalakat hoznak létre a tagállamok között – tette hozzá Hidvéghi Balázs.
