Biztos győzelemre számíthat Hollandiában a munkáját idő előtt, még januárban – egy családtámogatási adóhivatali botrány miatt – befejezni kényszerült holland kormány főereje, a Mark Rutte ügyvezető miniszterelnök irányította jobbközép Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD). A tegnap kezdődött parlamenti választás a járvány miatt három napig tart, és a jelek szerint a VVD-nek koalíciós partnereket kell majd keresni a kormányalakításhoz.
Szokatlan „nyitánnyal” kezdődött tegnap a holland parlamenti választás. Előző nap Hágában dühös tömeg tüntetett a járványügyi szigorítások és korlátozások ellen. A rendőrség csak vízágyúval és gumibottal tudta feloszlatni a több ezer tiltakozót. Az elégedetlenséget az váltotta ki, hogy január vége óta éjszakai kijárási tilalom van (a II. világháború óta először), nem szabad gyülekezni, a vendéglők és bárok pedig ki sem nyithatnak.
A járvány módosította a voksolás rendjét is: a szavazóhelyek három napig lesznek nyitva, hogy sehol ne alakuljanak ki sorok. A választás fő esélyese a Mark Rutte ügyvivő miniszterelnök vezette Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD). A felmérések szerint akár negyven képviselői helyet is szerezhet, azaz eddigi mandátumai számát öttel növelheti. Ráadásul annak ellenére, hogy Rutte január 15-én kénytelen volt lemondani az adóhatósághoz köthető családtámogatási botrány miatt, ami magával rántotta az egész kormányt.
Sokan most népszavazásként tekintenek a választásra, amelyen a Rutte-kabinet válságkezeléséről nyilvánítanak véleményt. A korlátozó intézkedések ugyan népszerűtlenek, ám a közvélemény-kutatási eredmények azt mutatják, hogy a VVD megőrzi első helyét, és jó eséllyel folytathatja a kormányzást. Alighanem ismét Rutte irányításával, aki tisztsége megtartása esetén negyedszer ülhet a miniszterelnöki székbe. Ehhez azonban segítőkre is szüksége lesz. Még néhány pártra, de kettőre-háromra mindenképpen, hogy kormánya számára biztosítani tudja a (76 fős) többséget a 150 tagú törvényhozásban.
Nem tudni, hány párt jut majd parlamenti mandátumhoz a tizennégy indulóból, ám az már a voksolás előtt biztos volt, hogy ki nem kerülhet be az új kormányba: a Geert Wilders vezette szélsőjobboldali, populista, bevándorlás- és iszlámellenes Szabadságpárt (PPV). Ezt a politikai erőt, egyik riválisa sem fogadja el lehetséges koalíciós partnerként. Így abban az esetben sem irányíthatná Hollandiát, ha 50 százalék alatti támogatással diadalmaskodna. A győzelemre ugyan nem esélyes, ám arra igen, hogy a második legjobb eredményt érje el, és 19 képviselőt küldjön a parlamentbe. A felmérések legalábbis ezt mutatják, meg azt, hogy a harmadik helyen az eddigi kormány koalíciós partnere, a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) végezhet.
Elemzésekre hivatkozva néhány politológus a szavazás előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a választókat ezúttal a gazdasági, megélhetési témák érdeklik a leginkább, illetve az, hogy milyen támogatásra és segítségre számíthatnak az új kormánytól a járvány okozta nehézségek és problémák enyhítéséhez, felszámolásához.
