Kijev 10 hónap után beismerte felelősségét a Krími híd elleni tavaly októberi támadásban. Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszterhelyettes azt írta a Telegramon: 273 nap telt el azóta, hogy Ukrajna támadást hajtott végre a Krími híd ellen, aminek az volt a célja, hogy zavart keltsenek az oroszok hadtáp-utánpótlásában. (Május 27-én Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetője közvetve megerősítette, hogy a különleges szolgálat felelős a hidat ért támadásért.)
Tavaly október 8-án egy teherautót robbantottak fel az Oroszországból a félszigetre vezető Krími hídon. Az incidensben négy ember meghalt, és egy közelben lévő tehervonat dízelolajat szállító tartálykocsijai is kigyulladtak. A hatalmas tűzvész hatására a híd közúti szakaszának két pillére összeomlott. A vonat és közúti forgalom helyreállítása a hídon viszonylag gyorsan megtörtént. Az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság vezetője, Alekszandr Basztirkin terrorcselekménynek minősítette az incidenst, és azt állította, hogy az ukrán különleges szolgálatok állnak a háttérben.
Csoportfotó a Törökországból Kijev felé tartó gépen: Ihor Klimenko belügyminiszter, Oleh Komenko, Denisz Sleha és Denisz Prokopenko, az Azovstal egykori védői, Volodimir Zelenskij államfő, Szerhij Volinszkij az egyik azovi parancsnok, Andrij Jermak az eln
A reménytelenség jele?!
„A kazettás fegyverek szállítása a reménytelenség jele és a gyengeség bevallása az állítólagos ukrajnai ellentámadás kudarcának összefüggésében" – áll az orosz védelmi tárca szombati közleményében, amely reakció arra az amerikai döntésre, amely értelmében az Egyesült Államok kazettás bombákat és lőszereket szállít majd Ukrajnának.
Az orosz kormányzat elítélte „a jelenlegi ukrán vezetés agóniájának meghosszabbítására irányuló kísérletet, amelynek során nem törődnek e bombák polgári áldozataival sem, hiszen a fegyverek vaktában gyilkolnak a becsapódás előtt vagy után kis robbanótölteteket szétszórva. Kazettás lőszereket szállítva Washington ténylegesen bűnrészes lesz a használatukban, és teljes mértékben osztozik a robbantások okozta halálesetek miatti felelősségben, beleértve az orosz és ukrán gyerekekét is" – írta a tárca.
A kazettás bombákat számos (elsősorban európai) államban tiltják. Részesei a 2008. évi Oslói Egyezménynek, amelyet sem Washington és Moszkva, sem Kijev nem írt alá.
Joe Biden amerikai elnök televíziós interjújában beszélt arról, hogy a kazettás lőszerekről hozott döntés „nagyon nehéz, de jó lépés volt". Szavai szerint az Egyesült Államok kifogyóban van hagyományos lőszerekből, ezért szállít átmenetileg kazettás lőszert Ukrajnának.
Ankarára morognak az Azov tisztjeinek hazaengedése miatt
„Az Azov parancsnokainak visszatérése Törökországból Ukrajnába nem más, mint a létező megállapodások közvetlen megsértése" – közölte Dmitrij Peszkov, Kreml-szóvivő, azt követően, hogy Ankara hazaengedett olyan ukrán tiszteket, akik a mariupoli Azovsztal acélmű védelmében vettek részt. Peszkov ezt az ukrán ellentámadás kudarcával hozta kapcsolatba, valamint Törökország azon szándékával, hogy „szolidaritásáról" tegyen tanúbizonyságot a vilniusi NATO-csúcs előtt.
Ankara nem nyilatkozott arról, hogy milyen megállapodás alapján adta át a tiszteket Ukrajnának, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig lelkesen üdvözölte az ukrán parancsnokokat, és egy fényképet is közzétett, amelyen az Azov ezred három parancsnokával, valamint két másik parancsnokkal látható.
Az ukrán Da Vinci zászlóalj oroszoktól zsákmányolt Buratinóval (TOS–1A rakétavető) lövi állásaikat a luhanszki régióban fekvő Kremina közelében (Fotó: AP via Beta)
A tisztek orosz fogságba estek, amikor elfoglalták az Azovsztalt, de ezt követően Törökországba deportálták őket. A szélsőséges nacionalistának tekintett parancsnokoknak a megállapodás szerint a konfliktus végéig Törökországban kellett volna maradniuk.
Zaharova: A NATO-csúcson vitassák meg a zaporizzsjai atomerőmű kérdését
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a jövő heti vilniusi NATO-csúcson foglalkozni kellene az ukrajnai Zaporizzsjában lévő atomerőmű helyzetével. (A NATO-tagországok vezetői kedden és szerdán a litván fővárosban találkoznak.)
Az orosz szóvivő Ukrajnát a zaporizzsjai atomerőmű rendszeres megrongálásával vádolva azt írta, „a NATO-csúcstalálkozónak kiemelt figyelmet kell szentelnie ennek a kérdésnek". Hozzátette: a szövetség tagjainak túlnyomó többsége a közvetlen hatásövezetben lesz, ha valami történne. (Vilnius mintegy 1000 kilométerre van a legnagyobb európai atomerőműtől.)
Oroszország és Ukrajna egyaránt azzal vádolja a másikat, hogy támadást tervez az erőmű ellen, amely Zaporizzsja térségében, a frontvonal közelében, orosz kézen lévő területen található.
Nyitókép: Csoportfotó a Törökországból Kijev felé tartó gépen: Ihor Klimenko belügyminiszter, Oleh Komenko, Denisz Sleha és Denisz Prokopenko, az Azovstal egykori védői, Volodimir Zelenskij államfő, S
