Folytatódik a kétéves bori Danka Ilić holttestének keresése. A rendőrség átkutatja Zlot falu tágabb területét, a gyanúsított házának környékét, a temetőt, a fészereket, egy megközelíthetetlen terepet a Lazarev-kanyonban.
Tegnap a Sürgősségi Helyzetek Osztályának munkatársai a gyilkosság egyik gyanúsítottjának háza közelében lévő patakot is átvizsgálták, írja a Vajdasági RTV.
Mint ismeretes, az eddigi bizonyítékok és a vallomások alapján a bori Vízvezeték és Csatornahálózat Közvállalat két munkása, D. D. és S. J. gázolta el a családi ház udvarából az úttestre kisétált kislányt, majd betették a gépkocsiba, testét kidobták a helyi szeméttelepen, később pedig valahova átszállították. A gyanúsítottak beismerték tettüket, nem árulták azonban el, hogy hova vitték el utólag a holttestet. Azt a rendőrség feltételezhetően megtudhatta volna D. D. testvérétől (ugyancsak D. D.), akit bekísértek bűnrészesség gyanúja miatt, ő azonban szívinfarktusban meghalt a bori fogdában. A két testvér apja, R. D. sem közölte eddig, hol van a holttest, a másik fő gyanúsított, S. J. pedig a kezdetektől fogva hallgatással védekezik.
A szerb sajtóban megjelentek arra vonatkozó feltételezések is, hogy miért titkolhatják az elkövetők, hova rejtették el a holttestet. Az egyik feltételezés szerint erre okot adhat, ha a gyilkosság meglehetősen brutális volt, s attól tartanak, erre fényt derítene a holttest fellelése, így súlyosabb büntetést kapnának. Erre utaló kijelentéseket tett Ninoslav Cmolić, a bűnügyi rendőrség tagja is. Az elkövetők arra is számíthatnak, hogy amennyiben nem találják meg a holttestet, nem kapnak életfogytig tartó börtönbüntetést, mert a hatóságok nem tudják majd megállapítani a gyilkosság pontos körülményeit. Predrag Savić ügyvéd szerint az efféle remények azonban teljesen megalapozatlannak számítanak, mert a súlyos gyilkosság elkövetése már a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján is feltételezhető. Mint mondta, maguk a gyanúsítottak is beismerték tettüket, egyes családtagjaik is hasonlóképpen tettek, de megállapíthatók a gázolás körülményei is, ott vannak a vérnyomok a szolgálati gépkocsin, az eset 3D-s rekonstruálása alapján megállapítható a gázolás alatti sebesség is, amely nem okozhatta a kislány azonnali halálát, hiszen a jármű 20 kilométeres óránkénti sebességgel haladt. Mindezek a bizonyítékok arra utalnak, hogy a kis Danka meggyilkolása éppen úgy ment végbe, ahogyan azt az egyik elkövető be is vallotta a kihallgatás során, szögezte le az ügyvéd. Egyetértett azzal, hogy az eset tisztázása érdekében jobb lenne ha megtalálnák a kislány holttestét, elvégeznék a boncolást, s eljutnának a sérülések és az elhalálozás közötti pontos kapcsolat meghatározásához. Arról viszont nem lehet beszélni, hogy az elkövetők esetleg felmentést vagy alacsonyabb büntetést kaphatnak a holttest hiányában, értékelte.
Nyitókép: A Belügyminisztérium felvétele
