A Belgrádi Felső Bíróság különleges részlegén Slavko Ćuruvija újságíró meggyilkolásával kapcsolatban pénteken megtartották a tárgyalás záróbeszédeit. A vádlottak védőügyvédje, Zora Dobričanin Nikodijević Ratko Romić és Milan Radonjić, az állambiztonság volt tagjainak felmentését kérte. Záróbeszéde szerint mindenért az állambiztonság vonható felelősségre.
– Ügyfeleim ártatlanok Slavko Ćuruvija meggyilkolása ügyében. Arra kérem a bíróságot, hogy mentse fel őket, ami így is csupán kis elégtétel lenne, a két évtizede tartó megbélyegzést ugyanis a bíróság sem tudja róluk lemosni – mondta Nikodinović.
Szavai szerint egyes médiumok, szervezetek és politikusok visszaéltek Ćuruvija meggyilkolásával, a rendőrség és az ügyészség pedig nem mert eltérni Nataša Kandić, a Humanitárius Jogi Alap elnök által 2000-ben megírt forgatókönyvétől. Nikodinović szerint két évtized után, az eljárás megújítása után sem derült ki, ki ölte meg Ćuruviját. Mint mondta, csak azt tudják biztosan, hogy nem védencei voltak. Kiemelte, a tényleges vádlott az akkori állambiztonság.
A vád oldaláról záróbeszédet mondott Milenko Mandić, a szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyészhelyettes is, aki a vádlottakra 40 év börtönbüntetést kért. Szavai szerint Ćuruviját, a Dnevni Telegraf lap főszerkesztőjét azért ölték meg, mert az akkori államvezetés fenyegetést látott benne. Slavko Ćuruviját 1999. április 11-én ölték meg belgrádi lakásának bejárata előtt. A gyilkosság ügyében 2015-ben indítottak eljárást, amelynek végén 2019 áprilisában Radomir Markovićot, az állambiztonság volt vezetőjét és Milan Radonjićot, az állambiztonság belgrádi központjának vezetőjét 30 évre, Ratko Romićot és Miroslav Kurakot pedig a gyilkosság megszervezésének vádjával 20 év börtönre ítélték. A belgrádi Fellebbviteli Bíróság azonban azzal a magyarázattal, hogy az elsőfokú bírósági tanács túllépett a vádon az ítéletével, újratárgyalásra utalta az ügyet. Radomir Marković kiszabott börtönbüntetését tölti, Radonjić és Romić házi őrizetben van, míg Kurak az ügy kezdete óta szökésben van, így a bíróság a távollétében ítélkezik.
