Helyszíni tudósítás – Cikkünkhöz GALÉRIA is tartozik
A kereszténységért folytatott európai küzdelemben szükség lesz a román ortodoxiára is, fogalmazott Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn, a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján megtartott, már nagy hagyományra visszatekintő, szokásos nemzetpolitikai, átfogó helyzetelemző beszédében. A folytatásban ismertette azt a demarsot, hivatalos állami iratot, amelyet a román külügytől kapott látogatása előtt, s melyben belefoglalták, miről nem lehet beszélni. A megnevezett „tiltások” között szerepeltek „a román érzékenységet sértő” kérdések, fejtette ki a kormányfő, első helyen a nemzeti szimbólumok, melyek kapcsán Orbán közölte, nem fog róluk értekezni, de üdvözölt mindenkit, aki magyar vagy székely zászlóval érkezett az előadás meghallgatására. A kollektív kisebbségi jogokról sem lett volna szabad beszélnie, ismertette, de ezek, mondta, léteznek, s meg is illetik az erdélyi magyarokat. A demarsban azt is megfogalmazták, hogy nem beszélhet „nem létező romániai közigazgatási egységekről”, talán Erdélyre és Székelyföldre céloztak, mondta a kormányfő, s hozzáfűzte, ezzel sincs gond, mert „soha sem állítottuk, hogy ezek román területi egységek lennének”. A demarsban azt közölték, a nyugati értékekről lehet beszélni, de nem negatív fényben – a miniszterelnök szerint azonban a mai nyugati értékeknek három alapja van lényegében, a migráció, az LMBT és a háború, de ezek, közölte, már maguk is rossz színben vannak, nem kell feltüntetni sehogyan sem. Felszólították Orbánt arra is, hogy a migránskérdés kapcsán kerülje a xenofób mozzanatokat. A demarsra adott válaszában a miniszterelnök úgy fogalmazott: figyelmébe ajánlják a magyarok a román barátaiknak, hogy a román elnöknek nem fogják megszabni, ha Magyarországon kíván beszédet tartani, miről mit mondhat, de vegyék figyelembe azt is: a jelenlegi legnagyobb román nemzeti ambíciónak számító schengeni csatlakozást Magyarország teljes mellszélességgel támogatja, a magyar uniós elnökség alatt ennek elérése kiemelt célt jelent majd. A témát azzal zárta Orbán, hogy új miniszterelnöke van Romániának, s ironikusan megjegyezte, mióta ő miniszterelnök, a jelenlegi már a 20. román kollégája.
ÚJ NAGYHATALMAK IDEJE
Veszélyes időszakot élünk, nagy változás éveit, mely a Föld minden pontját, országát érinti, húzta alá a miniszterelnök. A világ erőegyensúlya elmozdult, ennek súlyos következményeit viseljük, Kína elmozdította azt. A politikai döntéshozás folyamatában rendkívül fontos megfelelő időbe kategorizálni a történéseket, értekezett. Taktikai, stratégiai, történelmi idő létezik, s ha rossz a besorolás, a döntés rossz lesz, beláthatatlan következményekkel. Példaként említette: amikor Angela Merkel volt német kancellár szembesült a migrációval, a problémát a taktikai időbe sorolta, gyors megoldást remélt, de a stratégiai időbe kellett volna sorolnia, mert kiderült, át fogja alakítani Németország teljes kultúráját. A globális szempontokat elemezve Orbán hangsúlyozta, Kína megerősödött, s másként emelkedik fel, mint az USA, mert az USA „lett”, Kína pedig egy ősi civilizáció. Termelési erőművé vált Peking, megelőzi az USA-t minden tekintetben. A nyugati ipari forradalomnak és a globális technológiai forradalomnak a több száz éves múltját, annak útját, Kína harminc év alatt megtette, emelte ki. Az USA úgy nőtt fel, hogy sikeresen visszaverte mindig a globális első pozícióját veszélyeztetőket, ma azonban be kell látni, nincsenek állandó győztesek és vesztesek a világpolitikában. A jelenlegi folyamatok ázsiai országoknak kedveznek, nyomatékosította, Ázsia és Kína teljes nagyhatalmi mivoltában áll előttünk, van ambíciója, távlati terve és középtávú programja is.
KÉT NAP VAN AZ ÉGEN
Orbán hangsúlyozta, az a fő kérdés, vajon elkerülhető-e az összeütközés Kína és a nyugati világ között, az eddigi hasonló esetek, egy új globális erő térnyerése és vezetői szerepbe kerülése, az esetek többségében háborúval végződött. Alapproblémát jelent, hogy az uralkodó nagyhatalom mindig jobb indulatúnak látja magát a kihívónál, a másik képességéből indul mindkettő ki, belekerülnek a thuküdidészi csapdába, ez pedig már bőven elég a háborúhoz. A két nagyhatalom közötti összeütközés valószínűbb, mint ma látható, értékelte. Nem elkerülhetetlen a háború, de új egyensúlyt kell találni. Orbán szerint ebben a történetben azonban nekünk, magyaroknak, nem osztottak lapot, ez a nagyok története, akiknek el kell fogadniuk, hogy két nap van az égen, egyenlő feleknek kellene egymást elismerniük a megoldás érdekében. A miniszterelnök feltette a kérdést, mi tartozik ránk a világpolitikai helyzetből, s mint kifejtette, azt kell szem előtt tartani, hogy az új egyensúly beállítása nem fog menni egyik napról a másikra, hanem egész nemzedéknyi időt igényel, így a gyerekeink is ebben a világidőben, korszellemben fogják leélni az életüket. A magyaroknak ebben kell boldogulniuk, ezt figyelembe véve kell alakítani a terveiket, fűzte hozzá.
EURÓPA GAZDAG, DE GYENGE
Orbán Viktor az Európai Unióra térve elmondta, a szervezet azt a benyomást keltheti, hogy szorongás gyötri, mert bekerítve érzi magát. Jó oka van erre, tekintve, hogy kb. 400 millió embert számlál, az össz nyugat pedig mintey 800 milliót, amelyet körülvesz másik 7 milliárd. Az Unió gazdag, de gyenge, amely lázadozó világot, zavart és sok éhes szájat lát maga körül, és hallja a régi sérelmek okozta lármát, az Európába indulni készülő milliók hulláma pedig hamarosan átcsaphat a Földközi-tenger európai oldalára. A miniszterelnök arra a gazdasági előrejelzésre is kitért, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tett közzé, és amely szerint a 2030-ra előjelzett GDP-világrangsor első tízének mezőnyéből kiesik Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország, sőt még a jelenleg negyedik Németország is csupán a tizedik lesz.
Az ebből a realitásból fakadó félelem eredményezi, hogy az EU megijedt a versenytől, mint egy kiöregedett bokszbajnok, a félelem pedig gazdasági, politikai, kulturális elzárkózást, gettósodást hoz, magyarázta Orbán, amire már kidolgozták a leválasztás, kockázatcsökkentés nyelvét. Ebből a szempontból az Oroszország elleni politikai is leválasztás, hiszen szankciókkal akarták leválasztani Oroszországot, ám illúzió, hogy Európát le lehet választani az orosz energiáról, mert Oroszországot nem lehet leválasztani a világ többi részétől. A folyamat közben pedig mi elveszítjük a versenyképességünket, ugyanis amíg az orosz gáz és olajimport a megelőző időszakhoz képest már a kétszeresébe kerül Európának, a világ többi részén ugyanez a korábbi áron érhető el. Az Unió számára tehet a jövő kérdése, hogy a kockázatcsökkentés vagy a kapcsolódás felé veszi az irányt, ebben reményt adó tény, hogy a nagy európai cégek túlnyomó része már nem akarja megszakítani az oroszországi kapcsolatait.
HARC AZ UNIÓN BELÜL
A következő évek másik fontos folyamata Orbán szerint, hogy a föderalisták vagy a szuverenisták, a birodalom vagy a nemzetek kerülnek előtérbe. Ebben komoly ütés volt a szuverenisták számára a Brexit, amely megbillentette az unión belüli egyensúlyt, hiszen a szuverenisták oldalán addig az angolok álltak a V4 országai mellett. Az utóbbi időben ráadásul támadást intéztek a nyugati föderalisták a V4 ellen, és már csak a lengyelek és a magyarok tartanak ki, bár van esély, hogy gyarapodjon a szuverenisták tábora, tette hozzá. Az európai birodalmi központban kiszorítási kísérletet hajtanak végre, hiszen nyílt titok, hogy kormányváltást akarnak Magyarországon, illetve ugyanezt csinálják most Lengyelországban, és Olaszországban Meloni jobboldali sikerét is meg akarták akadályozni. 2024-ben tehát egy kedvezőbb európai egyensúlyi helyzet megszületésében kell reménykedni, szögezte le a miniszterelnök.
„ÉN” ÉS „MI” SZEMBENÁLLÁSA
Magyarországnak szem előtt kell tartania a 2010-ben megkezdett utat, és bármivel szemben tovább kell vinni ezt a folyamatot, húzta alá Orbán. Mint mondta, az új magyar alkotmány összegzi azokat a szellemi alapokat, amelyekre épül ez az út, egyúttal az alkotmány meg is különbözteti Magyarországot az EU többi országától. A liberális országokban ugyanis az „én” áll a középpontban, míg a magyar alkotmányban a „mi”, magyarázta. A mi szellemi kiindulópontjaink az élet azon dolgai, amelyeket egyedül nem lehet megszerezni, ilyenek a béke, a család, a barátság, a törvény és a közösség, a magyar alkotmány szerint van egy hely, egy közösség, egy nemzet, egy életmód, egy kultúra és egy nyelv, ami a miénk. Mindezért, folytatta, védelmezni kell a kötődésre alapuló együttműködést, mert az összes előremutató vívmány ebből fakad.
A magyar keresztény alkotmány azért is bizonyult jó döntésnek, mert a migrációs válság és a genderhadjárat megmutatta, hogy az ilyen kihívásokat csakis közösségi alapon lehet visszaverni, közben pedig a liberális országok kudarca is egyre erőteljesebben megmutatkozik, hiszen ott az új közösségek létrejötte helyett az elidegenedés erősödik. A szellemi alapokhoz tartozik Orbán szerint az az antropológiai felismerés is, hogy a felvilágosodás ideális társadalomról szőtt eszméi merő illúziónak bizonyultak, így nem is tudtak megvalósulni, és a kereszténység elutasításával hedonista pogányokká váltunk.
KÖZVETÍTŐ SZEREPBEN AZ EMNT?
Tavaly elítélte a román diszkriminációellenes tanács Orbán beszédének egyes kijelentéseit, emlékeztetett Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, s hozzáfűzte, az
állami szintre emelkedett hungarofóbia ellen egyetlen rossz szavuk sincsen mindeközben a román hatóságoknak. Nehéz a párbeszéd a román és az erdélyi magyar nép között, a közös érdekek mentén mégis együttműködésre van szükség, ehhez azonban egy sor változásra van szükség, a magyarellenes megnyilvánulások megszüntetésére, a kisebbségi kérdések rendezésére, fejtette ki. Nehéznek bizonyul az erdélyi magyar–magyar párbeszéd is a közösségen belüli politikai megosztottság miatt, jelentette ki, s kritizálta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikáját, mely nem integrálni és együttműködni, hanem dominálni akar szerinte, pedig a párbeszédnek nincs alternatívája. Az EMNT közvetíteni hajlandó a két szemben álló magyar párt között, jelentette ki Tőkés.
A miniszterelnöki előadást és nemzeti tanácsi elnöki beszédet ezúttal is Német Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke moderálta.
MEGELŐZTÉK A RENDBONTÁST
A miniszterelnök előadását a korábbi években nem tapasztalt biztonsági intézkedések előzték meg a székelyföldi helyszínen, a román szélsőséges Ortodox Testvériség és a Nép Útja szervezetek ugyanis tiltakozó megmozdulásokat jelentettek be a beszéd alatt, egyebek mellett a román lobogó folyamatos magasba emelését helyezték kilátásba. Az utóbbi szervezet vezetője például úgy fogalmazott a beszédet megelőző napokban, hogy nem maradhatnak tétlenek olyankor, amikor „egy idegen állam miniszterelnöke Romániában a trianoni szerződést siratja, és arról beszél, hogy Erdélynek az anyaországgal, azaz Magyarországgal kell együtt maradnia”. A szabadegyetem szervezői így előregisztráláshoz kötötték a jelenlétet, nagy számú rendőr várta az érkezőket szombat délelőtt. Mint ismeretes, tusnádfürdői beszédének megtartása előtt Orbán találkozott szerdán Marcel Ciolacu román kormányfővel, amit a szélsőjobboldali szervezetek elítéltek, s az Orbán-féle „erdélyi revizionizmus” legitimálásaként értelmeztek a bukaresti kormány részéről. A kormányfő beszéde zavartalanul lezajlott.
Nyitókép: (Ótos András felvétele)
