A nemzeti érdek áll az első helyen

Utoljára 2019-ben, a pandémia kitörése előtt tartott jelenléti ülést Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), az akkori megállapításokhoz képest beállt változásokra, vagy azok beigazolódására tért ki az idei, 20. ülés kezdetén megtartott előadásában Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken a budai Várkert Bazárban. Mint mondta, az akkori megállapítások egyike éppen arra vonatkozott a határon túli magyar politika vonatkozásában, hogy vajon megengedhető-e az etnikai alapú politikai szerveződésből való kilépés, a vegyes pártok formájában történő fellépés. A kormányfő azt mondta, már akkor azt tartották megfelelőbbnek, ha a magyar kisebbségpolitika továbbra is az etnikai alapú politikai szerveződést választja, s ez a kijelentés beigazolódott a Felvidéken, ahol összefogásban jobb eredményeket ért el a választásokon a magyar közösség. Kitért a szerbiai magyar politizálás sikereire is, Vajdaságban egy hosszabb stratégiai munka folyik, melynek a célja a két ország közötti kapcsolatok fejlesztése mellett természetesen a szerbség és magyarság közötti viszonyok teljes feljavítása is. A Vajdasági Magyar Szövetség következetes politizálásának, Pásztor István pártelnök tevékenységének is az eredménye az, hogy ma ennyire kiemelkedőek a kapcsolatok a déli szomszéddal, értékelte mondandójában a miniszterelnök.

INTEGRÁLNI A BALKÁNT

Kitérve egy másik, három évvel ezelőtt tett megállapításra, elmondta, igaznak bizonyult az, hogy Közép-Európa voltaképpen Európa gazdasági motorjává növi lassan ki magát. Mint fogalmazott, ezt a pandémia évei és az alatti gazdasági válság is visszaigazolta, hiszen ezek az országok kisebb mértékben szenvedtek gazdasági visszaesés miatt, mint a nyugati államok, ami a gazdaság erejéről tanúskodik. Orbán Viktor aláhúzta, az is igaznak számít véleménye szerint továbbra is, hogy az európai biztonságnak a kulcsa a Balkán számít már ma is, s a jövőben is így lesz ez, annak ellenére, hogy az orosz–ukrán háború miatt ma egészen más irányba terelődik a figyelem. Európa számára gondot jelent az, hogy nem tud igazán befolyást szerezni a balkáni térségben, ahol az orosz, kínai és török hatás egyre kifejezettebbnek számít, ezért Magyarország továbbra is annak az álláspontnak a hirdetője, hogy közös európai érdeknek számít a térség mielőbbi európai felzárkóztatása, integrációja, különös tekintettel Szerbia vonatkozásában, mely a legmeghatározóbb államnak számít a nyugat-balkáni régióban.

ERŐKÖZPONTOK MOZGÁSA

A magyar kormányfő beszélt a visegrádi négyek közötti együttműködés alakulásáról is, mint mondta, be kell vallani, hogy ma távolabb állunk egy közös közép-európai meghatározó jellegű önálló politika kialakulásától, mint három évvel ezelőtt, a MÁÉRT legutóbbi jelenléti konferenciájakor. Ennek egyik oka az orosz–ukrán konfliktusban keresendő, s abban, hogy egyes államok nem szeretnék vállalni az esetleges konfrontációkat Brüsszellel, amikor kevésbé népszerű kérdések megvitatására terelődik a figyelem. Úgy értékelte, hogy a cél voltaképpen az lenne, hogy a közép-európai államok helyzetét és jövőjét a továbbiakban saját erejük, döntéseik határozzák meg, s ne az, milyen viszonyban állnak éppen Brüsszellel, a Nyugattal. Orbán Viktor kijelentette, a háború kapcsán is megvan az egyetértés, Magyarország elítéli az orosz agressziót, de közben nem kíván megfeledkezni saját érdekeiről sem, ahogyan azt egyébként mások sem teszik, csak nem mondják ki ennyire világosan. Maga a háború kapcsán közölte, az egy nagyobb világrendbeli átalakulásnak a része, voltaképpen az erőközpontok mozgásának, áttevődésének az eleme, melynek jeleit már korábban is észlelni lehetett. A miniszterelnök rámutatott arra, hogy ebben a tekintetben Európa nem áll nyerésre, mert egyelőre a gazdasági erő tekintetében visszaesőben van, miközben Kína előretörést mutat, az Egyesült Államok pedig egyelőre stagnál, s jó eséllyel hamarosan szintén felfelé ível majd.

NEM ÉRDEKÜNK A BLOKKOSODÁS

Egy komoly fenyegető veszélynek nevezte a kormányfő a világ blokkosodásának a kialakulását, ami nem érdeke Magyarországnak, mert geopolitikai jellegénél fogva keleti és nyugati blokk kialakulása esetén Magyarország a periférián helyezkedne el – jobb esetben a nyugati blokk keleti szegletében. Az ország ezért a tűzszünetet, a békét szorgalmazza, s ki meri mondani azt is, hogy a szankciós politika nem hozta meg a várt eredményeket, ezért a legkevesebb, amit ezzel kapcsolatban tenni lehetne az az, hogy felül kellene értékelni, újra kellene gondolni. Mint mondta, az energiaárak felszökkenése miatt Magyarországnak a gazdasága működtetéséhez a 2021-es 7 milliárd euró helyett az idén 17 milliárdot kell elköltenie, azaz egy tízmilliárdos többletkiadás jelentkezett, amit más társadalmi célokra is lehetett volna fordítani az energiahordozók importja helyett. A szankciók, ezért, húzta alá a miniszterelnök, nem filozófiai, elvi kérdésnek számítanak, hanem valódi kenyérharcnak.

A MAGYARSÁG NÉGY ERŐSSÉGE

A magyar kormányfő szerint, mindezek ellenére, nem csak pesszimizmusra okot adó elemei vannak a jelenlegi helyzetnek, s a magyarság négy erősségére is számíthat: a magyar emberek bajban mindig összetartanak, s készek elfogadni a változásokat; ki merik mondani, hogy a nemzeti érdek számít elsőrendűnek, s ezzel összhangban készek cselekedni is; a magyar emberek realistának számítanak; a magyarok leleményesek, a bajban a rendezést és a lehetőségeket keresik, erre utaló példa a szomszédokkal való szorosabb kapcsolatok építése, a szerb–magyar példa is.

Orbán Viktor az európai uniós vitákra utalva elmondta, az Uniótól Magyarország nem kap annyi forrást, hogy gazdasági értelemben zsarolhatónak számítana, ennél már régen nagyobb az állam önálló gazdasági ereje. A közeljövőben megvalósítanak minden megkezdett beruházást, fejlesztést, sőt, néhány újat is útjára indítanak, mert erre lehetőséget adnak a feltételek. Ilyen újítás lesz a diaszpórában élők ösztöndíjazási rendszerének a kidolgozása is. Ha vadonatúj nagyberuházások nem is lesznek a következő egy-két évben, az nem jelenti azt, hogy Magyarország lemond a nemzetstratégiai elképzeléseiről és fejlesztéseiről, állapította meg előadásában Orbán Viktor miniszterelnök.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyitóbeszédében a magyar nemzetállam szerepéről beszélt, örömmel közölte, hogy a nemzetegyesítés programja továbbra is sikeresen halad előre, s 1,15 millió felett van már az új magyar állampolgárok száma. A sajtónyilvános bevezető részt Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára moderálta.