Zoran Milanović jelenlegi államfőnek, a Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltjének és Dragan Primoracnak, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltjének van a legnagyobb esélye a tisztség elnyerésére a vasárnapi elnökválasztáson, amikor is valamivel több mint 3,7 millió polgárt várnak az urnákhoz.
A megmérettetésen nyolc jelölt indul. Ha egyikük sem szerzi meg az első körben a voksok több mint felét, január 12-én második fordulót tartanak a két legtöbb szavazatot szerző jelölt, aki a közvélemény-kutatások alapján várhatóan Milanović és Primorac lesz.
A felmérések Zoran Milanović 58 éves politikust mutatták ki a legesélyesebbnek, bár nem valószínű, hogy már az első fordulóban győzni fog. Milanović 2020 óta tölti be az államfői tisztséget, ezt megelőzően 2011 és 2016 között kormányfő is volt. 2007-től 2016-ig vezette az SDP-t, amelyből hivatalosan 2020-ban lépett ki. Ugyanebben az évben a második mandátumáért induló elnököt, Kolinda Grabar-Kitarovićot, a HDZ jelöltjét utasította maga mögé a második fordulóban.
Legfőbb ellenfele Dragan Primorac 59 éves politikus, orvos és egyetemi tanár, aki 2003-tól 2009-ig kétszer is oktatási miniszter volt a HDZ vezette kormányban. 2009-ben is indult az elnökválasztáson, de nem jutott be a második fordulóba. Az idén újra jelöltette magát, miután a HDZ jelezte, támogatják indulását. Az esélyek sorrendjében őt Marija Selak Raspudić 42 éves független jelölt követi. Selak Raspudić politikai karrierjét 2020-ban kezdte, amikor a konzervatív Most (Híd) párt listáján jutott be a parlamentbe. Később nézeteltérések miatt kilépett a pártból, és jelenleg független parlamenti képviselő.
Nem sokkal marad el tőle Ivana Kekin, a Možemo! (Képesek Vagyunk Rá!) baloldali-zöld szövetség 40 éves jelöltje, Zágráb város önkormányzatának alelnöke, a politikai szervezet parlamenti képviselője.
Horvátországban a parlament és a kormány a fő döntéshozó, illetve végrehajtó szerv, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába és általában nagy erkölcsi tekintéllyel bír. Az államfő egyben a fegyveres erők parancsnoka is, felel az ország függetlenségének védelméért, valamint területi integritásáért. Az elnök nem láthat el semmilyen más szakmai vagy közfeladatot. Megválasztása után le kell mondania esetleges párttagságáról és erről értesítenie kell a parlamentet.
Nyitókép: Zoran Milanović és Dragan Primorac a népszerűségi mutatókkal (Fotó: Index.hr)
