A kormány nem szavaz meg olyan szankciókat, amelyek ellehetetlenítenék az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítását. Budapest nem tud rövid idő alatt más forrást találni az orosz energiahordozók helyett. A két állítást két magyar kormányzati tisztségviselő fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy az EU az orosz nyerskőolaj importjának tilalmát is fontolgatja.
Veszélybe kerülne az ország energiabiztonsága, ha az EU ellehetetlenítené az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítását – figyelmeztetett tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Kazahsztánban. Az ottani hivatali partnerével, Muhtar Tileuberdivel tartott sajtótájékoztatón kijelentette: Budapest eddig minden uniós szankciós csomagot megszavazott, mégis folyamatosan „igazságtalan és igaztalan” támadásokkal kell szembenéznie. „Ennek egyik oka lehet az, hogy őszintén beszélünk arról, hogy hazánk energiaellátásának biztonságát nem vagyunk hajlandók feladni. Mi ezt a kérdést kizárólag a magyar nemzeti érdek szempontjából nézzük. Ez egy valós ellátásbiztonsági kérdés számunkra, hiszen jelenleg lehetetlen az Oroszországból származó kőolaj nélkül működtetni a magyar gazdaságot” – mondta.
Beszámolt arról is, hogy a magyar kőolaj-felhasználás 65 százaléka érkezik Oroszországból. Ez napi húszezer tonna vásárlását jelenti, és nem állnak rendelkezésre egyéb szállítási útvonalak a mennyiség pótlására. Arról nem is beszélve, hogy a magyar finomító technikai átállítása más típusú kőolajra mennyi ideig tartana és hány százmillió dollárba kerülne – jegyezte meg.
Szerinte Budapest támogatja az európai energiaellátás diverzifikációját, sokat is tett ezért, például jelentősen megnövelte kazahsztáni kőolajimportját, mára a teljes felhasználása 16 százalékát fedezi ebből a forrásból. Látni kell azonban – fűzte hozzá –, hogy ezt is csak Oroszországon keresztül lehet Magyarországra szállítani, amit az esetleges szankciók ugyancsak ellehetetlenítenének.
A magyar Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára a BBC brit közszolgálati rádió hétfő esti hírműsorában szintén arról beszélt, hogy Budapest nem tud rövid idő alatt más ellátási forrást találni az orosz energiahordozók importja helyett. Kovács Zoltán az interjúban kijelentette: a kormány által eddig látott terv(ezet) mindegyike a magyar gazdaság leállásával, a lakosság mindennapi életvitelének romba döntésével lenne egyenlő a szankciók bármelyikének bevezetése esetén. Elmondta azt is, hogy Magyarországnak sem rövid távon, sem a következő 3–5 évre nincsenek alternatív energiaellátási forrásai. Hangsúlyozta: Magyarországra a nyersolaj vezetékeken érkezik, „ezek jelenleg Oroszországhoz kötnek bennünket, de a Nyugatról érkező csőrendszerek is orosz földgázt és nyersolajat szállítanak”. Emlékeztetett: az orosz nyersolajellátás 65 százalékos aránya mellett Magyarország földgázellátásának 85 százaléka függ az orosz szállításoktól, s ezt nem lehet megváltoztatni néhány hónap, vagy év alatt.
Az orosz kőolaj importjára vonatkozó esetleges uniós embargóról elmondta: „Üzeneteket látunk különböző irányokból, de a magyar álláspont nem változott”. Arra a felvetésre, hogy Magyarország Vlagyimir Putyin orosz elnök háborújához nyújt finanszírozást, Kovács kijelentette: a kormány nyitott a kérdés megvitatására, de ebben az ügyben nem szabad Budapestre mutogatni, hiszen továbbra is majdnem mindegyik európai ország fizet az orosz energiahordozókért.
