Az ellenzéki összefogás a választási kudarc után szétesett, az egymással is versengő pártok a Demokratikus Koalíció kivételével politikai válságba kerültek, a közvélemény-kutatások szerint jelenleg a Mi Hazánk Mozgalom megítélése is jobb, mint a hat párt népszerűsége külön-külön – áll a XXI. Század Intézet elemzésében, amely a baloldali együttműködés keretében indult hat párt jelenlegi, válságos állapotát vizsgálta.
A Momentumról azt írták, a párt 2017-ben, az olimpiaellenes aláírásgyűjtéssel hívta fel magára a figyelmet, de azóta – saját ötlet hiányában – csupán a nyugati minták kritikátlan átvételét hangoztatják. Azt írták: a Momentum megalakulása óta permanens vezetési válsággal küzd, és mára szembetűnő lett az intellektuális hiányosság is. Hozzátették: Fekete-Győr András ugyan távozott a párt éléről az előválasztás után, mégis a párt meghatározó politikusa maradt, frakcióvezetőként ő fogja fémjelezni a pártot, ráadásul Donáth Anna is távozik posztjáról, ami további bizonytalanságot és szervezeti-vezetési instabilitást okoz.
Az elemzés szerint a Momentum kezdeti, szavakban megfogalmazott identitásának elvesztése szembetűnő: trendi, fiatalos mozgalomból mára csak egy Budapesten létező, fiatalokat megmozgatni képtelen törpepárt lett, amelynek parlamenti obstrukciós kísérlete kínos kudarcba fulladt. Az ellenzéki sajtóból kiszivárgó információk szerint viszont aktív kapcsolat van a DK és a Momentum között, ami mögött az állhat, hogy Gyurcsány Ferenc a 2010 előtti MSZP–SZDSZ-koalíció mintájára létrehozna egy hasonló fazonú DK–Momentum-koalíciót, amelybe a többi baloldali formációt is beleolvasztanák – olvasható az elemzésben.
Az LMP-ről és a Párbeszédről azt írták, zöldpártként definiálják magukat, de már a legkevésbé sem nevezhetők valódi pártoknak, hisz nincs tömegbázisuk, csupán néhány médiapolitikust tudnak felmutatni. A két párt társadalmi támogatottsága gyakorlatilag mérhetetlen, bár az LMP valamelyest erősebb, ami még a Schiffer András-féle pártvezetésből megmaradt imázsnak köszönhető. A két zöldpárt a kezdeti ellenállás ellenére beolvadt a baloldali együttműködésbe, ami tönkretette az LMP korábban létező szervezeti hálóját, megkülönböztethetetlenné tette a Párbeszéd identitását. Az elemzés szerint a balliberális együttműködés következtében a zöldpolitika is elhalványodott. Könnyen elképzelhető, hogy az EP-választás lesz az utolsó megmérettetésük.
A Jobbikról azt írták: a párt megítélése történelmi mélységbe zuhant. A Jobbik mára elvesztette nemzeti jellegét, mind szövetségi politikájában, mind mondanivalójában, sőt a határon túli magyarokhoz, a nemzetstratégiai kérdésekhez és az Európai Unióhoz fűződő viszonyában is egyaránt a nemzetközi baloldal magyarországi képviselőit követi. A pártnak nincs önálló, a többi baloldali párttól megkülönböztethető identitása, világos politikai mondanivalója. A párt intellektuálisan kiüresedett, folytatódik az ötlet nélküli botránypolitizálás. Hozzátették: annak ellenére, hogy a Jobbik történetének legnagyobb veszteségét könyvelhette el április 3-án, ismét Jakab Péternek szavazott bizalmat a kongresszus, a küldöttek számának jelentős csökkenése a pártszervezetek és az aktív tagság zsugorodására utal. Megjegyezték: a régi-új pártelnök leszámolt minden kritikusával, újrázása azonban nem jelenti azt, hogy a párt vezetése stabilizálta volna helyzetét. A Mi Hazánk Mozgalom parlamentbe jutásával beszűkült a párt mozgástere, illetve lehetetlenné vált a régi, jobboldali narratívához való visszatérés, jövője bizonytalanná vált.
Az elemzés szerint a Demokratikus Koalícióban nincs súlyos vezetői válság, és csak ez a párt rendelkezik stabil szervezeti háttérrel és humánerőforrással ahhoz, hogy markáns ellenzéki politikát tudjanak kialakítani. Úgy vélik, Gyurcsány Ferenc azon fog dolgozni, hogy a széteső, egymással is veszekedő baloldali pártokból egy új, sokkal homogénebb baloldali együttműködést hozzon létre. A DK elnöke vélhetően először a megszűnéshez közel álló, történelmi mélyponton lévő MSZP-t fogja beolvasztani.
