Újra miniszterelnökké választotta Orbán Viktort az Országgyűlés hétfőn. A Fidesz elnökét – aki 2010 óta tölti be megszakítás nélkül a kormányfői tisztséget – 133 igen szavazattal, 27 nem ellenében választották meg a képviselők.
Ezzel a miniszterelnök újból hivatalba lépett. Orbán Viktor – akit 1998, 2010, 2014 és 2018 után ötödször választottak kormányfővé – a történelmi zászlók bevonulását követően esküt tett az Országgyűlésben. A képviselők és a jelen lévő magas rangú vendégek az ünnepélyes eskütétel után elénekelték a magyar himnuszt.
„Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz, a legfontosabb feladat, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, miközben nem fogad el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat” – jelentette ki újbóli megválasztását követően a miniszterelnök.
Beszéde elején a miniszterelnök megköszönte a választópolgárok bizalmát. „Engem most itt a képviselők választottak meg, de nem felejtem el, hogy a felhatalmazás a választóktól, a magyar emberektől jön” – fogalmazott.
Orbán Viktor szerint ellenfeleik gondoskodtak róla, hogy a választás soha nem látott nemzetközi és hazai ellenőrzés mellett történjen. „Mindenki láthatta, hogy Magyarország olyan ország, ahol nem történnek, nem történhetnek választási visszaélések” – jelentette ki, megköszönve az ellenzéki aktivistáknak, hogy ellenőrző munkájukkal segítettek megvédeni Magyarország jó hírét és a magyar demokrácia iránt táplált közbizalmat.
Novák Katalin köztársasági elnök gratulál Orbán Viktornak (Fotó: MTI)
Az újraválasztott kormányfő kitért rá: a magas választási részvétel az egészséges demokrácia jele. A magyar embereket érdekli a sorsuk, van véleményük a közügyekről, és azt nem is rejtik véka alá – mutatott rá.
Megjegyezte: a magyar demokrácia 32 éves történetében soha egyetlen pártra nem szavaztak annyian, mint a Fidesz–KDNP-re, és azon lesz, hogy megszolgálja ezt az egész Európában példa nélküli óriási bizalmat.
A kormányfő szerint elgondolkodtató, hogy éppen akkor aratták a legnagyobb arányú győzelmüket, amikor a legnehezebb terepen kellett megmérkőzniük. „Összeállt ellenünk a hazai baloldal és nemzetközi szövetségeseik, politikusok, pénzemberek és a média is, Brüsszel és Soros György is a mi bukásunkra játszott” – fogalmazott.
Kiemelte: zsinórban négyszer győztek annak ellenére, hogy pénzügyi válságok, világjárvány, migránsáradat és már háború is fenyegetett. Ilyen győzelmi sorozat Európában, sőt a tágabb nyugati világban is szokatlan – fűzte hozzá.
Közölte: a magyarok megtanulták, hogy veszély idején a széthúzás, a szembenállás, a belharc súlyos következményekkel, hanyatlással, bukással, sőt országvesztéssel járhat – vélekedett.
VESZÉLYEK KORÁBA LÉPTÜNK
Orbán Viktor kitért rá: az a miniszterelnök elsőrendű felelőssége, hogy megértse, előre elgondolja, milyen idők várnak ránk, és felkészítse erre a magyarokat. Minden, ami 2020 óta történt, és minden, ami napjainkban kibontakozóban van, vagyis az, amiből megérthetjük a 2020 és 2030 közötti évtized természetét, egy irányba mutat: Európa, a nyugati ember és vele Magyarország a veszélyek korába lépett – jelentette ki. Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz.
A kormányfő emlékeztetett: az évtized a koronavírus-járvánnyal kezdődött és háborúval folytatódott. A háború és a válaszként adott európai szankciós politika energiaválságot idézett elő, az energiaválság és az amerikai kamatemelések együtt elhozták a magas infláció korszakát, és mindez együtt el fogja hozni a recesszió, a gazdasági visszaesés időszakát, amikor a gazdasági teljesítmény csökkenése, stagnálása és csekély emelkedésének évei váltogatják majd egymást Európában – fejtette ki.
Úgy értékelt: kiújulhatnak fenyegető járványok, a gazdasági visszaesés mélyülhet, a gazdag országok felé tektonikus erővel felerősödik a migráció, mindennek tetejébe pedig egy elhúzódó és világméretű kiterjedéssel fenyegető, valóságos háború zajlik a keleti szomszédunk földjén.
Orbán Viktor hangsúlyozta: egy háborús évtized képe bontakozik ki a szemünk előtt, és bár jó lenne, ha nem így lenne, nekünk nem a vágyainkból, hanem a valóságból kell kiindulnunk.
CIVILIZÁCIÓS ÖNGYILKOSSÁGI KÍSÉRLET
Szerinte a háborús évtized képéhez hozzátartoznak a nyugati világ meg-megújuló öngyilkossági hullámai. Az öngyilkossági hullámhoz sorolta „a nagy európai lakosságcsere-programot”, amely a hiányzó európai keresztény gyermekeket más civilizációból érkező felnőttekkel, migránsokkal akarja pótolni. Idesorolta a genderőrületet, amely szerinte úgy fogja fel az embert, mint identitásának, ideértve szexuális identitásának megteremtőjét.
A liberális Európa programját is az öngyilkossági hullámhoz sorolta, és úgy írta le: túllép a nyugatot eddig megtartó kereszténységen, a nemzetállamokon, és semmit sem ültet a helyükre, és a szabadságot a közösségeiből, családjából és hazájából kimetszett emberben látja, és elfelejtkezik arról, hogy az ember egyedül sohasem lehet szabad, csak magányos.
Úgy összegzett: egyszerre sújtják az országot gazdasági bajok, háborús veszélyek, Európa belső szellemi gyengesége és Brüsszel politikai tévedései. Elmondta, ebben a helyzetben kell kitűzni az útvonalat Magyarországnak, erre az útra kell ráállítani, majd biztos kézzel ezen az úton tartani. A kormányfő szerint ez nehéz feladat, de sikerülhet, mert a magyarokat kemény fából faragták, akik makacsul ellenállnak a hanyatlásnak.
ÚJRAÉLEDŐ NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS
Jelezte, a következő kormány különösen számít a történelmi egyházak híveinek közösségeire, amelyek létezése önmagában is nagy érték Magyarországnak.
„Biztosítani fogjuk az evangélium hirdetéséhez szükséges feltételeket, a szabadságot és az egyházak tiszteletét” – emelte ki.
Elmondta, látják az egyházi iskolák, kórházak, idősotthonok utáni növekvő igényt, ezek segítése a kormány munkájának fontos része lesz.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy látja az újraéledő nemzeti összetartozás lelki és fizikai lenyomatait szerte a Kárpát-medencében. Ez nemcsak a határon túl élő magyaroknak jó, de erősíti az egyetemes magyarságot és az anyaországot is.
A határon túli magyarok számíthatnak ránk, lankadatlanul folytatjuk nemzetegyesítő munkánkat – jelentette ki.
LÉTKÉRDÉS A NATO-TAGSÁG
Orbán Viktor szólt arról is, hogy az ő politikai közössége és kormánya létkérdésnek tartja, hogy Magyarország a NATO-tagja legyen. Kiemelte, a NATO védelmi szövetség, és nem szabad engedni a kísértésnek, hogy tagállamai határain kívül hajtson végre támadó katonai akciókat. Védelmi szövetségből nem szabad háborús katonai szövetséggé alakulnia, a NATO nem az antant, és nem is válhat azzá – hangoztatta.
Szerinte az ország NATO-tagsága sohasem volt olyan fontos, mint most, az orosz–ukrán háború idején. A háború Magyarország szomszédjában még hosszú ideig és józan ésszel nehezen felfogható mennyiségű fegyverrel folytatódni fog és állandó biztonsági fenyegetést jelent az országra.
A következő évtized legfontosabb feladatának nevezte azt, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, valamint megvédje az ország békéjét és biztonságát.
Elmondta, felfogása szerint aki fegyvert szállít, fél lábbal már benne is van a háborúban. Úgy fogalmazott, mi a béke mellett állunk, a béke épít, a háború rombol, ezért azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akarunk. Jelezte, ki fog tartani álláspontja mellett.
Orbán Viktor leszögezte azt is: az orosz–ukrán háborúban Ukrajna a megtámadott és Oroszország a támadó, ezért Magyarország támogatja Ukrajnát, és történelmének legnagyobb humanitárius segélyakcióját indította el. Magyarország engedte be létszámarányosan a legtöbb menekülőt, akit kell, el is lát, és továbbra is segíteni fogja az ukrán menekülteket.
Megjegyezte: most félreteszik azt a tényt, hogy korábban a kárpátaljai magyarok milyen jogsérelmeket szenvedtek el, és azt is, hogy Ukrajna elnöke és kormánya nyíltan beavatkozott a magyar választási kampányba és az ellenfeleiket támogatta.
BRÜSSZEL VISSZAÉL A HATALMÁVAL
A Brüsszellel fennálló vitákra és az EU témájára rátérve leszögezte: Magyarország az Európai Unió tagja, és érdeke, hogy a következő évtizedben az is maradjon. Ugyanakkor rögzítette azt is: Magyarország nem fogad el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat.
Azt mondta: Brüsszel nap mint nap visszaél a hatalmával, és csupa olyasmit akar ránk kényszeríteni, ami nekünk rossz és tőlünk idegen. Hozzátette: Magyarország az élni és élni hagyni elv jegyében „toleranciaajánlatot” tett a migráció, a gender és legutóbb az olajembargó ügyében is, ezeket azonban visszautasították.
„De mi továbbra sem adjuk fel a határok védelmét, nem bontjuk le a kerítést, és nem engedünk be migránsokat, megvédjük a családjainkat, a genderaktivistákat nem engedjük be az iskoláinkba, nálunk az apa férfi, az anya nő, gyerekeinket pedig hagyják békén! Kitartunk Magyarország békéje és biztonsága mellett, és nem fogadunk el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat” – jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor leteszi a miniszterelnöki esküt (Fotó: Beta/AP/MTI)
Úgy értékelt: Brüsszel ma a tagállamok, így Magyarország szuverenitásának visszaszorítására törekszik, és a nemzetek Európája helyett egy új európai birodalmat, az Európai Egyesült Államokat igyekszik felépíteni. Emellett – folytatta – a kulturális távolság, már-már elidegenedés egyre nő Európa nyugati fele és Magyarország között. Szerinte ez azért van így, mert míg Magyarország hisz Európa keresztény civilizációs alapjaiban, a nemzetállamokban, Brüsszelben ezt már feladták.
Megerősítette, hogy a következő évtizedben Magyarországot az unióban látják, amint elszántan harcol a jogaiért, és szövetségeseket keres az unió megújításához. Azt is, hogy a háborús kihívásokkal a NATO- és uniós tag Magyarország néz szembe, de ez nem válasz az évtized kihívásira, azt ugyanis csak egy nemzeti alapon álló sikeres gazdaságpolitika teremtheti meg.
AZ ELŐRETÖRÉS ÉVTIZEDE
Az eredményekről szólva a nagy előretörés évtizedének nevezte a 2010 és 2020 közötti időszakot. Sorolta azokat a gazdasági eredményeket, amelyekben az ország dobogós volt az unióban, a többi között a munkahelyek számának növelésében, a beruházások vagy a minimálbér növelésében vagy az adócsökkentésben. Rámutatott arra is, hogy fejlettségben Görögországot és Portugáliát is megelőzzük.
Arra is kitért, hogy az orosz–ukrán háború okán több stratégiai döntés is felértékelődött, a többi közt a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztéséé, amely pótolhatja a lerombolt ukrajnai szállítási útvonalakat, vagy a déli gázvezetéké, amely az Ukrajnán át haladó gázvezetékeket helyettesítheti.
Bekövetkezhet az energiaellátás válságkorszaka is – hangsúlyozta –, amelyben azok lesznek biztonságban, akik maguk állítják elő energiaszükségletük fedezetét. Ezt teszik majd lehetővé az új paksi blokkok és a napenergia-beruházások, amelyeket a miniszterelnök nemzetbiztonsági szempontból kulcsfontosságúnak nevezett.
Kijelentette: nehéz körülmények közepette is vállalja, hogy Magyarország előre fog menni, nem hátra. A most megalakítandó kormány vállalása az, hogy a kibontakozó európai válság idején is megőrzi a legfontosabb eredményeket, és nem adja fel a fontos célokat.
A SZOMSZÉDOK SZÁMÍTHATNAK A MAGYAROKRA
A kormányfő beszédében kitért arra is, hogy a Kárpát-medencét az itt élő népekkel és országokkal együttműködve a világ legjobb helyévé kell változtatni. Ez közös érdeke a szlovákoknak, ukránoknak, románoknak, szerbeknek, horvátoknak, szlovénoknak és magyaroknak – mondta.
Ezért a jövőben sem ülünk fel se provokációknak, se megosztási kísérleteknek – jelezte, arról biztosítva a szomszédos országokat, hogy számíthatnak a magyarokra, rendületlenül hiszünk a Kárpát-medencei népek közös jövőjében.
Orbán Viktor arról is beszélt: Magyarországra ma nem a népessége, hadserege vagy gazdasági ereje miatt irányul szokatlan mértékben a nyugati közvélemény figyelme, hanem azért, mert Lengyelország mellett Magyarország vált a nyugati világ utolsó keresztény, konzervatív bástyájává.
Hozzátette: egyre többen érzik úgy, hogy Magyarország a béke szigete. Reményt akarunk adni másoknak is, hogy a keresztény életfelfogás, a hazaszeretet, a nemzeti politika nem a múlt, hanem a jövő – mondta.
Harminc éve azt gondoltuk, Európa a jövőnk, ma azt gondoljuk, mi vagyunk Európa jövője – hangsúlyozta Orbán Viktor.
