Magyarnak lenni döntés is – jelentette ki a köztársasági elnök a Rákóczi Szövetség eseményén, a nemzeti összetartozás napi központi állami rendezvényen szombaton Sátoraljaújhelyen.
Novák Katalin azt mondta: a nemzeti összetartozás napján nem a veszteségeinket siratjuk, hanem a gazdagságot ünnepeljük, akkor is, ha nem mindenkinek egyértelmű, hogy nincs különbség határon innen és túl élő magyarok között. A magyar az magyar, s pont.
Ahogy a házasságban is ki kell mondani az igent nap mint nap, úgy a magyarságra is nap mint nap igent kell mondani – fogalmazott.
Az államfő azt mondta, jó lenne, ha egyre több fiatal mondana igent a közös életre, egyre többen mernének házasságot kötni, családot alapítani. Ez így is van, hiszen ma már kétszer annyian kötnek házasságot Magyarországon, mint tíz évvel ezelőtt - tette hozzá.
„Szeretném, ha így lenne a magyarsággal is, nem csak a házasságkötéssel. Szeretném, ha egyre több fiatal merne igent mondani a magyarságra" – közölte Novák Katalin.
Hangsúlyozta: azt szeretné, hogy egyre többen legyenek, akik akarnak magyarok lenni, ehhez pedig bátorság kell. Felidézte, hogy ezt a bátorságot látta Gyulafehérváron a frissen felavatott Bethlen-szobornál, Magyarlapádon a templomszentelésnél és a Magyarvalkón meglátogatott fiatal lelkész házaspárnál.
Arra a kérdésre, hogy mi a dolgunk, hogyan tudjuk megőrizni a magyarságunkat, azt válaszolhatjuk: ismerjük, őrizzük, gyarapítsuk – mondta.
Erről szól a szentendrei Skanzen új, Erdélyt bemutató tájegysége is, a gyarapításról, és megőrzésről. És erről a feladatról, bátorságról, gyarapításról, ismeretről szól a Rákóczi Szövetség három évtizede végzett szolgálata is, amelynek részeként a szövetség nem feledi el, hogy ezekből a találkozásokból lehet a valódi gyarapodás - jegyezte meg.
„A dolgunk nem más, mint ismerni, őrizni, gyarapítani" – nyomatékosította Novák Katalin, hozzátéve: ebben segít az, ha sokat találkozunk, hiszen minél többet találkozunk, annál jobban megismerjük és meg is értjük egymást.
Ha pedig mi, magyarok közelebb jutunk egymás megértéséhez, akkor mások is jobban értenek minket – mondta, jelezve, ezért járt a közelmúltban Varsóban, Berlinben, és ezért utazik Prágába és Bukarestbe is; „segíteni abban, hogy a magyarokat értsék és megértsék".
Kiemelte: ma ünnep van, a nemzetünk gazdagságát ünnepeljük, de ezt beárnyékolja a szomszédunkban dúló háború. Az ott élő magyarok is veszélyben vannak, és ez ránk is többletfelelősséget ró. Ezért is kell segítenünk, erőt adnunk, mindent megtenni azért, hogy mielőbb béke legyen Ukrajnában is.
A rendezvényen részt vevő Kárpát-medencei fiatalokhoz szólva a köztársasági elnök azt hangsúlyozta, hogy a feladatunk megőrizni az elmúlt évszázad zivataraiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Hír TV-ben sugárzott – az ukrán elnökre tett megjegyzései miatt külföldön is idézett – interjúban arról beszélt, az, hogy az elmúlt száz évet túlélte a magyarság, azt mutatja, hogy erős, legyőzhetetlen, elpusztíthatatlan és szétzilálhatatlan. A házelnök úgy fogalmazott: ha kibírtuk a világ ezen szegletében az elmúlt több mint ezer évet, akkor van remény arra, hogy a következő ezer esztendőt is kibírjuk. Rámutatott: a húsz-harminc évvel ezelőtti állapotokhoz képest szervezettebbek, összetartóbbak vagyunk és jobb állapotban.
Ez alapvetően az anyaországon múlik – hangsúlyozta a házelnök. Szerinte amíg az anyaország gazdaságilag, politikailag – beleértve a nemzetközi politikában kivívott tekintélyt is – erős, addig erősek tudnak lenni a külhoni magyar közösségek is. Megindítónak nevezte, hogy a járvány után szinte egy emberként mozdult meg a nemzet, hogy a kárpátaljai magyarokon és ukrán embereken próbáljon segíteni. Több mint egymilliárd forint gyűlt össze – folytatta, jelezve, hogy ennek az adománynak inkább az erkölcsi értékét hangsúlyozza. A kárpátaljai magyarok jogairól, arról, hogy a nemzeti kisebbségi jogok kérdését meddig lehet félretenni, ezt mondta: lelkiekben nem lehet félretenni, politikailag igen. Nem most van itt az ideje, hogy ezen a témán kezdjenek vitatkozni a hivatalos ukrán politikával, hiába is akarnának, süket fülekre lelnének, és igazolást is nyújtana az ukrán félnek a háború – fejtette ki. Megerősítette: Magyarország Ukrajna szuverenitásának, területi épségének elvitatását elfogadhatatlannak tartja. Az ukrán elnök magatartását a világ ámulattal és értetlenséggel figyeli – jegyezte meg, hozzátéve: nem emlékszik, hogy egy segítségre szoruló ország vezetője olyan hangot mert volna megütni, mint amilyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megüt. Aki segítségre szorul, kérni szokott és nem követelőzni, és végképp nem fenyegetőzni – mondta.
Potápi Árpád János szerint a magyarság a vesztes 20. század után a 21. század megnyerését akarja. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az erdélyi Torockón beszélt erről, a magyar közmédia által nyolcadik alkalommal megszervezett Dunanap alkalmából. A politikus úgy vélte: nem valósult meg a trianoni békeszerződést diktáló nagyhatalmak 102 évvel ezelőtti akarata. „Itt vagyunk, magyarok vagyunk, és a Kárpát-medencében még mindig mi vagyunk a legtöbben, és azt akarjuk, hogy a vesztes 20. század után a 21. századot megnyerjük” – fogalmazott. A politikus köszönetet mondott azoknak, akik Erdélyben is részt vettek a magyarországi parlamenti választásokon, és azoknak is, akik harminc éve létrehozták a Duna Televíziót, amely évtizedeken át az egyik legfontosabb kapocsnak bizonyult az anyaországi és külhoni magyarok között.
Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közreműködő miniszterelnöki megbízott a Somogy megyei Barcson arról beszélt, a magyarságnak június 4-e már nem a bús, veszteségérzettől keserű napot, hanem az összetartozást jelenti: „elfogadjuk, hogy a megrajzolt határok nem változtathatók meg, de nem adjuk fel a magyarság természetes együvé tartozásának érzését”.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára a Pest megyei Piliscsabán arról beszélt, a trianoni békeszerződéssel megalázták, a vesztesek oldalára sorolták a magyarságot, de az azóta eltelt száz évben megmutattuk a világnak, hogy nem vagyunk vesztesek.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön arról beszélt, a Kárpát-medencei országok biztonsága a bennük élő magyarok biztonságát is jelenti,
ezért a biztonságnak kiemelkedő szerepet kell adni a következő négy év magyar külpolitikájában.
Bárdos Gyula, a legnagyobb felvidéki magyar kulturális-közéleti szervezet, a Csemadok elnöke a felvidéki Éberhárdon kiemelte, a trianoni békediktátum évfordulójához 2010 óta másképpen tud hozzáállni a felvidéki magyarság is, mivel a nemzeti összetartozás napja lehetőséget ad annak tudatosítására, hogy felelősséggel tartozunk az elődeinknek és a következő generációknak is, akiknek át kell adni az összetartozás érzését.
Forró Krisztián, a tavaly egységessé vált felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke az évforduló kapcsán azt mondta: bár a sors úgy hozta, hogy 102 évvel ezelőtt országhatárokkal próbáltak éket verni a magyarok közé, bebizonyosodott, hogy a nemzet nem ismer országhatárokat, magyar nemzet csak egy van. Hangsúlyozta: a felvidéki magyaroknak is – bár lehetnek különböző világlátásúak – kell hogy legyen egy közös céljuk, mégpedig az, hogy gyermekeik, unokáik magyarként tudjanak boldogulni a szülőföldjükön.
