Romániában 18 millió 150 ezer emberről sikerült adatokat gyűjteni a július 31-én zárult népszámlálás során, ami az ország 19,02 milliós becsült lakosságának 95,4 százaléka – közölte kedden az Adevarul hírportál a statisztikai intézet adatait ismertetve.
A koronavírus-járvány miatt tavalyról idénre halasztott 2021-es lakás- és népesség-összeírás (amely a 2021. december 1-jei állapotot hivatott rögzíteni) két szakaszban zajlott: 2022. március 14-e és május 27-e között a lakosságnak lehetősége volt online kitölteni a kérdőívet, majd június 1-je és július 31-e között rendezték meg a hagyományos, személyes megkereséses szakaszt, amikor számlálóbiztosok látogatták meg azokat, akik nem (vagy hiányosan) töltötték ki interneten a cenzus kérdőívét. Az önkitöltési időszak végéig 8,9 millió helyesen kitöltött kérdőív került be a népszámlálási adatbázisba (a becsült lakosság 46,8 százaléka).
A statisztikai intézet megyei bontást is közölt arról, melyik megye mennyire volt „szorgalmas” a népszámláláson – írta az Adevarul. A rangsort Vrancea megye vezeti, ahol a becsült lakossághoz viszonyítva 109 százalékos eredménnyel zárult a népesség-összeírás, de Beszterce-Naszód (106,8) Botosani (105,9) Calarasi (102,2), Teleorman (101,4), Olt (101,3), Gorj (101), Szilágy (100,8) és Neamt megyében (100,7) is több lakost írtak össze, mint amennyire számítottak.
A legkisebb arányban Temes megyében (83,5), Bukarestben (85,2) és Iasi megyében (89,4) sikerült adatokat rögzíteni a becsült lakosságról.
Akiknek az adatait sem az önkitöltéses időszakban, sem a számlálóbiztosok terepmunkája során nem pontosították, azokról a továbbiakban az adminisztratív nyilvántartásokban szereplő adatbázisokból emelnek be információkat az összeírásba. Nekik azonban nem rögzítik nemzeti, nyelvi, vallási identitásukat, így a kisebbségi közösségek – az illető közösség adatközlést elmulasztó tagjai miatt – a valósnál kisebb részaránnyal szerepelnek majd a hivatalosan kimutatásban.
Az Adevarul Vasile Ghetau bukaresti demográfust, egyetemi oktatót idézve rámutat: fontos lenne, hogy a statisztikai intézet tájékoztassa a közvéleményt, milyen szempontok és módszerek alapján emel be adatokat adminisztratív forrásokból a népszámlálási adatbázisba, valamint az is elvárható, hogy előre ismertesse a cenzus ideiglenes, majd végleges eredményeinek publikálási menetrendjét.
Ghetau a Contributors.ro publicisztikai portálon közölt gyorselemzésében azzal magyarázta egyes megyék száz százalékot meghaladó népszámlálási teljesítményét, hogy a koronavírus-járvány idején nagyon sok, korábban külföldre költözött román vendégmunkás tért vissza szülőföldjére, számukról viszont nem rendelkezik adatokkal a statisztikai hivatal.
|
Százalékok Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban „A jelentős magyarsággal rendelkező megyék közül Szilágy megyében több személyi kérdőívet regisztráltak, mint a Statisztikai Intézet által becsült lakosságszám, az összeírás hatékonysága így 100,8%-os volt. Szintén jól szerepelt Kovászna megye, itt a feltételezett népesség 99,5%-át írták össze. A többi megyében ez a mutató alacsonyabb, ami azt is jelentheti, hogy alulszámlálás történt, vagy hogy a lakosság csökkenése erőteljesebb volt, mint ahogy azt a statisztikusok becsülték. Szatmár megyében a feltételezett népesség 97,5, Biharban 97,4, Hargitában 96,3, Aradban 96,2, Marosban 94,0, Kolozs és Brassó megyében pedig a 93,2%-át regisztrálták. Országos szinten Temes megyében volt a legkevésbé sikeres az összeírás, itt a becsült népesség 83,5%-a került rögzítésre” – számolt be az adatokról a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) honlapja. A munka nem ért véget a lakosság lekérdezésén alapuló összeírásával, most következik a népszámlálás harmadik szakasza, melynek során a kimaradt személyeket különböző nyilvántartásokból beemelik a népszámlálási adatbázisba. Ennek a romániai törvények szerint különös jelentősége lehet, ugyanis az országban helyi szinten egyes kisebbségi jogok gyakorlását cenzushoz kötik, azaz csak ott érvényesíthetők ezek a jogok, ahol a kisebbségi lakosság eléri vagy meghaladja az erre kijelölt százalékarányt. ( n y-A) |
