Az idén, az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 65. évfordulója alkalmából ismét kétnapos rendezvénysorozatot tartanak. A központi programok péntek délután a hagyományos műegyetemi megemlékezésekkel, fáklyás felvonulással kezdődnek, ahol a Rákóczi Szövetségnek köszönhetően határon túli diákok is részt vettek.
Péntek délután a Műegyetemen, az ünnepalkalmából Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter tartott beszédet.
„Az 1956-os forradalomban azok tudtak cselekedni, akik a diktatúrában rájuk kényszerített rabság idején is szabadok maradtak" – hangsúlyozta.
A miniszter szavai szerint a felkelők magukban őrizték azokat az értékeket, amelyeket szüleik, nagyszüleik, tanáraik mellett a magyar élet rájuk hagyományozott. Tudomásul vették a kettős nevelést, de szívüket, szellemük szabadságát nem adták – mondta.
Kiemelte, hogy a magyarokat ezer év sokszor véráztatta drámája vezette el 1956-ig; a keresztény magyar államiság '56 előtti évezrede adta az erőt és az ihletet ahhoz a sorsfordító eseményhez, amely szívet és gerincet adott a nemzetnek.
Úgy fogalmazott: az ember – a magyar pedig különösen – génjeiben hordja a múlhatatlan igényt a szabadságra, de nekünk, magyaroknak ott van zsigereinkben a magunkra utaltság rideg valósága is. Ahogyan 1956-ban nem számíthattak a magyarok magukon kívül senki másra, ma is kevés igazi szövetségest talál az ország az európai vezetők között – tette hozzá Novák Katalin.
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) előtt a 2006. október 23-i erőszakos rendőri fellépést korabeli fotókkal megidéző, Meggyalázott demokrácia című kerítéskiállítás pénteki megnyitóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szólalt fel.
„Demokráciában is kerülhet veszélybe a jogállam, ezért is emlékezni kell az 1956-os forradalom 50. évfordulóján történt, véres eseményekre" – emelte ki.
„Kettős évfordulóra emlékezünk a napokban, mert sajátos módon az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója önmagában is okot ad az emlékezésre" – mondta hozzáfűzve, az ünnep elsődlegesen az előtt tiszteleg, hogy 1956-ban Magyarország polgárai az akkori legerősebb világbirodalommal is szembeszálltak a szabadságért. Ugyanakkor az ország történelmi szerencsétlensége, hogy a forradalom 40. és 50. évfordulóján is posztkommunista vezetők voltak hatalmon, akik vagy tevékenyen is részt vettek a forradalom vérbefojtásában vagy pedig később csatlakoztak ahhoz a párthoz, amely a forradalom vérbefojtására alapozta hatalmát – jegyezte meg.
Ha mindez nem lett volna elég, tizenöt évvel ezelőtt azt is meg kellett tapasztalni, hogy a rendőrség olyan erőszakot alkalmazott békés polgárokkal szemben, amelyre nem csupán a rendszerváltozás óta nem volt példa, de még a 80-as évek puha diktatúrának nevezett időszakában sem – emlékeztetett a miniszter.
Ezek a fotók olyanok, mint a röntgenképek: a gyógyításhoz ugyanúgy elengedhetetlenek – emelte ki a megnyitón L. Simon László, az MNM főigazgatója. Elmondta, hogy a Magyar Nemzet és az Index korabeli fotóiból válogató kiállítás november 12-ig tekinthető meg a múzeum kerítésén, majd az ország több pontján is bemutatják.
L. Simon László és Gulyás Gergely megtekintik a Meggyalázott demokrácia című kerítéskiállítást (Fotó: MTI)
A nap folyamán számos más helyszínen is tartottak megemlékezést. Varga Judit igazságügyi miniszter Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés és a megyei kormányhivatal közös megemlékezésén tartott beszédet, Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési frakcióvezetője a Bátorság és Hazaszeretet címmel szervezett, október 23-ához kapcsolódó rendezvényen, Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára pedig a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum új időszaki kiállításán szólalt fel.
