1956 hősei függetlenségért, demokráciáért és emberségért harcoltak – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton Bonyhádon, a forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján.
Potápi Árpád János, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, a megemlékezésen hozzátette: amikor ma meg akarjuk védeni a felkelés becsületét, akkor önmérsékletre, határozott kiállásra és az igazságtalanok elítélésére van szükség.
Azt mondta, 2006-ban, 50 évvel a forradalom után beszennyezték az ünnepet: békés tüntetőkre lőttek a pesti utcákon és csak a gondviselésen múlt, hogy nem lett halálos áldozata a lovas kardlapozásnak, vagy a szemkilövetésnek.
„Tizenöt éve a baloldali kormány (...) a megszerzett hatalmat választotta a nép ellenében egy olyan választás után, amelyen ismételten hazudtak. A forradalomnak számukra nem volt és ma sincs becsülete" – hangsúlyozta.
Az államtitkár felidézte: az 1956-os forradalom minden szervezkedés nélkül indult el, ezért érthetjük úgy, hogy „a magyar néplélek megnyilvánulásának pillanata volt". Aki megismeri 56-ot, megismeri a magyarságot is – jegyezte meg.
Kitért arra, hogy 1956-ban a harcoknak csaknem 2600 halálos áldozata volt, köztük bonyhádiak is: a 16 éves vájártanuló, Szakács Jenő, aki a mecseki harcokban sebesült meg, és a Budapesten vöröskeresztesként lelőtt 19 éves Domokos Piusz. A forradalmat követő megtorlásokban kevés család maradt érintetlen, és 200 ezren menekültek Nyugatra, „fiatalok, értelmes, szorgalmas emberek, akik azóta is hiányoznak a hazának" – fogalmazott.
A jövő évi országgyűlési választásra utalva azt mondta, „ne engedjük vissza a hatalomba azokat, akiknek Magyarország nem számít. Védjük meg 1956 forradalmának becsületét azoktól, akik már többször bemocskolták azt".
Az ünnepség résztvevői kulturális műsorral emlékeztek a forradalomra, majd megkoszorúzták az iparosház, a régi községháza falán elhelyezett emléktáblát és lerótták kegyeletüket a római katolikus temetőben, a bonyhádi hősök nyughelyén.
