Január 31-én Spanyolországban, február 1-jére virradó hajnalon pedig Szlovéniában is összegyűlt a kvótát túllépő aláírásszám. Ezzel minden feltételt teljesített a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által elindított európai polgári kezdeményezés, amelyet az Európai Bizottsággal és a mellette felsorakozó ellenérdekelt országokkal, köztük Romániával és Szlovákiával szembeni hosszú, éveken át tartó pereskedés után sikerült csak „pályára állítani" 2019 májusában.
Egy év alatt – Pesty László kampányfőnök bekapcsolódása után – hatalmas véghajrában 2020 májusában sikerült összegyűjteni a több mint egymillió szignót (a legalább hét) uniós tagországból, ezzel teljesült az első feltétel, de a második még nem, mert ekkor még csak a három magyarok lakta országban – Magyarországon, Romániában és Szlovákiában – gyűlt össze a tagországi kvótát meghaladó aláírásszám. Két hosszabbításra volt szükség, hogy a második feltétel is teljesülhessen, a legkevesebb hét országban teljesített kvóta. A koronavírus-helyzet miatt engedélyezett első hosszabbítási körben, novemberig az aláírásgyűjtés mellékelt térképén „bezöldült" Litvánia és Horvátország, a másodikban pedig a február 7-ei határidő lezárultáig Svédország, Spanyolország és Szlovénia is.
Pesty László kampányfőnök a Hír TV-nek adott hétfő esti nyilatkozatában elmondta, hogy a munka ezzel még korántsem állt le, a céljuk az ottani orosz kisebbség mozgósításával egy kilencedik országban, Lettországban is megszerezni a kvótát túllépő aláírásszámot. A műsorvezető kérdésére, hogy bizakodó-e azután is, miután az Európai Bizottság elkaszálta az RMDSZ és Vincze Loránt, a FUEN elnöke által indított, szintén az európai nemzeti kisebbségek érdekeit képviselni szándékozó Minority SafePack kezdeményezést, Pesty azt felelte. „A várakozásaink nem rosszak, emberileg és szakmailag is nagyon fájdalmas dolog volt, hogy a Vincze Loránt vezetésével zajlott, nagyon sikeres Minority SafePack kezdeményezést Brüsszel a minap megsemmisítette, arra hivatkozva, hogy ez tagállami hatáskör. (...) A mi optimizmusunkra az ad okot, hogy a székely kezdeményezés azt célozza, hogy Brüsszel a pénzelosztáskor, amikor az úgynevezett kohéziós alapokról dönt, akkor legyen tekintettel arra a több mint huszonöt őshonos etnikai, nemzeti kisebbségre, a székelyekre, a katalánokra, a bretonokra, a dániai németekre, a dél-tiroliakra, a számikra vagy éppen a balti oroszokra, és ezek a kisebbségek a saját fővárosuk, a saját többségi társadalmuk megkerülésével kaphassanak a brüsszeli kohéziós alapokból pénzt" – mondta a válaszában időhiány miatt ekkor megszakított kampányfőnök.
Tegnap, gyertyaszentelő Boldogasszony napján délután öt órakor a lettországi kvótának is teljesült már a kétharmada, ami azt jelenti, hogy ha február 7-éig sikerült még kétezer szignót begyűjteni a balti országban, akkor meglesz a kilencedik tagállam is.
A történetnek természetesen ezzel még nem lesz vége, ezután hitelesíteni kell az aláírásokat minden országban, a begyűjtött dokumentumokat csak ezt követően mutathatják be az Európai Bizottságnak. A Bizottság – „közérthető nevén" Brüsszel – pedig, amelyről tudhatjuk, hogy már a kezdet kezdetén is a kezdeményezés ellen volt, majd záros határidőn belül köteles dönteni, hogy hajlandó lesz-e meghallgatni a több mint egymillió európai polgár követelését, vagy lesöpri az asztalról, miként azt a Minority SafePackkel tette.
