Katonai tiszteletadás mellett, Benkő Tibor honvédelmi miniszter engedélyével a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége hétfőn reggel felvonta a nemzeti lobogót az Országház előtt a március 15-ei nemzeti ünnepen.
A Kossuth Lajos téren néhány érdeklődő követte figyelemmel az idei nemzeti ünnep egyetlen központi programját. A rendezvény valamennyi résztvevője és nézője maszkot viselt, többségükön kokárda is volt.
A koronavírus-járvány miatt a múlt évhez hasonlóan az idén is a Parlament előtti zászlófelvonás volt az egyetlen, helyszíni központi rendezvénye a március 15-ei nemzeti ünnepen, amely a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete. A pandémia miatt az ünnepen a határon túl is többnyire szűk körű megemlékezéseket, koszorúzásokat tartottak. A magyar közméltóságok az államfő televíziós beszéde kivételével online üzenetekben, levélben, az ünnep alkalmából kiadott közleményekben szóltak az ünnep jelentőségéről, múlhatatlan aktualitásáról. Ezekben a nyilatkozatokban többen vontak párhuzamot a jelenkor vírus elleni küzdelme és a szabadságharc küzdelme között, és nem maradhattak el, egy évvel a parlamenti választások előtt, az aktuálpolitikai áthallásokkal „fűszerezett" gondolatok sem.
A zászlófelvonást követően Áder János köztársasági elnök mondott ünnepi beszédet, amelyet a közmédia közvetített.
„Képesek vagyunk-e az eddiginél is jobban összefogni egy, az életünket és a szabadságunkat fenyegető erővel szemben, amely fájdalmat és halált hoz közénk?" – tette fel a kérdést a közmédiában hétfőn sugárzott március 15-ei ünnepi beszédében a koronavírus-járványra utalva a magyar köztársasági elnök.
Áder János azt mondta: a küzdelem akkor válik személyessé, ha a baj már a mi ajtónkon kopogtat. „Amikor a kapuból kinézve tűztől vöröslik az ég alja" – fogalmazott a politikus.
„Eloltjuk-e a járvány tüzét azzal az egyszerű döntéssel, hogy beoltatjuk magunkat, vagy maradunk áldozatok, és tehetetlenül várjuk, hogy valami csoda történjen velünk?" – tette fel a kérdést.
„Tudunk-e cselekedni hazánkért, családunkért, közösségeinkért, szomszédunkért, mindannyiunk szabadságáért, vállaljuk-e a védekezésből a felelősség ránk eső részét?" – firtatta.
Áder János azt mondta, hogy március idusán legyen mindannyiunk számára méltó üzenet Arany János gondolata: „...küzdenünk kell. De (...) nem szebb dolog-e a magunk ügye mellett dicsőségesen küzdeni, mint megadni magunkat az ellenségnek (...)?"
A nagykanizsai kórház 130 méter hosszú, szalagokkal nemzeti színűre feldíszített kerítésének részlete (Fotó: MTI)
Az államfő Jókai Mór erkölcsi parancsára is emlékeztetett: „tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava először megszólalt", és amellyel a magyar nemzet szabadsága kezdődik. És bár e napról 173 éve emlékeznek meg a magyarok, 31 éve pedig már szabadon teszik ezt, az idei már a második olyan március 15-e, amit nem lehet az elmúlt évek hagyományai szerint ünnepelni – idézte fel az államfő.
Áder János Arany János szavaival válaszolt azoknak is, akik azt kérdik: van-e mit ünnepelni egyáltalán? Segít-e rajtunk most egy 173 évvel ezelőtti történet? Arany János tudta: a modern magyar történelem legnagyobb vállalkozása, a polgári átalakulás, csak akkor sikerülhet, ha minél többen a magukénak érzik, ha a változás kiteljesedik. Ha a szabadság mindennapi tapasztalat, ha annak értelme lesz, és ha veszélybe kerül, az emberek készek áldozatot hozni érte.
A költő válasza a kérdésre, tűz esetén oltaná-e a szomszéd házát vagy a helység távolabbi épületét, az volt: felebaráti kötelességből is oltaná azt, másodszor pedig azért, hogy a tűz ne terjedjen tovább, akár a saját házára. „Ha a magad házát meg akarod menteni, a másik házát is ótalmaznod kell".
„A veszélyben egymásra vagyunk utalva, a magunk biztonsága a többiekétől függ, egyedül nem lehet veszélyhelyzetet kezelni" – hangoztatta a köztársasági elnök. Ehhez a felismeréshez azonban a forradalmak és szabadságharcok önmagukban még kevesek lehetnek. A forradalom ugyanis lehet távoli, a küzdelem azonban akkor válik személyessé, ha a baj már a mi ajtónkon kopogtat – mondta.
A MAGYAR SZABADSÁG LÁNGJA
A mostani, rendhagyó körülmények ellenére is lélekben együtt emlékezve, levélben köszöntötte a világ magyarságát Orbán Viktor a magyar szabadság születésének napján – tájékoztatta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő reggel az MTI-t.
„Tisztelt Honfitársaim! Minden évben ezen a napon piros-fehér-zöld kokárdák nyílnak szerte mindenhol, ahol magyarok élnek. Hirdetik, hogy büszkén és emelt fővel emlékezünk hőseinkre, akik 1848 tavaszán meggyújtották a magyar szabadság lángját, amely azóta is beragyogja Európát, hiszen nemzedékről nemzedékre magyarok milliói táplálják a Kárpátokon innen és túl" – kezdte írását Orbán Viktor.
Úgy fogalmazott: „Mi, magyarok a ránk törő ellenséges hatalmak szorításában, csatamezőkön harcolva és hőseink vesztőhelyein emlékezve sajátítottuk el azt, amit a szabadságról tudunk. Megtanultuk, hogy a szabadság nem egy ideológia, hanem vérrel szerzett jogunk, hogy használjuk nyelvünket, ápoljuk kivételes örökségünket, és a saját észjárásunk szerint rendezzük be életünket."
A miniszterelnök szerint a 173 évvel ezelőtt történt események „ma azt üzenik nekünk, hogy közös sorsunk jobbra fordítása mindig azok kezében van, akik tudnak, akarnak és mernek is tenni a magyar nemzet felemeléséért. Ezzel a hittel és bátorsággal kell helytállnunk most is, amikor egy láthatatlan ellenség támadásának megújuló hullámaival harcolunk".
Orbán Viktor kiemelte: a '48-as honvédek mai örökösei orvosok, ápolók, tudósok, rendvédelmi dolgozók, a fertőzés veszélye ellenére is mindennap munkába járó és hivatásukban helyt álló emberek tíz- és százezrei. Harcosok, akik fáradhatatlanul küzdik végig ezt a hosszú hadjáratot, hogy visszakaphassuk az életünket, és a vírus elvonulta után a velünk élő többi néppel együtt építsük tovább minden magyar közös otthonát, a Kárpát-medencét.
„Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem Önöket a magyar szabadság születésének napján, remélve, hogy a mostani, rendhagyó körülmények ellenére is lélekben együtt emlékezhetünk. Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött! Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!" – zárta ünnepi levelét a miniszterelnök.
ÖSSZEFOGÁSSAL A CÉL FELÉ
Ma is az 1848 üzenete, hogy ha nagy túlerővel kell szembenézni, csak összefogással érhető el a cél – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn, a Facebookon közzétett március 15-ei videóüzenetében.
Potápi Árpád János úgy fogalmazott: „éljünk bár különböző pontjain a világnak, gondoljunk mást bizonyos kérdésekben, amikor a legfontosabb értékeink forognak veszélyben, akkor mindnyájunkra szükség van".
A magyarság az elmúlt egy évben bizonyságot tett arról, hogy képes az összefogásra – jelentette ki, hangsúlyozva, a „járványhelyzet még inkább megmutatta számunkra, hogy minden magyar számíthat az anyaországra, mi magyarok pedig számíthatunk egymásra".
Az államtitkár azt mondta: „bebizonyítottuk, hogy a magyar nemzetet nem képzeletbeli szálak, hanem valós kötelékek kötik össze".
„Akárcsak 1848-ban, egy nemzetként küzdöttünk a 21. századi ellenséggel, a világjárvánnyal szemben" – tette hozzá.
Potápi Árpád János kiemelte: a harc még sajnos nem ért véget, a győzelemhez továbbra is szükség van mindnyájunk helytállására.
„Együtt sikerülni fog!" – zárta videóüzenetét az államtitkár.
KORMÁNYFŐI ÜZENETEK A MAGYAROKHOZ
A magyar nemzeti ünnep alkalmából Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő videóüzenetet tett közzé, melyben többek között arról beszélt, hogy a lengyelek is osztják a magyarok szabadságszeretetét.
„A két nemzet ma is támogatja egymást, gondoskodva az egész közép-európai régió fejlődéséről és biztonságáról" – jelentette ki a lengyel miniszterelnök, aki részben magyarul mondott videóüzemnetét a Hajrá Magyarország, hajrá magyarok jelszóval zárta.
Florin Cîțu román miniszterelnök a harmonikus együttélés fontosságát hangsúlyozta, és a közös jövő megalapozásához, az ország közös fejlesztéséhez kérte a romániai magyarok partnerségét március 15-ei köszöntőjében, amelyet a bukaresti kormány sajtószolgálata juttatott el hétfőn az MTI-hez.
„Kultúránkban és hagyományainkban különbözünk, de ezek a különbségek nem választanak el bennünket, nem vagyunk vetélytársak, éppen ellenkezőleg, egységesnek kell lennünk a sokszínűségben, erősebbekké és bölcsebbekké kell válnunk, együtt kell építkeznünk, értékeket kell teremtenünk" – írta Cîțu a romániai magyarokhoz intézett üzenetében.
Hozzátette: a különbségek megértése és a másik értékeinek megbecsülése hozzájárul a kölcsönös megismeréséhez, a harmonikus együttéléshez. Leszögezte: Romániában nemcsak a magyar közösséget ünnepelik március 15-én, hanem azt a békés együttélést is, amelyet az elmúlt évtizedekben fejlesztettek ki.
Cîțu szerint a magyarság ünnepe jó alkalom a jövő felé fordulásra, hiszen a románok és romániai magyarok csak együtt teremthetik meg azt az országot, amelyben élni szeretnének.
