A külhoni magyarokért kiállni csak egy erős ország tud

A külhoni magyarokért kiállni csak egy erős ország tud, a magyar kormánynak mindig voltak olyan stratégiai céljai, amelyekért a válságok alatt is harcolt – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára, a nemzeti összetartozás piliscsabai megemlékezésen.

Menczer Tamás, aki egyben Pest vármegye 2. számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője, ilyen stratégiai célkitűzésnek nevezte a munkahelyek, a nyugdíjak és a rezsicsökkentés védelmét, valamint kiemelten fontosnak nevezte a családok támogatását. Az államtitkár hozzátette, a külhoni magyaroknak is az a jó, ha a politikai kapcsolatok kiegyensúlyozottak, és a szomszédos országokkal közösen építenek egy sikeres Közép-Európát, ahol a nemzetiségek nem elválasztanak bennünket, hanem összekötnek.

A kárpátaljai magyarok helyzetéről szólva kijelentette, jogfosztásuk már a háború előtt megindult, de a kialakult helyzetre való tekintettel a kormány a nézeteltéréseket nem helyezte előtérbe. Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciójában támogatja Ukrajnát, például Magyarországon 1300 iskolában és óvodában fogadnak Ukrajnából menekült gyerekeket. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan – a jelenlegi ukrán törvények értelmében – szeptembertől 99 magyar iskola nem folytathatja működését Kárpátalján.

A magyar kormány azt kéri, hogy adják vissza a kárpátaljai magyarság korábban meglévő szerzett jogait, amelyeket minden kétoldalú megállapodással és nemzetközi egyezménnyel ellentétesen vettek el. „Amíg ezeket a jogokat nem adják vissza az ottani magyaroknak, addig Ukrajna euroatlanti integrációját nem támogatjuk" – mondta az államtitkár, aki szerint Magyarország az EU-ban egyedül van a békepárti állásponttal. „A történelem tanulsága, hogy összekapaszkodva erősek vagyunk, ezért a teljes magyarságnak összekapaszkodva kell kiállnia a béke mellett, mivel a magyarság érdeke a béke" – zárta beszédét Menczer Tamás.

Rétvári: Háborús időkben a háborúból ki kell maradni

Háborús időkben a háborúból ki kell maradni és a magyarságért minden keretek között ki kell állni – fogalmazott a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a zebegényi Trianon-emlékműnél mondott tegnapi beszédében.

Akinek a határon túli magyarok nem fontosak, annak egy idő után a határon inneni magyarok sem fontosak. A magyaroknak mindig össze kell fogniuk, „nekünk mindig elsősorban a magyarokra kell gondolnunk, és minden magyarnak ki kell állnia minden magyarért" – fogalmazott Rétvári Bence, s felidézte, hogy 103 éve a magyar vezetők nem álltak ki a magyarokért, hanem mások jóindulatára bízták, mi lesz a jövője az erdélyi, a kárpátaljai, a felvidéki, a délvidéki, a burgenlandi magyaroknak. „Ebből a történelmi leckéből nekünk tanulnunk kell" – figyelmeztetett.

Rétvári beszélt arról is, hogy az I. világháború kitörése előtt egy hónapnyi gondolkodási idejük volt Európa vezetőinek, hogy elgondolják, akarnak-e egy háborúba belekeveredni vagy sem. Végül belekeveredtek. Két ország, két dinasztia konfliktusa pillanatok alatt más-más európai országokban is háborús helyzetet idézett elő. „Mi, magyarok az utolsó pillanatig elleneztük ezt a háborút, Tisza István ellenezte a döntést, de Magyarország nem volt abban a helyzetben, hogy meg tudja akadályozni (...), a Habsburg dinasztiával együtt belesodródott" – fogalmazott a politikus, és emlékeztetett arra, hogy Tisza István az emberéletek védelmével indokolta ellenzését és azzal, hogy nem látott olyan végkimenetelt, amely Magyarország számára előnyös lehetett volna. „Előre megmondta, hogy ebből a háborúból Magyarország semmiképpen nem jöhet ki jól (...), Magyarországnak semmiképpen nem szabad belesodródnia" – idézte fel az államtitkár, és hangsúlyozta azt is, a magyaroknak alapvető nemzeti érdeke, és a XX. század alapvető tapasztalata is az, hogy nem szabad háborúba belekeveredniük.
Az ünnepi eseményen beszédet mondott Nagy Feró Kossuth-díjas énekes, zeneszerző is, aki egyebek mellett arról beszélt, hogy a nemzeti összetartozás pozitív üzenet az egész Kárpát-medencei magyarságnak: merjünk nagyok lenni, igenis vállaljuk fel a magyarságunkat és az összetartozást.

Soltész: A hit, nyelv és kultúra erősítésére van szükség

Mind a külhoni magyaroknak, mind a Magyországon élő nemzetiségeknek a hit, a nyelv és kultúra erősítésére van szükségük ahhoz, hogy szülőföldjükön megőrizzék nemzeti identitásukat – hangoztatta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára tegnap a székelyföldi Szentegyházán, ahol magyarországi nemzetiségi fiatalokkal együtt vett részt a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott rendezvényen.

Az esemény kapcsán Soltész Miklós elmondta: először szerveztek Magyarország határain kívül alumni-találkozót a magyarországi nemzetiségi középiskolák egykori ösztöndíjasai számára, bemutatandó, hogyan éli meg a magyarság kisebbségi helyzetben a nemzeti összetartozás élményét. Olyan nemzetiségi (többek között horvát, szlovák, román, ruszin) fiatalokról van szó, akik valamelyik magyarországi nemzetiségi középiskolába jártak és a tanulmányaikban elért kiváló eredményükkel, illetve a közösségért végzett munkájukkal érdemelték ki az ösztöndíjat.

A magyar állam teljes mértékben támogatja magyarországi őshonos nemzetiségek tanulását, anyanyelvi környezetben való továbbtanulását – mondta, hozzátette: a 11 éve indult ösztöndíj-program arra biztatja a fiatalokat, hogy továbbra is szolgálják nemzetiségüket, segíti őket abban, hogy később ők lehessenek nemzetiségük elöljárói, tanítói, kulturális vezetői.

Szerinte az erdélyi utazáson részt vevő mintegy 45 fiatal a gyimesi csángók között, illetve Székelyföld több településén megtapasztalhatta, hogy a trianoni békediktátum óta eltelt 103 év után is „énekeiben, táncaiban, csodálatos nyelvükben megmaradtak a magyarok". Reményét fejezte ki: ez nekik is erőt fog adni Magyarországon, hogy megőrizzék ahhoz a nemzetiséghez való kötődésüket, amit szüleik, nagyszüleik rájuk hagyományoztak, nyelvben, kultúrában és sokszor a keresztény hitben is, legyen az a katolicizmus, az evangélikus, református egyházhoz, vagy akár az ortodoxiához való tartozás. Szavai szerint a nemzetiségi fiataloknak is feladata az, hogy saját anyaországaik számára jelezzék: magyarországi megmaradásukhoz anyaországuk támogatására is szükség van, mert „ezt náluk hitelesebben senki nem tudja elmondani".

Szili: A XXI. század kihívásaira erős nemzetként kell választ adni

Erős nemzetként kell választ adni a jelen kihívásaira, erős nemzetként kell a nemzetek Európája erőforrásának lenni – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a felvidéki Éberhardon, az Apponyi Albert gróf végső nyughelyén tartott szombati megemlékezésen.
Beszédében rámutatott: a Trianon óta eltelt 103 évben a magyarság már bebizonyította, hogy egységes nemzet az elválasztó határok ellenére is, ugyanakkor tudatosítani kell a szomszédos államokkal, a cél nem az, hogy a jelenlegi status quo megváltozzon, hanem, hogy a mai európai helyzetben olyan összefogás és együttműködés alakuljon ki, amely egy lehetséges új európai súlypontot is teremt. Hozzáfűzte: láttatni kell azt is, hogy az az Európa, amelyet mi megfogalmazunk, nem a kozmopolita gondolkodásmódon és a meghaladott internacionalizmuson alapul, hanem azon, ami a nemzeti szuverenitást és a nemzetek Európáját jelenti a jövőben.

„Ha ma Trianonról beszélünk, nincs okunk arra, hogy önemésztő magatartást tanúsítsunk, hanem az a fontos, hogy a jelen kihívásai közt mit tudunk azért tenni, hogy erős nemzetként legyünk egy erős erőforrása ennek az Európának" – vélekedett Szili Katalin.

Forró Krisztián, az egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke a megemlékezésen elmondta: Trianonban megpróbálták megosztani, a második világháború után pedig tovább próbálták gyengíteni a magyarságot, de ennek ellenére, több mint száz év után elmondható, hogy továbbra is mintegy félmillió magyar él a Felvidéken, és itt is akar boldogulni.

A hétvége során a Felvidék több magyarok lakta településén is tartottak megemlékezéseket.

Potápi: Összeköt bennünket közös kultúránk, történelmünk, anyanyelvünk és szokásaink

Bármilyen nehézség ellenére összeköt bennünket közös kultúránk, közös történelmünk, közös anyanyelvünk és szokásaink – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára szombaton Torockón, a Duna-napon. Ünnepi köszöntőjében felidézte: 13 évvel ezelőtt döntött arról a magyar Országgyűlés (a kettős állampolgárságról szóló törvény után) hogy június 4. ne csak a trianoni békediktátumra emlékező gyásznap, hanem a nemzeti összetartozás napja is legyen.

Hosszas viták előzték meg a parlamenti döntést, de úgy gondolták, lehetőséget kell adni arra, hogy ne csak a gyászos emlékezetű évekre, évszázadokra emlékezzenek, ne csak Trianonra és a békeszerződésre, amellyel akkor úgy tűnt derékba törik nemzetünk történetét. Azt szerették volna, hogy az elmúlt évszázadok és az azóta eltelt 103 esztendő sikeres történeteire is emlékezzenek, adjanak reményt a XXI. századi fiataloknak, hogy ők is fizikai valójukban éljék meg a nemzeti összetartozás élményét – mondta Potápi, hangsúlyozva: azt az élményt, amit csak itt, Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján vagy a Délvidéken lehet megélni.

Ne a szétszakítottságunk legyen jellemző ránk, hanem az, hogy bármilyen nehézség ellenére bennünket összeköt közös kultúránk, közös történelmünk, közös anyanyelvünk, a szokásaink és az is most már 2014 óta, hogy közösen, a nemzeti összetartozás napja alkalmából itt vagyunk Torockón.

Az államtitkár gratulált ahhoz a döntéshez, hogy a Duna-nap az idén háromnapos rendezvénysorozatra bővült és a Kárpát-medence elszakított részeiből is érkeztek rá résztvevők, lehetőség nyílt arra, hogy mindenki bemutatkozhasson. A Kárpát-medence, a magyar nemzet kulturális fővárosa ezen a hétvégén Torockó lett – fogalmazott Potápi.

Megemlékezések Erdély-szerte

Erdély számos településén ünnepelték tegnap a nemzeti összetartozás napját. „Ilyenkor nem azt nézzük, ami elválaszt egymástól, ami különbség közöttünk, hanem azt, ami közös, ami összeköt" – mondta Csécs Márton unitárius esperes a torockói Duna-napon. A turizmusáról híres dél-erdélyi település lelkésze a XVII. századi unitárius költő, Tordai János soraival köszöntötte a nemzeti egységet ünneplőket: „Jó az egyességben, a szép békességben együtt lenni. Jó, mert az egyesség mindenkor gyönyörűséget teremt."

Hangsúlyozta: az is egyezség és megegyezés eredménye, hogy a torockói Duna-nap létrejöhetett. És fontos, hogy „van eszme, van esemény, ami bár lehet, hogy csak ideig-óráig, de legalább ideig-óráig elmossa a határokat, a nézeteltéréseket, a sérelmeket, és fel tudunk oldódni abban, ami a miénk. Miénk, mindannyiunké".

A nemzeti összetartozás napját Erdély számos településén ünnepelték vasárnap. Székelyudvarhelyen a Városháza téri Milleniumi emlékoszlopnál tartottak ünnepséget, majd a Székesfehérvári Balett Színház Fantomfájdalom című táncdrámáját adták elő.

Marosvásárhelyen délelőtt a Gecse utcai református templomban, délután a Bolyai téri unitárius templom udvarán emlékeztek, és felavatták a Réti Zoltán alsócsernátoni mester által faragott haranglábat.

Csíkszeredában a Székely Hadosztály emlékművénél ezúttal is megtartották a hagyományos őrségállást, majd koraeste ünnepélyes zászlófelvonás következett. Sepsiszentgyörgyön a kőszínpadnál tartottak megemlékezést, amelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) is képviseltette magát.