Trianon tragédiája nem csak veszteségeket hozott. Döntő próbatétel volt ez nemzetünk számára: a hit, az állhatatosság és a nemzeti összetartozás próbatétele – hangsúlyozta Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna halálának 100. évfordulója és a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett megemlékezésen a Fiumei úti sírkertben pénteken.
A Nemzeti Örökség Intézete rendezvényén a politikus úgy fogalmazott: mi, magyarok nem csak kiálltuk, de ma is kiálljuk ezt a próbát. Trianon valósága nem múlt el, Magyarországot ma is nemzeti közösségeink veszik körbe a Kárpát-medencében – mutatott rá.
Szilágyi Péter elmondta, Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna egy felvidéki költőnő volt, ő írta a Magyar Hiszekegy című verset, amely egy nemzet imádságává vált.
„Egy nemzetévé, amely hitte és bizakodott a történelmi igazságtételben” – húzta alá.
Hozzátette, a Magyar Hiszekegy pontos lenyomata egy olyan kornak, amikor a nemzeti öntudat és a magyarság összetartozása meghatározó volt.
Beszédében a helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a nemzeti összetartozás napját 2010-ben szavazta meg az Országgyűlés. Kijelentette: a magyarság ma egységesen eltökélt a nemzeti értékközösség megőrzésében. A nemzeti összetartozás gondolata azt üzeni, hogy akkor boldogulunk, ha a nemzet gyarapodik – állapította meg, majd úgy folytatta: ezzel szemben a baloldal nem csak a nemzet értelmét, de még az egység lényegét sem tudja megragadni.
„Nekik annál jobb, minél rosszabb a hazának” – jelentette ki.
Szilágyi Péter kitért arra, hogy a háború és a szankciók okozta terhek alatt most újra a megmaradás és a túlélés került előtérbe, különösen a kárpátaljai nemzetrészünknek. Nekik már az is nagy előrelépés lenne, ha visszakapnák azokat a jogokat, amelyekkel pár évvel korábban még rendelkeztek. Ehelyett ma a jogfosztottság a hétköznapi valóság – mondta, hozzáfűzve: a szülőföldön boldogulásukhoz és így megmaradásukhoz békére van szükség.
„Legyünk mi is ennek a békének az emberei! A nemzeti összetartozás ma ezt kívánja” – hangoztatta.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy vissza kell adni Papp-Váry Elemérnének az őt megillető helyet a magyar kultúrtörténetben. Hogy ne csak méltán híres sorait ismerje mindenki, de a nevét is. Megjegyezte: a költőnő halálának évfordulója novemberben lesz, ám egy percig sem volt kérdéses, hogy a nemzeti összetartozás napja alkalmából emlékezzenek meg róla.
Felidézte, hogy amikor Babitstól Kosztolányiig a magyar költők legtöbbje próbálta feldolgozni a trianoni tragédiát, Sziklay Szeréna a lehető legegyszerűbb módon fogalmazta meg mindazt, amivel minden magyar tudott és azóta is tud azonosulni: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában.”
Hozzátette: ma, száz évvel később is hiszünk az egy hazában, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a múlt heti csíksomlyói búcsú, amelyen évről évre megtelik a hármashalom-kápolnának helyet adó hegynyereg.
Móczár Gábor beszámolt arról is, hogy a Fiumei úti sírkert több mint temető. Kulturális tér, amely versszínháznak, színháznak, irodalmi koncerteknek, rendkívüli irodalomóráknak és tematikus sétáknak is otthont ad.
A főigazgató jelezte: most vasárnapra, a nemzeti összetartozás napjára két tematikus sétát is meghirdetnek. A Szép város Kolozsvár című sétán olyan emberek sírjait kereshetik fel a résztvevők, akik életében Kolozsvár meghatározó jelentőséggel bírt. Az elcsatolt területeken születtek – sírjaik a Fiumei úti sírkertben domborulnak című sétán pedig azokról a trianoni határokon túl született írókról, költőkről, művészekről, államférfiakról és katonákról esik szó, akiknek életműve a magyar kultúra és történelem szerves része – mondta.
Nyitókép: Szilágyi Péter fejet hajt Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna sírjánál (Fotó: MTI)
