Az immunizáció kezdete óta 1,26 millió adag koronavírus elleni vakcinával oltottak az országban, míg a védőoltás második adagját mostanra 451.658 polgár kapta meg. Január 19-éig, a tömeges immunizáció megkezdéséig, hivatalosan 22 ezer polgárt oltottak be. A védőoltást január 11-e óta az elmondottak értelmében 1,08 millió polgár igényelte. Összehasonlításképpen, májusban egy nap alatt 2,35 millió polgár jelezte, hogy igényli az egyszeri 100 eurós támogatást.
Az immunizáció folyamatával párhuzamosan mind gyakoribbak a találgatások, ha a vakcináció az eddigi ütemben folytatódik, mikor érheti el a szerbiai lakosság a kollektív immunitás szintjét. A köztársasági egészségügyi válságstáb egészségügyi szakértő tagjainak szinte mindegyike előállt már saját becslésével – kivéve Srđa Jankovićot, aki következetesen elutasítja, hogy találgatásokba bocsátkozzon –, és a politikusok némelyike is tudni véli, hogy mikor éri el az ország az említett célt. Darija Kisić Tepavčević epidemiológus szombaton azt mondta, figyelembe véve az eddigi fertőzöttek számát, valamint a vakcináció ütemét, egy-másfél hónap múlva adott lesz a kollektív immunitás.
Predrag Kon epidemiológus a „határidővel" kapcsolatban nem találgat, az esetek többségében a következőket hangsúlyozza: 1,5 millió polgár immunizációjával a kollektív immunitás szintje eléri a 60 százalékot, ez pedig megakadályozza a vírus járványszerű terjedését, míg a 80 százalékos védettséggel a vírus teljesen eltűnhet.
Branislav Tiodorović epidemiológus négy napja azt mondta, ideális esetben már 15–30 napon belül elérhetjük a lakosság 60-70 százalékos kollektív immunitásának a szintjét. Goran Vesić jogász hétfőn abbéli véleményét osztotta meg, hogy Belgrádban egyre közelebb vannak a nyájimmunitás kialakulásához. Mirsad Đerlek egészségügyi államtitkár ma arra az álláspontra helyezkedett, hogy június végéig 2,5 millió polgárt immunizálhatnak két adagnyi védőltással, ezzel az ország közel kerül a kollektív immunitáshoz.
Olyanok is vannak, akik már tavaly közölték, hogy a szerbiaiak kollektív immunitást szereztek: amikor május végén jelentősen csökkent a napi esetszám és a kórházban gyógykezeltek száma, Danica Grujičić agysebész a Prva tv-nek nyilatkozva tette ezt a „bejelentését".
A VISSZAFOGOTTAK ÁLLÁSPONTJAI
Más szakértők ennél jóval óvatosabbak. A vakcináció hatását legkorábban a nyár, vagy az ősz folyamán lehet érdemben mérni, értékelte Ljiljana Sofronić-Milosavljević immunológus az N1 tv-nek nyilatkozva. Mint hozzátette, legalább egyéves tudományos felmérésre van szükség ahhoz, hogy a vakcinációval kapcsolatban tudományosan megalapozott következtetéseket vonjanak le. Marija Gnjatović, a biotechnológia doktora szerint akkor válnak indokolttá az ezzel kapcsolatos becslések, ha bizonyítást nyer, hogy a vakcinával immunizáltak nem terjesztik a vírust.
A nemzetközi kutatók szintén visszafogottak, Soumya Swaminathan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető kutatója például az idén januárban azt mondta, 2021-ben nem érdemes a kollektív immunitás kialakulására számítani, egyebek mellett a vakcinaellenes lobbi befolyása, valamint a vírusvariánsok és a mutációk miatt. A WHO múlt év végi közleményében szintén arra az álláspontra helyezkedett, hogy ebben a témában egyelőre hiábavalóak a találgatások, mivel még nem tudni, hogy a SARS–CoV–2 esetében mi a határa a kollektív immunitásnak – „a kanyaróvírus esetében ez 95 százalék, míg a poliovírus esetében 80 százalék" –, valamint nem tudni, hogy meddig tart a természetes és a vakcinációs immunitás.
Thomas Mertens, a németországi Robert Koch Intézet munkatársa szerint a koronavírus esetében 60-70 százalék a kollektív immunitás határa, ezt szavai szerint Németország az idei év végéig érheti el. Clara Lehmann kölni infektológus becslése szerint a koronavírus új típusával szemben akkor alakul ki a kollektív immunitás, ha a lakosság 85-90 százaléka védettséget szerez.
CSELEKEDNI ÉS NEM SZÁMÍTGATNI
Ahhoz, hogy érdemben lehessen értékelni a kollektív immunitás kérdését, következetesen figyelemmel kell kísérni az új fertőzéseknek és a naponta elhunytaknak a számát, hiszen minél többen kapják meg a védőoltás második adagját, annál inkább csökkennie kellene ezeknek a számoknak – méghozzá lineárisan –, legalábbis akkor, ha a védőoltások valóban hatékonyak, jegyezte meg lapunknak nyilatkozva Goran Belojević, a Belgrádi Egyetem Orvostudományi Kara Higiéniai és Közegészségügyi-ökológiai Tanszékének tanára. Mint hozzátette, miután megkezdődött a vakcináció, azt is mindenféleképpen figyelemmel kellene kísérni a statisztikai kimutatásokban, hogy az újonnan azonosított fertőzöttek és az elhunyt Covid-páciensek között vannak-e védőoltással immunizáltak.
A szakértő nem kívánt találgatásokba bocsátkozni a kollektív immunitás határértékével, vagy elérésének időpontjával kapcsolatban, annyit közölt, hogy legyen szó akármelyik vírusról, a lakosság 95 százalékos immunitása – természetes és/vagy mesterséges – minden járványt megállít, azt követően esetleg csak esetenként lehet példa fertőződésre. Goran Belojević megalapozatlannak, tetszőlegesnek tartja a kollektív immunitással kapcsolatos kijelentéseket. Szerinte jelen pillanatban minden országnak a tömeges vakcináció minél eredményesebb lebonyolítására kellene összpontosítania, arra, hogy mindenkit immunizáljon.
– A világ országai közül egyedül talán Izrael és az Egyesült Arab Emírségek kezdték megközelíteni a vírus megfékezésének a szintjét a vakcina által. A számítások szerint március folyamán Izraelben szinte a teljes felnőtt lakosság megkapja a védőoltás mindkét adagját. A vakcinációs elmélet hatékonysága akkor nyer bizonyítást, ha ezt követően Izraelben szinte eltűnik a SARS–CoV–2. Amennyiben ez így lesz, feltehetően a többi ország és lakosságuk vakcinációs motivációja is növekedni fog. A védőoltás hatékonyságának tekintetében jelenleg a legtöbb fejtörést a különböző vírusvariánsok, illetve a továbbiak kialakulásának a lehetősége okozza, hiszen nem lehet tudni, hogy az ellenanyag ezek ellen is hatékony lesz-e – fogalmazott Goran Belojević.
A KORLÁTOZÁSOKAT VITATJA MEG A VÁLSÁGSTÁB
Hétfőn este Predrag Kon az egészségügyi válságstáb szerdán esedékes ülésének tekintetében a Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva kifejtette, hogy a kijárási tilalom nem merül fel korlátozó intézkedésként, ám a vendéglátóhelyek nyitvatartásának a további korlátozása igen. Mint hozzátette, tekintettel más országok tapasztalatára és a tényre, hogy főleg a középiskolákban valamelyest növekedni kezdett a fertőzések száma, az oktatási intézmények és az oktatás formája is napirenden szerepel majd. Szerinte jelenleg a hétvégi aktivitások és a különböző, olykor nemes indíttatásból megszervezett gyülekezések jelentik az elsőszámú rizikófaktort.
A mai jelentés értelmében egy nap alatt 15 ezer koronavírustesztet végeztek el, ebből 3257 eredménye volt pozitív (21,7 százalék). A vizsgált 24 órában hivatalosan 15 Covid-páciens hunyt el, 4366 a járvány kezdete óta, a halálozási arány 0,99 százalék. A kórházakban 3727 Covid-pácienst gyógykezelnek, mesterségesen pedig 157 fertőzöttet lélegeztetnek. A járvány kezdete óta 442.853 fertőzést jegyeztek.
Vajdaságban előző nap 738 új fertőzést jegyeztek, Újvidéken 221-et. A tartományban 6377 aktív esetet tartanak nyilván, a székvárosban 1867-et.
