Az osztálykirándulásokat szeptember elsejétől egy új rendelet szabályozza majd. Ez azt határozza majd meg, hogy a diákok korosztálytól függően hány napos kirándulásra utazhatnak belföldön, hol, milyen jellegű objektumokban szállhatnak meg. Bizonyos előzetes információk szerint külföldi osztálykirándulásra csak a középiskolai érettségiző diákok mehetnek majd. Mint Vicsek Annamária, az oktatási minisztérium államtitkára hangsúlyozta, a szabályzat még kidolgozás alatt van, így egyelőre a munkafolyamatról, a szempontokról lehet beszélni. Annyi bizonyos, a magyar diákok továbbra is eljuthatnak az anyaországba, hiszen a tanulmányút, amilyen a csereutazás is, más kategóriába tartozik. Természetesen az a cél, hogy a nemzeti kisebbségek és a kisebbségi tannyelven működő iskolák esetében továbbra is megvalósulhassanak az anyaország területére szervezett tanulmányutak.
A készülő rendeletre miért van szükség? Melyek a legjelentősebb változások, amelyeket magával hoz az új rendelet? A szülők anyagi megterhelése, a jobb szervezettség, a biztonság, a tananyaghoz való illeszkedés, a helyszínek tekintetében? – kérdeztük először is az államtitkártól.
– A jelenleg érvényben lévő szabályzat 2010-ben lépett életbe, amikor összehangolták a 2009-es, – a köztudatban kerettörvényként ismert – az oktatási rendszer alapjairól szóló törvénnyel. 2017 szeptemberétől új kerettörvény van érvényben, amellyel az osztálykirándulások szervezését, így az erről szóló szabályzatot is összhangba kell hozni, ugyanis az osztálykirándulás olyan fakultatív, tehát nem kötelező, hanem választható, az iskola székhelyén kívül megszervezett program, amely a tantervre alapul, és a tananyag keretében elsajátítandó tartalmak, tehát mind természeti, mind társadalmi – művészeti, tudományos, földrajzi, történelmi – jellegű létesítmények, jelenségek közvetlen tapasztalati megismerését szolgálja. A kerettörvényhez kapcsolódóan több tucatnyi szabályzaton dolgoznak a minisztérium különböző összetételű munkacsoportjai, így az említett szabályzat is jelenleg a kidolgozás fázisában van, és a hivatalos meghozataláig még sok változáson mehet keresztül. Egyelőre tehát csak arról beszélhetünk, hogy mely irányban gondolkodik a munkacsoport, illetve mely tapasztalt problémákat kívánja kiküszöbölni az új rendelettel, így majd csak a meghozatala után tudunk arról beszélni, hogy mit hoz a végleges változat – emelte ki Vicsek Annamária. Mint hangsúlyozta, az új törvénnyel való összehangolás mellett a szabályzatok és egyéb rendeletek módosításainak születésekor a korábban megtapasztalt nehézségek és problémák kiküszöbölése is irányadó, ugyanis nehéz a jogi aktusok minden hozadékára előre gondolni, minden eshetőségre előre megoldást tervezni, ezért a pedagógusok, tanulók, szülők eddigi tapasztalata, véleménye nagyon fontos.
– A felelősség kérdése is lényeges tényező, különösen a külföldre szervezett utak esetében. Az iskola egyébként közbeszerzési eljárásban kell, hogy kiválassza annak az utazási irodának az ajánlatát, amelyre a tanulók utaztatását bízza. A közbeszerzési törvény értelmében azonban sajnos nem a minőség az elsődleges szempont, hanem az iskolák által kidolgozott pontrendszer szerint a szülői tanács a kiírási követelményeknek megfelelő legolcsóbb ajánlatot kell, hogy válassza, így előfordulhatott, hogy rossz tapasztalattal tértek haza a tanulók az útról. Ahhoz, hogy osztálykirándulás legyen szervezhető, az osztálynak legalább 60 százaléka részt kell, hogy vegyen. Az otthon maradt gyerekek számára azonban meg kell szervezni a tanítást, amíg a többi gyerek kirándul, így gyakran ezt a tanárhelyettesítést is nehéz megoldani, különösen kisebb, azaz kevesebb osztállyal rendelkező iskolák esetében. Az utazáson való részvétel nem tehető kötelezővé minden tanuló számára, mivel fakultatív program, ráadásul a szülő fedezi a költségét, amit nem tud minden család megengedni magának, különösen, ha többgyermekes családról van szó. Ugyanakkor a tanárok napidíja körül is nagy a vita, hiszen előfordul, hogy a szülők tanácsa 600 dináros napidíjat határoz meg a kísérőknek, ami az osztály létszámától függően különbözik egy 30 fős és egy kis létszámú osztály esetében. A kísérő tanárok munkáját azonban valamilyen módon díjazni kell, hiszen felelősségteljes, 24 órás munkáról van szó. Šarčević miniszter több ízben is hangot adott ama kezdeményezésének, miszerint az iskolahálózat ésszerűsítése következtében bezárt hegyvidéki vagy falusi iskolák átalakításával, illetve a meglévő, ám régóta nem használt diáküdülők felújításával, újra funkcióba helyezésével visszahozná a diáküdültetés és az ún. iskola a természetben gyakorlatát, hiszen néhány évtizeddel ezelőtt a diáküdülők az oktatási rendszer fontos részét képezték, és a szülők pénztárcáját sem terhelte meg annyira gyermekük egyhetes ott-tartózkodása, mint most az utazási irodák közvetítésével szervezett egy-két napos osztálykirándulások. Tehát meglehetősen nagy számú problémára kellene megoldást adnia az új rendeletnek.
Az általános iskolások és a középiskolások, illetve a végzős osztályok tekintetében lesz eltérés a többi diákhoz képest? A kisebbségi diákoknak, így a magyar osztályok tanulóinak sokat jelent, hogy eljutnak Budapestre, vagy például Ópusztaszerre. E tekintetben lesznek-e változások, vagy továbbra is lehetőségük lesz az anyaország nevezetességeinek, történelmi emlékeinek a megismerésére?
– Az természetes, hogy különbség van a különböző korosztályú tanulók osztálykirándulásai tekintetében, hiszen a tananyaghoz kapcsolódóan is más jellegű kell hogy legyen. Ugyanakkor különbséget kell tenni az osztálykirándulás és a tanulmányút, illetve a csereutak között is. Az osztálykirándulás a tananyaghoz kell, hogy kapcsolódjon. A testvériskolák közötti csereutak azonban különösen az elmúlt években váltak igen népszerűvé, amikor a magyar kormány Határtalanul programja keretében az anyaországból érkeznek a tanulók a vajdasági magyar iskolákba, amely során olyan baráti kapcsolatok és testvériskolai kapcsolatok alakulhatnak ki, amelyek keretében a vajdasági magyar tanulók is támogatással, tehát nem önköltségesen juthatnak el az anyaországba. Ez mindenképp egy olyan gyakorlat, amit meg kell tartani, aminek a megvalósítását lehetővé kell, hogy tegye az új rendelet is – szögezte le az államtitkár, aki elmondta, nagyon fontosnak tartja, hogy a magyar tannyelvű osztályokban tanuló gyerekek eljussanak az anyaországba, hiszen akad közöttük olyan, akinek ez az egyetlen lehetősége, hogy a magyar nemzeti értékeket ilyen módon megismerjék, ugyanis szüleikkel nem feltétlenül ilyen célból utaznak Magyarországra.
– Magyar osztályok esetében sok olyan jó gyakorlatot láthatunk – különösen a szórványban, ahol a többségi osztályokhoz képest jelentősen kisebb a magyarok létszáma – amikor több iskola magyar osztályainak közösen szerveznek a tanárok Magyarországra tanulmányutat, ami a barátkozás lehetősége mellett igen jelentős önismereti és közösségépítő hatással bír. A gyerekek számára gyakran a barátkozás élménye, az egy közösséghez tartozás marad meg a legmélyebben, így kiemelten fontos, hogy ennek a választható lehetőségnek olyan módját találjuk meg, amely mindezen szempontoknak eleget fog tenni. Javaslatomra a miniszter úr elfogadta és megerősítette, hogy a nemzeti kisebbségek esetében az anyaországba való utazások továbbra is engedélyezettek lesznek – hallottuk Vicsek Annamáriától.
