A 2018/2019-es tanév számos változást hozott és hoz magával. Az oktatási törvény módosításával bevezették a projektoktatást, és változik a második idegen nyelv osztályozásának módja is. Mindezek mellett a zentai Stevan Sremac Általános Iskola folyamatosan újítja föl a három városi és a két falusi iskolaépületet. Urbán Zsuzsanna iskolaigazgatót ezekről a változásokról, valamint a második félév rendjéről kérdeztük.
Hogy alakult a Stevan Sremac iskola első féléve ebben a tanévben?
– Két pályázatot adtunk be az Energetikai Titkársághoz. Ezeknek az eredménye két nappal év vége előtt jött meg. Gyorsan intézkednünk kellett, mert mindkettőt megnyertük. Az első az Emlékiskola nagy gázkazáncseréjére vonatkozik, a másikból pedig a tornyosi iskola tetőszerkezetére fogunk napenergiát hasznosító kollektorokat szerelni. Ilyen már a Thurzó iskolán és az Emlékiskolán is van. Ezek a bojler működését fogják megkönnyíteni, vagyis energiatakarékossá tenni, meleg vizet állítanak majd elő. Ez a két pályázat a községi önkormányzat segítségével valósulhat meg. A szerződéseket aláírtuk, a végrehajtást kell majd megkezdenünk.
Mi vár még az iskolára a következő félévben?
– Nagy munkálatok lesznek a Thurzó Lajos-iskolában is. A vasútsor felé néző részt már felújították, főleg a homlokzatot és a nyílászárókat, valamint a tetőszerkezetet. Most azonban az a jó hír ért bennünket, hogy akkora mértékű teljes körű felújításban lesz része az iskolának, mint például a Zentai Gimnáziumnak volt. Ez azzal jár, hogy a tanulóinknak vendégségbe kell menni más épületekbe. Szerencsére van még két általános iskolai épület Zentán. A tervek szerint április folyamán kerül majd erre sor. A tanulók másik épületbe való befogadása ismét zökkenőmentesen fog történni, mint ahogy a gimnázium tanulóinak befogadása is történt. Hogy a különórákban, zeneiskolában, sportban ne legyen kavarodás, fontos, hogy minden alsós és minden felsős azonos váltásban tudjon iskolába járni. Ezért mindkét épületbe fog járni alsós és felsős diák is.
Az elmúlt években folyamatosan újítják föl az iskolaépületeket. Hol áll most ez a folyamat?
– A Thurzó-iskola felújítása előtti években a fölsőhegyi Csokonai Vitéz Mihály iskola nyílászáróit sikerült lecserélnünk, tavaly pedig a November 11. iskola tornatermét újítottuk fel. Most a Bethlen Gábor Alaphoz pályáztunk az Emlékiskola nyílászáróinak cseréjére. Ha elnyerjük az összeget, az három-négy tanterem ablakcseréjét fogja majd fedezni. Igyekszünk minden épületben valamilyen felújítást végezni. Ígéret van a tornyosi és a November 11. iskola nagyobb mértékű felújítására is, miután a Thurzó-iskola munkálataival végeztek a munkások. De ez még a jövő zenéje.
Milyen lesz a második félév a tanulók számára?
– Január 15-én, kedden kezdődik a második félév. Ez az első hét évfolyamnak száz, a nyolcadikosoknak kilencven tanítási napot foglal magában. A vakáció június 17-én, hétfőn kezdődik. A nyolcadikosaink május 31-ig járnak iskolába, de utána vár rájuk a nagy feladat: a záróvizsga megírása. Erre június 17-én, 18-án és 19-én kerül sor. Ezt megelőzi majd egy próbavizsga április 12-én és 13-án. Ekkor minden úgy fog történni, ahogy majd élesben is. A tanulóink így megtanulják, hogy melyik papírra mit szabad írni, melyik borítékot hova rakják, és később már ez nem lesz nekik szokatlan, nem idegesíti őket a záróvizsgán, tudni fogják, mi vár rájuk. Közben lesz egy tavaszi szünetünk is, ami április 19-én kezdődik, és május 2-án fejeződik. Ebben benne van a katolikus és az ortodox húsvét, illetve a május elseji ünnepek is. Elég hosszú szünetről van szó, ez kedvező a gyerekeknek.
Az oktatás területén milyen változások voltak a tanév első félévében?
– Az első és az ötödik osztályban voltak újítások. Az ötödikeseket tanító tanárok továbbképzésen vettek részt, hogy az új program szerint tudjanak majd órákat tartani. Vannak tanárok, akik az elsősorban a projektmódszeren alapuló új ismereteket jobban alkalmazzák, mások lassabban vezetik be az újításokat. A diákok is évek óta megszokták a régi tantervet, a régi program szerint történő oktatást, de mint minden más, ez is be fog járódni. Kicsit bajban voltunk, mert a naplók csak most, decemberben érkeztek meg, ezért az ötödikesek tanárai nem tudták vezetni a munkanaplót. Saját füzetbe írták a tanítási egységeket és az osztályzatokat, és ezt most mind át kell másolniuk a naplóba. Ez nagyon sajnálatos dolog. Az ötödikesek diákkönyvecskéi még mindig nem érkeztek meg magyar nyelven, úgyhogy egy hivatalos lapot nyomtattunk ki iskolapecséttel, aláírásokkal ellátva, ezt kapták a szülők félévi értesítésként. Ezenkívül megemlíteném az elektronikus napló bevezetését is. Mi úgy tervezzük, hogy szeptembertől kezdjük majd el vezetni a hagyományos napló mellett.
A következő félévtől pedig jönnek a második idegen nyelvet érintő változások.
– Igen, ez is az ötödikeseket érinti. A félév végén, az utolsó pillanatban azt az utasítást kaptuk a minisztériumtól, hogy a második idegen nyelvet, ami nálunk a német, leíró osztályzással értékeljük. Ígéretük szerint ez az év végére megváltozik, és számszerű osztályzatot fogunk adni. Ezt én is és a kollégáim is nagyon várjuk, hiszen a tanulók és a szülők is komolyabban veszik a hagyományos módon osztályzott, átlagba is beleszámító tantárgyat. Ha pedig nem veszik komolyan, a tanároknak is nehéz átadniuk az anyagot, fegyelmet, rendet tartaniuk az órán.
Mint igazgató hogy értékeli az oktatásban történő változásokat? Jó irányba halad az oktatási rendszer?
– A projektrendszer talán jó lesz, de azt tartom, hogy előbb fel kellene szerelni az iskolákat megfelelő IKT-eszközökkel: számítógépekkel, laptopokkal. Tehát az oktatást kellene modernizálni, de mi valahogy kicsit mindig a hátuljáról közelítjük meg az elejét. Én ebben látom a nehézséget. Bár az a tanár, aki bejelentkezett a projektmódszerre, kapott a minisztériumtól laptopot, tehát segítették a munkáját. Az iskola is igyekszik felszerelni minden tantermet aszerint, hogy az érintett tanárok mit szeretnének. Lassan minden tanár rájön, hogy a gyerekeknek arra van szükségük, hogy ne csak a régi módszer, a frontális oktatás segítségével tanítsunk. Hiszen ők már más korban születtek, rengeteg információ és inger éri őket, nem elég nekik, hogy kiáll a tanár, és előadja az anyagot. El kell ismernünk, hogy ezek a gyerekek nagyon mások, mint régen, ezért nekünk is fejlesztenünk kell önmagunkat és a tudásunkat. Mindezek a változások a motorika kárára mennek: a gyerekeink egyre rosszabban mozognak, például sok elsős nem tudja bekötni a cipőfűzőjét. Én azt szeretném, ha az alsó osztályokban a motorika fejlesztésével foglalkoznánk, és nem a digitalizációval.
A minisztérium által eszközölt változtatások arra reagálnak, hogy a mai gyerekek mások, mint régen?
– Igen, szerintem pont ezt célozzák. Érdekesebbé igyekeznek tenni az oktatást, összekötni a tantárgyakat, kialakítani a csapatmunkát. Tehát olyasmivel foglalkozni, amire a gyerekeknek később a munkahelyükön is szükségük lesz. Szerintem ezt próbálja a minisztérium megcélozni. Csak ehhez először az informatikatermeket kellene felújítani. De mindenki próbálkozik, aztán reméljük, hogy jó úton haladunk majd.
