A 2018 márciusában megjelent kormányrendelet szerint minden önkormányzatnak javaslatot kell tennie az iskoláskor előtti és az iskolai hálózatok tekintetében. A helyi önkormányzatoknak kötelességük volt egy munkacsoportot kialakítani, amelyben az önkormányzat oktatási tanácsosait, a helyi oktatási intézmények igazgatóit és az adott iskolaigazgatóság egy tagját is be kellett kapcsolniuk, akik betekintést nyerhettek a megfogalmazások folyamatába. A Magyar Nemzeti Tanácsnak is véleményeznie kell a hálózatjavaslatokat azon önkormányzatok területén, ahol magyar nyelven is folyik az oktatás.
Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy eddig 26 helyi önkormányzatból érkeztek javaslatok a hálózatok véleményezésére, és további 5 önkormányzatból várják a munkacsoportok javaslatát.
A kormányrendelet szerint azon iskola működhet önállóan, amelynek 480 diákja vagy 16 osztálya van. Azokban az intézményekben, ahol kisebbségi nyelven is folyik oktatás, el lehet tekinteni ettől, és elegendő csak az egyik kritériumnak eleget tenni, de a falusi iskolák esetében is el lehet térni a rendelettől, ha két kilométeres körzetben nincs másik magyar nyelven oktató általános iskola.
A 26-BÓL 25
– Ez a mi vonatkozásunkban kapaszkodót jelent, mert így a falusi iskolák mindegyike önálló maradhat. Az MNT egyértelműen kiáll a közösségi érdekekért – részletezte Jerasz Anikó.
A 26 beérkezett javaslat közül van olyan önkormányzat, ahol csak az általános iskolai hálózatra kérték a véleményezésünket, de van olyan is, ahol mindkettőre.
– Ezekben az önkormányzatokban van, ahol a magyar nyelvű oktatás az oktatás minden szintjén jelen van, mint például Magyarkanizsán, Szabadkán, Topolyán, és vannak olyan helységek is, ahol csak az anyanyelvápolás szintjén van jelen a magyar nyelvű oktatás, mint például Titel, Versec, de ezekről a területekről is megérkeztek a kérelmek a véleményezésre. A beérkezetteket az MNT Végrehajtó Bizottsága áttekintette és véleményezte. Közülük 25-öt pozitív elbírálásban részesített. Míg egy önkormányzat általános iskolai hálózata negatív véleményezésben részesült. Az önkormányzatok többsége úgy véli, hogy megtartaná a jelenlegi hálózatot, megerősítené azt, és semmin sem változtatna – magyarázta az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke.
Negatív véleményezést eddig csak a nagykikindai iskolahálózat javaslata kapott, ugyanis ott olyan változást irányzott elő az önkormányzat munkacsoportja, hogy minden falusi iskolát a városi iskolákhoz csatolnának. A magyar nyelvű oktatást ugyan nem szüntetnék meg, viszont egyetlen vidéki oktatási intézmény sem lenne önálló, a városi iskolák kihelyezett tagozataként működnének a továbbiakban.
– A szajáni Móra Károly iskolát a nagykikindai Fejős Klára iskolához csatolnák. A szajáni iskola kizárólag magyar nyelven oktató intézmény – azaz külön státusszal rendelkezik az MNT számára – ezért nem tudtuk elfogadni a döntésüket, mert elveszítené önállóságát, és egy másik intézmény kihelyezett tagozataként működne tovább. A nagykikindai hálózat így negatív véleményezést kapott az MNT Végrehajtó Bizottságától, hiszen ez az elért kisebbségi jogok csökkenését jelentené. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a szajáni Móra Károly Általános Iskola önálló maradjon – állította Jerasz Anikó.
Törökbecsén egy kisebb változást irányoztak elő a munkacsoport tagjai a beodrai Dr. Đorđe Jovanović Általános Iskola esetében, ahol csak az alsóbb osztályokban van magyar nyelvű oktatás, a felső osztályokban pedig a gyerekek az iskolabusz-programot használva Törökbecsén folytatják tanulmányaikat anyanyelvükön.
– A beodrai iskolához csatolnák a bocsári Dositej Obradović iskolát, mert a bocsári iskola nagyon kicsi, és így kihelyezett tagozata lenne a beodrai iskolának. Itt nem veszítettünk a kisebbségi jogokon, a gyerekek továbbra is a beodrai iskolában tanulhatnak magyar nyelven ugyanabban a számban és ugyanazon feltételek mellett, ahogy az eddigiekben. Ezt a kis változtatást az MNT támogatta – mondta Jerasz Anikó.
Adáról, Zentáról, Temerinből, Óbecséről és Zichyfalváról még nem érkezett meg a helyi munkacsoportok javaslata.
MÁRCIUS VÉGE A HATÁRIDŐ
– Gondolom, hogy innen is hamarosan megérkeznek, mivel március végéig nekünk is véleményeznünk kell őket. A mi véleményünkkel együtt kerülnek a javaslatok az adott önkormányzatok képviselő-testületei elé, amit aztán továbbküldenek a tartományi oktatási titkárságra, majd a minisztériumba, ahol a véglegesítésükre kerül sor.
Óbecse önkormányzatától a hivatalos kérelem még nem érkezett meg az MNT hivatalába. A vajdaságiak petíciót indítottak a Petőfi Sándor Általános Iskola fennmaradásáért, hiszen az óbecsei önkormányzat munkacsoportja bezáratná az iskolát, arra hivatkozva, hogy nincs ki a kormányrendelet szerinti 480-as diáklétszám. Amennyiben a javaslat ebben a formában érkezik meg az MNT-hez, a tanács Végrehajtó Bizottsága negatív véleményezéssel bírálja majd el.
– Mivel még nem érkezett be hozzánk a hivatalos döntés, így azt még nem tudtuk érdemben megtárgyalni. A munkacsoportból kiszivárogtatott információk alapján megszüntetnék a Petőfi Sándor Általános Iskolát. Az információk alapján a Samu Mihály, a Zdravko Gložanski és a Sever Đukić általános iskolák maradnának meg. Az MNT értetlenül áll a munkacsoport véleménye előtt, hiszen a Petőfiben 20 osztály van, ami azt jelenti, hogy az intézmény eleget tesz a kormányrendelet egyik kritériumának, azaz meghaladja az elvárt 16-os tagozatszámot. Ebben az intézményben két kihelyezett épület is van, azaz a központi épületen kívül egy Dreán és egy Miloševón. Itt többségében magyar nyelven folyik az oktatás, mintegy 80 százaléka a tanulóknak magyar ajkú. Mivel az intézmény eleget tesz az egyik kritériumnak, és 2 kilométeres távolságban nincs magyar nyelven oktató iskolai intézmény, ezért nem értjük, hogy a helyi önkormányzat munkacsoportja miért hozta meg ezt az elhamarkodott döntést. Mi teljes mértékben a közösség mellett állunk, és támogatjuk őket az intézmény önállóságának megmaradásában – jelentette ki az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke, majd hozzáfűzte, hogy a munkacsoport az előbbieken kívül egy olyan információt is kiszivárogtatott, mely szerint a megszüntetés másik oka egy diákotthon létrehozása az iskola épületében, amit több szempontból is kifogásolhatónak tartanak.
– Tudjuk hogyan és milyen épületben hozható létre egy diákotthon. Egy iskolaépület nem felel meg ennek a célnak, másrészt az iskolához közel van a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület székháza, ahol magas szintű, kiemelt kulturális élet folyik. Egyértelmű, hogy az iskolának ott kell állnia, a jelenlegi nevet viselve a közösség erősítése érdekében, illetve azért, hogy annak tanulói aktívan részt vehessenek a művelődési egyesületben megvalósuló kulturális életben is.
Amennyiben olyan formában jut el hozzánk a javaslat, amely nem irányozza elő a többségében magyar nyelven oktató Petőfi Sándor Általános Iskola önállóságát, akkor erre a kérelemre is negatív választ fogunk adni – mondta határozottan Jerasz Anikó.
A Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke azt is elmondta, hogy egy specifikus helyzetre számítanak Zentáról, mert ott a helyi önkormányzat abban gondolkodik, hogy szétválassza az eddigiekben egy intézményként működő óriási általános iskolát. A javaslat szerint több önálló iskolává választanák szét, ami egy kivételes eset, hiszen csak ennél az egy intézménynél jelentkezik a szétválás lehetősége.
