Szombaton a szabadkai Magyar Ház tanácstermében elindult a Sakk-matt a diszlexiának című foglalkozás, amely tanulással küzdő alsósok részére lett meghirdetve. A műhelymunka harminc órából épül fel, az órák pedig szombatonként zajlanak. A gyerekekkel dr. Máté Emese filológus és Vörös Flóra osztálytanító, a Polgár Judit sakkmódszer okleveles oktatója foglalkozik. Az első órán a tanulók a sakkbábukat ismerték meg, ezáltal pedig önmagukat.
A foglalkozásról Rózsa Zsombort, a műhelymunka koordinátorát kérdeztük:
A Sakk-matt a diszlexiának első foglalkozásán (Fotó: Lukács Melinda)
– Diszlexiás gyerekeket szólítottunk meg, hogy részt vegyenek sakkos foglalkozásokon, de ez a műhelymunka valójában egészen mást takar. Itt a gyerekek a sakkot eszközként használják, hogy megtanuljanak hatékonyan írni, olvasni, számolni és áthidalják mindazokat a nehézségeket, amiket számukra a diszlexia okoz. Tulajdonképpen a sakk egy megerősítő eszköz. A diszlexiás gyerekeknek egyebek közt nagyon erős a kreativitásuk, képekben gondolkodnak, látják az összefüggéseket, a struktúrákat, jó a problémaérzékenységük és -megoldóképességük. A sakk segít nekik mindezt felismerni. A műhelymunka során a gyerekek megtanulják a sakkozás szabályait, emellett hangtani, mozgási gyakorlatokat végeznek, és egyre inkább bevezetjük őket egy olyan világba, ahol a játékalkotás kap teret. Erről szól valójában ez a foglalkozás, hogy a gyerekek játékot alkossanak, az ötlettől a megvalósításig. Az ötlet fejleszti a kreativitásukat, a megvalósítás pedig a finom motorikát, a figyelemképességet. Az első óra a sakkbábuk és önmaguk megismeréséről szólt. A sakkbábuk teljesen csupaszak, de megvannak a jellemzőik, a személyiségüket a gyerekek szabják meg és eszközökkel látják el, amiktől különlegessé válhat egy-egy bábu. Az eszköz nélkül maradt bábuk az empátiát ébresztik fel bennük, a mindennapi életből merítve pedig továbbszőhetik a történetet, megerősíthetik a bábukat. Emellett például lesz olyan beszédgyakorlat is, ahol csak szótagolva szabad majd beszélni, ez is a fejlődésüket szolgálja. Igyekeztünk érdekes és hatékony fejlesztő módszerekkel megtűzdelni a programot. Mivel először indul, kíváncsiak vagyunk, hogy milyen eredményeket tudunk majd felmutatni. A sakk önmagában egy hihetetlen fejlesztőeszköz, sok mindenben segít a gyerekeknek, míg az edukatív kineziológia rendkívüli eredményeket mutat fel. Ennek a kettőnek az ötvözete szinte biztos sikert eredményez. A foglalkozás májusban fejeződik be, akkor tartja az Aragóniai Beatrix Sakk Klubunk a Funchesstic sakkfesztivált, ahol a gyerekek alkotásai ki lesznek állítva, ők maguk mutatják be és közösen játszanak az érdeklődő gyerekekkel – ismertette Rózsa Zsombor, aki az önbizalom-erősítés fontosságára is felhívta a figyelmet.
– Igyekszünk erősíteni a tanulással küzdő gyerekek önbizalmát. Az iskolában ugyanis gyakran kudarchelyzetnek és megkülönböztetésnek vannak kitéve, amiért olvasási- és írásnehézséggel küszködnek. Általában a szülők, a tanárok, ha azt látják, hogy a gyerek helytelenül és csúnyán ír, vagy nem olvas folyékonyan, az első gondolatuk, hogy hanyag, többet kell gyakorolnia. Ez gond, mert traumahelyzetet és kudarcélményt okoz. Ha ugyanúgy próbáljuk a gyereket folyamatosan teljesítményre kényszeríteni, az nem fog eredményre vezetni, csakis egy másmilyen megközelítés. Az iskolai rendszerünk nagy százalékban a lexikális tudásra épül, amit ők nehezen tudnak elsajátítani. Itt viszont egy alkotói aspektus kap szerepet, ezen keresztül igyekszünk emelni az önbizalmukat – fejtette ki Rózsa Zsombor és mint hozzátette, még lehet jelentkezni, örömmel fogadják a gyerekeket.
Dr. Máté Emese a tanulókkal való foglalkozás játékos megközelítésének fontosságát hangsúlyozta:
– Az egység szemlélet jellegében az örömöt és a játékosság felfedezővilágát szeretném előtárni a gyerekeknek. Tanulni nem csak intézményes keretek között lehet. Ez az egyik formája, de mivel ez a nyilvánvaló, úgy érezhetjük, hogy csak így lehet. Ez alól kellene felszabadulni. Utánajárni, miben vagyunk jók, és abban erősödni, fejlődni. A játékosság is ezt a célt szolgálja. Minden egyes apró mozzanat egy felfedezés és tanulás. Lényegében ezáltal a szívünket, a lelkünket, a személyiségünket gyarapítjuk, és ennek rengeteg formája van – hallottuk dr. Máté Emesétől.
