Felettébb aktuális és nagy érdeklődésre számot tartó témát érintett a Szabadegyetem péntek délelőtti fóruma, amelynek vendégei dr. Maruzsa Zoltán, magyar köznevelésért felelős helyettes államtitkár, és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke voltak.
Egyébként is időszerű lenne a téma, de aktualitását most még csak fokozza, hogy a közeljövőben inkluzív, fejlesztő szakpedagógia szakirányú továbbképzés, fejlesztő gyógypedagógiai konduktor képzés és mechatronikai mérnöki mesterképzés indul Szabadkán magyar nyelven. A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ nevet viselő intézmény és a Szekeres László Alapítvány kap majd helyet a most felújításra kerülő, a horvát főkonzulátus melletti szabadkai épületben.
A Magyar Nemzeti Tanács 2015 decemberében fogadta el oktatásfejlesztési stratégiáját, erre külön figyelmet szentelt. Ebből a stratégiai célból nőtt ki a mostani lehetőség is, azaz a képzőközpont létrehozása.
– Kormányálláspontom is van ebben az ügyben – hallottuk dr. Maruzsa Zoltán bevezetőjében – hiszen 2015. december 2-án került a Magyar Kormány elé egy jelentés, amit külhoni képzési stratégiának is szoktunk magunk között nevezni, ami lényegében adott egy helyzetképet arról, hogy mely külhoni magyar régióban milyen a felsőoktatás helyzete. Leginkább azt néztük meg, milyen a szakos kínálat, hogy milyen az intézményes háttér, az kevésbé fontos. Az érdekes igazából az, hogy hány végzős gimnazistára, milyen szakos kínálat jut magyar nyelven, tehát mi az, amit tanulni lehet. Ebből az jött le, hogy Erdélyben nagyjából 300 szak, ami elérhető, van két magyar egyetem, ami magyarországi magánintézményként működik. Említést érdemel, hogy amíg ott nem volt ilyen jelentős ez a szám, addig a román hatalom is szép lassan darálgatta le a magyar nyelvű szakok számát. Ez a román állami intézményrendszert is arra késztette, ösztönözte, hogy mind több szakot indítson magyar nyelven is. Ez azért érdekes, hogy milyen hatást vált ki, ha egy potens konkurencia jelenik meg. A második helyszín értelemszerűen a Felvidék, ahol a Sellye János egyetem, amely immár két évtizedes múltra tekint vissza, a közelmúltban jutott el arra a szintre, hogy minden szempontból megfelelt a szlovákiai intézmény-akkreditációs föltételeknek. Eddig külön miniszteri engedéllyel kapták meg a működés jogát. Kárpátalján kihelyezett képzések vannak, illetve egy magyarországi támogatással működő intézmény működik. Itt, ezen a területen csak egy ukrán állami intézmény van, az Ungvári Egyetem, ahol ugyancsak van magyar nyelvű kínálat. Ami a Délvidéket illeti, sajnos azt kell mondanom, hogy ez a leggyengébb a régiók összevetésében. Nem nagy a választék, mondhatjuk azt is, hogy minimális. Ezért a Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen egy olyan stratégiát dolgoztunk ki, amelyben felmértük, hogy milyen szakok hiányoznak és hogyan tudnánk megoldani a kérdést. A jelenlegi helyzet ugyanis az, hogy amíg szülőföldjükön csak százas nagyságrendben tanulhatnak magyarul a diákok, addig például csak a Szegedi Tudományegyetemen mintegy kétezer délvidéki fiatal tanul. Mit lehet itt tenni? Mindenképpen igyekezni kell a képzési kínálatot bővíteni itt helyben, a szülőföldön.
– Az ötletek, hogy hogyan lehetne javítani ezen a helyzeten, tulajdonképpen már a 90-es években megszülettek – mondta Hajnal Jenő, az MNT elnöke – sajnos a háborús időszak közbeszólt és már akkor rengeteg fiatal ment el külföldre tanulni, és nagyobb részük már vissza sem tért. A következő fontos lépés 2002., amikor létrejött a Magyar Nemzeti Tanács, jelentősebb előrelépés azonban csak 2010-ben az új nemzeti tanács oktatási stratégiájában jelent meg. Érdemben azonban csak 2014-ben történt változás. Jelentős momentum az Európa Kollégium megnyitása volt Újvidéken. Nem kevesebb, mint 370 fiatal tudott már ott bent lakni a tavalyi évben. Ami a képzéseket illeti, eddig Zentán volt képzőközpont, ahol kertészmérnök-képzés folyt, és tavaly nyílt meg Zomborban a Magyar Polgári Kaszinó épületében az ápolói képzés. Ehhez társul terveink szerint őszre újabb három képzési lehetőség a szabadkai képzőközpontban: az inkluzív, fejlesztő szakpedagógia szakirányú továbbképzés, a fejlesztő gyógypedagógiai konduktor képzés és a mechatronikai mesterképzés. Az első két szakirányú továbbképzési szak lesz a szegedi Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Gyógypedagógus-képző Intézet, illetve a budapesti Pető András Főiskola szervezésében. Ebbe azok tudnak majd bekapcsolódni, akik valamilyen alapképzést már befejeztek. Ez egy anyaországi akkreditált továbbképzés lesz, és majd azon kell fáradoznunk, hogy itthon is minél könnyebb legyen az elismertetése. Olyan szakokról van szó, amelyek elsősorban nagy hasznú gyakorlati tudást képesek átadni a hallgatóknak, és amelyek ismeretére a gyakorlati oktatásban nagy szükség van. A harmadik megvalósuló képzés a mechatronikai mérnöki mesterszak, amely az Óbudai Egyetemmel együttműködve valósul meg. A Szabadkai Műszaki Szakfőiskola hallgatói erre a szakra mint mesterképzést nyújtó képzésre tudnak majd iratkozni. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy egyik képzés sem kérdőjelezi meg más szakok létjogosultságát, és nem próbálja meg más, már meglévő karokról, szakokról elcsábítani a hallgatókat, hanem új anyanyelvű képzési kínálatként jelenik meg.
Az ösztöndíj-pályázatokra, az Európa Kollégium pályázatára vonatkozó kérdésre az MNT elnöke a következőt válaszolta:
– A felsőoktatási ösztöndíj első köre július 15-étől nyílik és szeptember 15-éig lesz nyitva. Összesen háromszáz ösztöndíjat szeretnénk kiosztani. Az első körben 270-en jelentkezhetnek. Van egy módosítás az idei évtől, mégpedig az, hogy azok az ösztöndíjasok, akik valami miatt egy évet kiestek a rendszerből, újra be tudnak kapcsolódni. Szeptember 20-a után annyi helyre tudunk pályáztatni, ahány szabad hely marad, de harminc hely biztosan lesz. Tavaly például 44 maradt. A demonstrátori ösztöndíj esetében szeptember elsején nyílik a pályázat, 20-áig lesz nyitva és 60 főnek a fölvételére lesz lehetőség. Itt van egy módosítás, éspedig az, hogy plusz 8 pont jár azoknak a fiataloknak, akik igazolni tudják, hogy a közéletben, az ifjúsági társadalmi munkában aktívan vettek részt. Az Európa Kollégiumban az első körben augusztus elsején nyitjuk meg a pályázatot, és szeptember elsejéig tartjuk nyitva. Százötven elsőévesnek nyitjuk meg a lehetőséget. A második körben október 10-étől 20-áig lehet jelentkezni, a jelentkezők számától függően. Tavaly 281 fő került be ebbe a második rendszerbe. Mindenkinek minden évben újra kell pályázni, de itt is van egy módosítás. A szakkollégiumi képzésen való részvétel fontosságát próbáljuk ilyen szempontból érvényesíteni. Akik a tavalyi évben kizárták magukat ebből a tevékenységből, azoknak kicsi az esélyük arra, hogy az idén eredményesen pályázzanak. A mesterképzésre szeptember 30-ától november 15-éig lehet pályázni 40 főnek, a doktori képzésre ugyancsak ebben az időszakban 20 fő részére nyílik lehetőség – válaszolta Hajnal Jenő.
