Módosításra szorul a nyolc éve elfogadott felsőoktatási törvény, aminek oka nem kizárólag formális, hanem sok esetben lényegbevágó – jelentette ki csütörtökön Újvidéken Srđan Stanković, a Felsőoktatási Nemzeti Tanács elnöke azon a tanácskozáson, melyet a tartományi tudományügyi és technológiai titkárság, valamint a Tartományi Képviselőház oktatásügyi bizottsága hívott össze. A törvénytervezet nyilvános vitájára kirívóan rövid időt szabtak meg (augusztus 19-e és szeptember 7-e között), emiatt tartották a tartományi szervek indokoltnak a tegnapi ülés összehívását, mely valójában a nyilvános vita céljait szolgálta a vajdasági felsőoktatási intézetek vezetőinek, és más illetékesek bevonásával. Stanković talán ezért is tartotta fontosnak közölni, hogy meghosszabbították a törvény módosítási tervezetének nyilvános vitáját.
Állítása szerint a módosítás lényege három témakörben összpontosul. Először is szükség van az európai felsőoktatási normákkal való teljes összehangolódásra. Ezek többnyire formális kérdések, melyeket mielőbb szükséges rendezni. Másodszor: meg kell teremteni a vertikális átjárhatóságot a szakfőiskolai rendszerben az akadémiai rendszerhez hasonlóan, azaz egyenlő lehetőséget kell teremteni mindkét felsőoktatási modellben, az akadémiai és a szakfőiskolai képzésben. Más szóval: a szakfőiskolákon is meg kell teremteni az alapfokú tanulmányok utáni képzés lehetőségét, a mesterfokozatot, mint a bolognai rendszert alkalmazó országok többségében. A szerbiai gyakorlat ugyanis szinte teljesen ellehetetlenítette a továbbtanulás lehetőségét a szakfőiskolai végzettségűek esetében, noha ez ellentétben áll az életfogytig tanulás mottójával, amit ugyancsak szorgalmaz oktatási rendszerünk és a haladó világ. A harmadik fontos módosításra váró témakör a külföldön szerzett diploma szerbiai elismerése, mely jelenleg igencsak bonyolult, költséges, ráadásul megalázó. A cél tehát az, hogy mindenképp egyszerűsítsük a diplomák honosítását. Hogyan érhetjük ezt el? A módosítási javaslatunk az, hogy országos szinten egy központot hozzon létre a szakminisztérium a felsőoktatási oklevelek honosítására, és az eddigi gyakorlattal ellentétben a külföldről hozott oklevelet identifikálja, és ne kísérletezzen annak besorolásával vagy valamely hazai végzettséggel való kiegyenlítéssel.
Svetlana Lukić-Petrović, az oktatásügyi bizottság elnöke szerint a gyakorlat rámutatott a hiányosságokra, melyek alapján 2010-ben és 2012-ben már módosítottak a törvényen. Ez azonban nem elegendő – mondta –, meg kell határozni a nyilvános vita során milyen irányba kell haladni, és valóban azok-e, illetve csak azok-e a prioritások, melyeket a törvényhozó beépített a tervezetbe.
Az Újvidéki Egyetem szenátusa hétfőn tartott rendkívüli értekezletet a téma kapcsán, melynek álláspontjairól Miodrag Vesković, az Újvidéki Egyetem rektora szólt. A szenátus szerint ugyanis kérdés, hogy módosításokkal rendezhetőek-e a felsőoktatásban uralkodó állapotok, vagy pedig elérkezett az idő, hogy új törvény megírásába fogjunk, ami új finanszírozási rendszert is jelentene. A rektor leszögezte, hogy túl sok megjegyzés érte az érvényben levő törvényt és módosítást terminológiájában és szerkezetében egyaránt ahhoz, hogy módosítással helyre lehetne hozni.
