Az oktatásügyi minisztérium nemrégiben dolgozta ki új szerbiai oktatási-nevelési fejlesztési stratégia tervezetét és az ehhez kötődő akciótervet. Az online közvitákat február 26-án és március 2-án rendezték meg. Az új oktatásfejlesztési stratégia a 2021 és 2030 közötti, az akcióterv pedig a 2021 és 2023 közötti időszakot fedi le. Branko Ružić oktatási miniszter korábban azt nyilatkozta, hogy a szerb kormány és az oktatásügyi minisztérium stratégiailag elkötelezettek amellett, hogy mindenki számára egyenlő feltételek mellett biztosítsák a minőségi oktatást. Mint hangsúlyozta, az új stratégia középpontjában az oktatás minden szintjén történő fejlesztéseken kívül a diákok, a hallgatók és a tanárok kulcskompetenciáinak fejlesztése, az emberi erőforrások megerősítése és fejlesztése áll az oktatás területén.
A tervezet minden ágazati témára kitér, a többi között az óvodai, az általános iskolai, a középiskolai és a felsőoktatásra, valamint a duális oktatási modellre és a digitalizációra is. Szeretnék elérni, hogy a szerbiai diákok minden területen jobban teljesítsenek, tehát jobb eredményeket érjenek el a nemzetközi felméréseken, például a PISA-, a TIMSS- és a PIRLS-teszteken. Fontos, hogy csökkenjen a funkcionális analfabetizmus a tanulók körében. Mindez a kulcskompetenciák fejlesztésével érhető el.
Az oktatásfejlesztési stratégia emellett előirányozza az iskoláskor előtti intézményekbe járó gyermekek létszámának növelését, amely egy óvodai előkészítő program keretében valósulna meg. Emellett az oktatásügyi minisztérium azt is szeretné elérni, hogy minden iskolaköteles gyermek járjon iskolába. Céljaik között szerepel a diákok nagyobb lefedettsége és a gyerekek lemorzsolódásának megakadályozása. Fontosnak tartják a roma diákok felzárkóztatását, és azt, hogy közülük minél többen iratkozzanak be a középiskolába, és fejezzék is be azt. A stratégia alapján csökkenteni kell azoknak a szerbiai polgároknak a számát, akiknek nincs általános iskolai végzettségük, illetve nem fejeztek be semmilyen kurzust, képzést, és emiatt nem tudtak munkát találni. Ezenkívül a felnőtteknek szóló képzések és kurzusok számának megnövelése is szerepel az új stratégiában.
A tervezet értelmében új tanterveket dolgoznak ki az anyanyelv és irodalom tanítására. Emellett más tantárgyak programjainak fejlesztését, újítását is előirányozzák. A nemzeti kisebbségek nyelvén tanító tanárok szakmai továbbképzését is folytatni fogják. Biztosítani fogják a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló diákoknak a megfelelő tankönyveket, segédanyagokat az általános iskolai és a középiskolai oktatásban.
Új módszertan szerint szeretnének kidolgozni a nyolcadikosok kisérettségijének esetében, illetve a kísérleti programot követően bevezetni az állami érettségit a középiskolákban. A távoktatás esetén is fejlesztéseket terveznek. Minél több online pedagógusképzést szeretnének tartani az IKT területén. Branko Ružić ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy fontos a tanárok és a tanítók támogatása, főként a korszerű technikai eszközök esetében. Arra is rámutatott, hogy a technológia fejlődése gyors változatokat von maga után az oktatás területén, és emiatt fontos, hogy a pedagógusok állandó segítséget és támogatást kapjanak. Mindez azokra is vonatkozik, akik megfelelő szintű digitális kompetenciával rendelkeznek.
A tárcavezető mindemellett szükségesnek tartja a szerb nyelvhez és irodalomhoz való hozzáállás javítását. Erre nemcsak ennél a tantárgynál van szükség, hiszen az oktatásügyi miniszter a múlt héten bejelentette, hogy jövőre új tankönyvek készülnek történelemből, földrajzból, valamint szerb nyelvből és irodalomból. A tárcavezető szerint nemzeti identitást meghatározó tantárgyakból, vagyis a történelemből, a földrajzból és az anyanyelvből az állami tankönyvkiadónak kell elkészítenie az általános iskolásoknak és középiskolásoknak szóló tankönyveket. A témával kapcsolatban Branko Ružić Aleksandar Vučić államfővel tárgyalt. Két törvénymódosításról döntöttek, ezek közül az egyik a tankönyvekről szóló törvény lesz. Az oktatásügyi minisztérium és a szerb kormány azért hozta meg ezt a döntést, hogy a törvénymódosításnak köszönhetően kizárólag az állami tulajdonban levő Tankönyvkiadó Intézet gondozásában jelenhessenek meg a történelem-, a földrajz-, valamint a szerb nyelv és irodalom tankönyvek.
A 2021 és 2030 közötti időszakra érvényes új oktatásfejlesztési stratégia a felsőoktatási rendszer teljeskörű korszerűsítését is előirányozza. Branko Ružić ezzel kapcsolatban korábban azt nyilatkozta, hogy a felsőoktatásnál meg kell erősíteni és fejleszteni kell a felsőoktatási rendszer ellenőrzését, követését (evaluálását). Azt is kifejtette, hogy a felsőoktatás területén a tervek között szerepel a csúcstechnológiával foglalkozó vállalatok alapításának ösztönzése. Serkenteni kell a felsőoktatásban tanulók vállalkozói kedvét. Ezenkívül fontosnak tartja a szellemi tulajdon központjainak kialakítását is. Az oktatásfejlesztési stratégia céljai között szerepel az idegen nyelvű szakok bevezetése és akkreditációja az egyetemi karokon.
A stratégia tervezete ezenkívül az egységes tanügyi információs rendszerre is kitér. Branko Ružić korábban arról is beszámolt, hogy március végére elkészül az egységes tanügyi információs rendszer (JISP-Jedinstveni informacioni sistem u prosveti). Az egységes oktatási számot (JOB-jedinstveni obrazovani broj) a tulajdonosa a formális oktatási rendszer minden szintjén használni fogja. Ezzel összekötik a gyermek adatait az egységes tanügyi információs rendszerben, és segítségével nyomon követhetőek a diák tanulmányai az általános iskolától az egyetemi/főiskolai diploma megszerzéséig.
Az oktatásfejlesztési stratégia egyik fontos pontja a pedagógiai asszisztensek hálózatának kialakítása. Több gyógypedagógiai központ létrehozását irányozzák elő, amelyben segítséget nyújtanának a fejlődési rendellenességekkel bíró gyermekeknek és szüleiknek. Fontos, hogy a sajátos nevelési igényű diákokat tanító tanárok számára is megfelelő szakmai továbbképzéseket biztosítsanak. Emellett fejleszteni fogják az inklúziós oktatást-nevelést az iskolás kor előtti intézményekben.
Emellett az oktatási intézményekben dolgozók kvalifikációjára és szakmai továbbképzésére is kitér az új stratégia. A jövőben az iskolatitkárok és az igazgatók számára is különféle képzéseket irányoznak elő. Akkreditált továbbképzéseket terveznek azoknak a tanároknak és tanítóknak, akik a szakmai gyakorlat és a hospitálás során mentorálják a jövendőbeli pedagógusokat. Ezenkívül egy államvizsga-központ létrehozását is előirányozzák.
Az oktatás-fejlesztési stratégiára vonatkozó közviták jövő szerdán, március 10-én zárulnak.
