Néhány nap múlva véget ér a 2018/2019-es tanév, amely a tanárok és a diákok számára is több újdonságot hozott. Az elektronikus naplók mind több iskolába való bevezetésének köszönhetően az osztályfőnökök mentesültek a bizonyítványok kézzel való kitöltése alól, az elsősök és az ötödikesek új tanterv szerint tanulhattak, valamint az első osztályos gimnazisták tanterve is nagyban megváltozott. A következő tanévben is lesznek újdonságok, például új szabályzat lép érvénybe az osztálykirándulásokkal kapcsolatban. Mindezekről Vicsek Annamária oktatási államtitkárt kérdeztük.
Hogy áll a kétnyelvű bizonyítványok ügye? Mit jelent ez a gyakorlatban a magyar általános iskolás és középiskolás diákok számára?
– Az elektronikus naplót egyre több iskola használja, és amellett, hogy a tanárok általában jó véleménnyel vannak róla, hiszen bizonyos szegmentumokban megkönnyíti az adminisztrációs feladatokat, egyelőre kihívással is jár, hiszen az elektronikus naplót szerb nyelven is folyamatosan bővítik, fejlesztik, így nagy feladat és kihívás az is, hogy a napló kisebbségi nyelveken, így magyarul is, teljes mértékben elérhető és működőképes legyen. A tanév vége felé közeledve az egyik legnagyobb feladatunk az volt, hogy minden feltételét megteremtsük annak, hogy az elektronikus naplóból nyomtathatók legyenek a kétnyelvű bizonyítványok is. A magyar tannyelvű oktatásban részesülő tanulók eddig is kétnyelvű bizonyítványokat kaptak, de meglehetősen hosszadalmas és aprólékos munka volt ez az osztályfőnökök számára, hiszen több órán át tartott azokat cirill írásmóddal szerbül, illetve magyarul is kitöltögetni a tanév végén. Ezt nagyban megkönnyíti az E-naplóból való közvetlen nyomtatás lehetősége. Ahhoz azonban, hogy ez is teljesen tökéletes legyen, az elmúlt hetekben szinte napi kapcsolatban voltam a tanárokkal, akik készségesen küldték észrevételeiket, javaslataikat, a még meglevő hibákat, amelyeket pontos instrukcióval továbbíthattam a digitalizációs osztálynak, és szinte napról napra követhetőek voltak a rendszerben megtett javítások, finomítások. Köszönettel tartozom minden kollégának, aki ebben a munkában részt vett, és a Magyar Nemzeti Tanácsnak, hiszen a fordítások pontosítását is az MNT segítségével valósítottuk meg.
TANULMÁNYUTAK TOVÁBBRA IS
Az osztálykirándulásokkal kapcsolatban új szabályzat lépett életbe. Mi a legfontosabb változás a középiskolások osztálykirándulásainak terén?
– Az általános iskolákra és középiskolákra vonatkozó szabályzat, amely az osztálykirándulásokkal kapcsolatos fontos tudnivalókat tartalmazza, az idén áprilisban jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és a jövő tanévtől lesz érvényben, hiszen az osztálykirándulás, illetve a tanulmányút is akkor szervezhető meg, ha ez benne van az iskolai tervben és az éves tervben. A szabályzat meghatározza az osztálykirándulások céljait, feladatait, tartalmát, valamint a megvalósítás feltételeit. Minden olyan osztálykirándulásra, tanulmányútra vonatkozik, illetve az általános iskolák esetében az ún. iskola a természetben programnak is a szabályzat szerint kell megvalósulnia, hiszen mindez az oktatási-nevelési munka olyan formája, amely az iskolán kívül valósul meg. Az említett utazások csak Szerbia területén valósíthatók meg, illetve a középiskolák végzős diákjai számára egy alkalommal külföldön is. A vajdasági magyarság szempontjából nagyon fontos, hogy sikerült egy olyan rendelkezést is a szabályzatba tenni, amely szerint az illetékes iskolaigazgatóság jóváhagyásával külföldre is lehet tanulmányutat szervezni a nyelvtanulás és a kultúra megismerése céljából. Így a vajdasági magyar tanulók továbbra is részt vehetnek mindazokban a programokban, amelyek során Magyarországra utaznak, akár az anyaország jóvoltából, akár az MNT által szervezett különböző programok, csereprogramok keretében, vagy testvériskolákat látogathatnak bizonyos projektumoknak köszönhetően. Ehhez mindössze az kell, hogy az utazás benne legyen az iskola éves tervében, valamint hogy a szülői tanács és az illetékes iskolaigazgatóság jóváhagyja, így a szabályzattal összhangban megvalósulhat a magyar anyanyelv és a magyar kultúra megismerése.
A napokban az első-hetedik osztályosok számára is befejeződik a tanév, amely nem szűkölködött újdonságokban (óvodai reform, tantervreform, új tantárgyak, új tankönyvek stb.). Ezek közül melyiket tartja a legnagyobb horderejű újításnak, újdonságnak?
– Nehéz egyet kiválasztani az újítások közül, hiszen a tantervreform az oktatás minden szintjére vonatkozik. Mivel párhuzamosan és szinkronban zajlik minden szinten, valójában egymásra épül, és minden osztályfokban érezhető a változás.
Az óvodai nevelés és oktatás reformját azért tartom kifejezetten fontosnak, mert egy olyan alapját teremti meg a projektoktatásnak, amelyre később az általános iskola is építhet. Az a szemlélet, amelyet az új óvodai nevelés és oktatás alapjai közvetítenek, gyermekközpontú, és figyelembe veszi az óvodás gyermek képességeit, szükségleteit. Olyan környezetet teremt a gyermeknek, amelyben kreatívan, aktívan játszhat, alkothat, tanulhat, fejlődhet. Ezzel kapcsolatban a közeljövőben az lesz a feladatunk, hogy a magyarul dolgozó óvodapedagógusok számára magyarul biztosítsuk a szakmai anyagokat és a képzéseket is. A minisztérium az elkövetkező években minden óvodapedagógus számára nyújt majd képzést a programmal kapcsolatban, és fontos, hogy ezek magyarul is biztosítva legyenek.
ÚJ TANTERV A 2. ÉS A 6. OSZTÁLYBAN
Az általános iskolai tantervreform keretében szeptembertől a 2. és a 6. osztályosok is új tanterv szerint fognak tanulni, így az iskoláinkban már az 1–2. és az 5–6. osztályok működnek majd az új tantervvel. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsnak ezen a területen is igen fontos szerep jut, hiszen az anyanyelv tantárgy tantervét az MNT ajánlja a minisztériumnak, ugyanakkor az új tankönyvek biztosításának a folyamatában is együttműködünk, hogy szeptemberben minél több tantárgyból álljanak új tankönyvek a tanulóink rendelkezésére. A 3–4. és a 7–8. osztályok új tanterve majd csak 2020 illetve 2021 szeptemberétől lesz érvényben. Már most érezhető a késés csökkenése a tankönyvek esetében. Annak ellenére, hogy például a 3. osztályos tanterv csak jövőre lesz érvényben, hivatalosan már elfogadta a minisztérium, és meg is van jelentetve a Közlönyben, így a tankönyvkiadók és tankönyvírók már kezdhetnek dolgozni a 3. osztályos tankönyveken, ezért nagyobb az esély arra, hogy az új tanterv szerint működő osztályokban már az új tankönyvekből is fognak tanulni.
Nyilas Mihály tartományi oktatási titkár a minap hozta meg az új vajdasági iskolai kalendáriumot. A Szerbia többi részére vonatkozó kalendárium is megszületett már. Hogyan néz ki ennek alapján a jövő tanév?
– A 2019/2020-as tanév szeptember 2-án kezdődik, és az első félév utolsó tanítási napja december 23-a, hétfő. A téli szünet most is viszonylag hosszú lesz a vajdasági iskolákban, hiszen minden vallási ünnepet igyekszik tiszteletben tartani a titkárság, így a második félév első tanítási napja 2020. január 15-e lesz. A tanév vége különbözik az általános iskolák és a középiskolák esetében. Az általános iskolák nyolcadikosai június 2-áig járnak majd iskolába, a többi általános iskolásnak pedig 2020. június 16-a lesz az utolsó tanítási nap. A középiskolások esetében a gimnázium végzősei fejezik be a legkorábban az iskolát, 2020. május 22-én, egy héttel később, azaz 29-én az összes többi végzős, tehát a három- és négyéves középiskolák tanulói. A többi középiskolás utolsó tanítási napja pedig 2020. június 19-e lesz. Jó hír a tanulóknak, hogy az általános iskolák esetében nem lesz munkaszombat, a középiskolásoknál pedig csak kettő, november 16-a és 2020. január 18-a.
ELŐRELÉPÉS A DIPLOMA-HONOSÍTÁS TERÉN
Az előző tanév tapasztalataiból kiindulva mit vár oktatási államtitkárként a következő tanévtől?
– Ebben a tanévben több olyan történés is volt, amely szép példája a vajdasági magyarság összefogásának, egyben a vajdasági magyar politikum erejének is. Nagyon fontos, hogy minden szinten legyen partner, akire lehet számítani, és aki hatékonyan ki tud állni a vajdasági magyarságért. Ezért fontos, hogy amellett, hogy a VMSZ-nek van államtitkára az oktatási minisztériumban, a tartományi oktatási titkárság is kiáll tartományi szinten a magyar ügyekért, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Tanács is derekasan kiveszi a részét azokból a feladatokból, amelyek a hatásköréhez tartoznak. Nem szabad elfelejtenünk az intézményvezetőket, az óvodapedagógusokat, a tanítókat és a tanárokat sem, akik szintén nagy mértékben hozzátesznek ahhoz, hogy a vajdasági magyar oktatás a globális nehézségek ellenére is sikeres lehessen. A teljesség igénye nélkül sikertörténetként említhetnénk azt az összefogást, amely a becsei iskolahálózat meghozatalának folyamatában megakadályozta, hogy egy, a magyarság számára hagyományosan is fontos iskola megszűnjön. Vagy kiemelhetnénk a gunarasi iskola esetét, amikor a polgárok szavazásának köszönhetően megnyerte az MTS egymillió dinár értékű támogatását. Ebben a tanévben a szabadkai iskolaigazgatóságnak végre ismét magyar tanácsnoka lett, ami igen fontos eleme a részarányos foglalkoztatásnak. Emellett fontos megemlíteni azokat az apró sikereket, amelyeket a politikai erőnknek és különböző szinteken való jelenlétünknek köszönhetően sikerült elérni. Ilyen a kis létszámú osztályok engedélyezése vagy a középiskolai osztályok jövő évi terve. A külföldön megszerzett diplomák honosítása terén is történt előrelépés, hiszen a magyar és a szerb miniszterelnök aláírta az ekvivalencia-egyezményt, amely szinte automatikussá teszi a Magyarországon megszerzett érettségi bizonyítványok és felsőoktatási oklevelek honosítását, ezáltal is jelentősen hozzájárulva a szülőföldön való boldoguláshoz. A nagy léptékű stratégiai és törvényi dokumentumok terén a jövőben az új oktatási stratégia megírása vár a minisztériumra, amely során a kisebbségi oktatás vonatkozásában lesz majd kiemelt feladatom. A minisztérium megkezdte a közvitát a középfokú oktatás kötelezővé tétele vonatkozásában, de mivel ehhez az alkotmány módosítására és a kötelező középfokú oktatás pénzügyi hátterének megteremtésére is szükség van, még sok elemzést, szimulációt kell véghez vinni, így a közeljövőben nem várható ezzel kapcsolatban lényeges változás. A középiskolások számára újdonság lesz az állami érettségi, amely a középfokú oktatás minőségi garanciája is lesz. A felsőoktatási intézmények felé történő átmenetet is igazságosabban biztosíthatja azon tanulók számára, akik a középiskolát magyarul végezték, és szerbiai felsőoktatási intézményben szeretnének továbbtanulni, hiszen a felvételi vizsga nem lesz akadály. Fontos említést tenni a Kisebbségi Cselekvési Tervről is, amely a 23-as tárgyalási fejezet külön dokumentumát képezi, és amely eddig alapot adott sok minisztériumi feladathoz, a közeljövőben ennek a dokumentumnak is a felülvizsgálása történik. A jelenlegi kisebbségi oktatási modellek melletti kiállást és a bilingvális oktatás következetes elutasítását – az európai jogrendszerrel való összehangolás ellenére is – továbbra is kiemelt feladatomnak tekintem.
