Az úgynevezett belső koszovói párbeszéd keretében ma Belgrádban megtartották a második kerekasztal-beszélgetést. A két héttel ezelőtt megszervezett első kerekasztal-beszélgetésen a jogásztársadalom képviselői mondhatták el véleményüket a koszovói kérdés megoldásával kapcsolatban, most pedig a társadalomkutatók, a bölcsészettudományok és társadalomtudományok akkreditált intézeteinek, illetve a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia intézeteinek képviselői jutottak szóhoz. A rendezvényt a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának és a Társadalom- és Bölcsészettudományok Intézetének szervezésében tartották meg.
Köszöntőjében Mladen Šarčević oktatási miniszter rámutatott, valójában nem párbeszédről van szó, hanem az álláspontok felvonultatásáról. Ezek az álláspontok érdemben járulhatnak hozzá a koszovói kérdést megoldani hivatott politikai platform kidolgozásához, illetve a nemzeti konszenzus kialakításához – mutatott rá Šarčević, majd hozzátette, hogy Koszovóval kapcsolatban számos kutatás készült a múltban. Ezek a kérdés történelmi, társadalmi, szociológiai, demográfiai, politológiai és filozófiai szegmensét is felölelik – nyomatékosította a miniszter, aki szerint a társadalom- és bölcsészettudományok stratégiai fontosságú ágazatok minden állam számára.
A történelem már bizonyította, hogy a megoldás a széles körű integrációban rejlik – fejtette ki véleményét Momčilo Pavlović, a Történelmi Intézet igazgatója. Szavai szerint a szerbek és az albánok célja ugyanaz: csatlakozni az Európai Unióhoz. Ebből adódik, hogy a koszovói kérdés megoldása Szerbia és Koszovó egyidejű csatlakozásában rejlik az EU-hoz, mivel azt követően az EU diktálná a szabályokat, illetve az alkalmazandó mércéket Szerbiában és Koszovóban, illetve a régióban. A másik lehetséges megoldás a szabad balkáni nemzetek közösségének a megalapítása, amire már volt példa a történelem során – tette hozzá Pavlović, aki egy harmadik megoldási javaslattal is előállt: egy, az összes világhatalom részvételével megtartandó nemzetközi konferencia megszervezése, ahol a felek mediátorként a szerb és az albán fél nézőpontját is meghallgathatnák, illetve figyelembe vehetnék.
Marko Đurić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának igazgatója az újságíróknak nyilatkozva azt mondta: ez és a korábbi rendezvények azért járulhatnak hozzá a kérdés érdemi megoldásához, mert a felszólalók a megoldási javaslatok gazdag tárházát vonultatják fel. Véleményük gyakran szöges ellentétben áll egymással, de éppen ez az, amire szükség van – emelte ki a politikus, majd megerősítette, hogy a rendezvényen elhangzottakat dokumentálták, és továbbítják Aleksandar Vučić államfőnek, aki a koszovói belső párbeszéd ötletgazdája.
Nikola Selaković igazságügyi miniszter egyetértett azzal kapcsolatban, hogy az egymástól eltérő vélemények, illetve azok meghallgatása fontos. Szavai szerint a kerekasztal-beszélgetés során olyan álláspontok hangzottak el, amelyek az eddigi politikai fórumokon vagy a Szerbiai Képviselőházban még soha nem. A koszovói párbeszéd következő rendezvényét Újvidéken tartják meg, a Matica srpska szervezésében – erősítette meg Selaković.
