Továbbra sem múlik el nap anélkül, hogy a politikum, vagy a civil szféra képviselői közül ne sorakoztatna fel valaki érveket, illetve ellenérveket a rendkívüli parlamenti választások témájában. Legutóbb, pénteken, Aleksandar Vučić köztársasági elnök, a kormánykoalíció gerincét képező Szerb Haladó Párt elnöke fejtette ki ezzel kapcsolatos véleményét, mondván: jó lenne, ha a nemzetközi közösség és az EU mielőbb közölné, hogy hatályon kívül helyezi-e végre valaki a koszovói védővámot, azaz folytatódhat-e a Belgrád–Pristina párbeszéd, hogy Belgrád dönthessen a rendkívüli választások megtartásáról. Ha nem folytatódik a párbeszéd, semmi akadálya az előrehozott választásoknak, értékelte a köztársasági elnök, hozzátéve: „Ha nem helyezik hatályon kívül a védővámot, akkor valóban esélyt adhatnánk arra, hogy megvalósuljon Haradinaj azon vágya, hogy valaki eltüntessen a hatalomból.”
Valamivel korábban Miloš Vučević, az SZHP alelnöke és Újvidék polgármestere arról biztosította a közvéleményt, hogy amikor az SZHP a rendkívüli választások kiírásáról dönt, nem a párt-, hanem az államérdekeket veszi figyelembe. Az SZHP tisztségviselői eddig többször is elbeszélgettek Aleksandar Vučić pártelnökkel arról, milyen érvek szólnak a választások idő előtti megtartása mellett, ugyanakkor a döntés még nem született meg, húzta alá a politikus.
– Számos érv szól a rendkívüli választások kiírása mellett, de amellett is, hogy ezeket jövőre tartsák meg. Ha kizárólag a pártérdekeket vennénk figyelembe, a választásokat már megtartották volna, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni az államérdekeket sem, hiszen olyan kérdések várnak megoldásra, mint Koszovó, a regionális stabilitás, vagy az új beruházások. Persze ha abból indulunk ki, hogy az ellenzék azzal provokál folyamatosan, hogy a hatalom nem legitim, akkor kiírjuk a választásokat, amelyeken a polgárok véleményt alkothatnak a politikai pártokról – fejtette ki Vučević.
Az SZHP nem zárkózik el az előrehozott választások témájának megvitatásától, ugyanakkor az ellenzék rendre fellázad, amikor napirendre kerül a téma, hiszen nem célja a rendkívüli választásokon való részvétel – ezt Nebojša Stefanović, a köztársasági kormány alelnöke mondta, hozzátéve, hogy a demokrácia szempontjából rendkívül káros, amikor bizonyos erők a hatalomnak a választások megtartása nélküli leváltását követeli.
– Akármikor felajánljuk a rendkívüli választások megtartását, az ellenzék közli, hogy nem támogatja azt. Ilyenkor felmerül az emberben a kérdés, hogy pontosan mit óhajtanak? Tiltakoznak a hatalom ellen, ám nem akarnak választást. Vajon azt képzelik, hogy Vučić lemond és felkínálja Đilasnak az államfői tisztséget? – fogalmazott Stefanović.
Az ellenzék és a tüntetők kesztyűt dobtak a hatalomnak, értékelte Dragomir Anđelković politikai elemző az N1-nek nyilatkozva. Mint hozzátette, az utcai tiltakozások egyelőre polgári jellegűek, az is azonban egyértelmű, hogy a jelenlegi ellenzék bizonyos képviselői és a tiltakozásokat szervezők, vagyis maga a polgári tiltakozás és bizonyos ellenzéki csoportosulások között bizonyos kapcsolat áll fenn. Az elemző szerint az ellenzék képmutató, hiszen tiltakozik, de nem támogatja a választások megtartását, más lehetőség viszont nincsen. A rendkívüli választások megtartása elsősorban a kormánykoalíciót alkotó pártoknak felelne meg és biztosan megnyernék azokat, szögezte le Anđelković.
TOVÁBBRA IS A HALADÓK TAROLNAK
A Faktor Plus ügynökség legutóbbi felmérése szerint az SZHP a választásokon a szavazatok 53,3 százalékát szerezné meg. A Szövetség Szerbiáért ellenzéki tömörülést a szavazók 13,9 százaléka támogatná, a Szerbiai Szocialista Pártot pedig 9 százalékuk. Az 5 százalékos választási küszöböt a nem nemzeti kisebbségi pártként minősített politikai csoportosulások közül másik nem lépné át. A Szerb Radikális Párt támogatottsága 4 százalék, míg a Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártja és a Szabad Polgárok Mozgalma a szavazatok 3,4-3,4 százalékát szerezné meg.
