Csütörtökön Újvidéken az Európa Kollégiumban tartott előadást dr. Trócsányi László, Magyarország igazságügyi minisztere. Ez alkalommal beszélgettünk vele a magyar és az uniós igazságügyi politika súrlódásairól, valamint az anyaországi és vajdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről.
Trócsányi László: A magyar kormány számára a Délvidék prioritás volt, ma is az, és a jövőben is az lesz (Ótos András felvétele)
■ Hogyan vélekedik Magyarország igazságügyi politikáját az utóbbi öt évben folyamatosan ért támadásokról, melyeket mi, innen, sokszor elvtelennek és politikai indíttatásúnak látunk?
– Magyarországnak markáns igazságügyi politikája van 2010 óta. Ez óhatatlanul is érdeklődést és vitát vált ki Európában. A markáns igazságügyi politika egyik része a gazdaság rendbetételére irányul, egy gazdasági rend megvalósítására. Eredményeképpen vezettünk be olyan társasági különadókat vagy speciális adókat, amelyeket a nagy cégeknek kell befizetniük, amivel hozzájárulnak egyfajta társadalmi felelősséghez, szerepvállaláshoz és ennek köszönhető többek között, az is, hogy a gazdasági deficitünket, a kölcsön deficitünket sikerült 3 százalék alá csökkentenünk, s ez így van már évek óta. Rendet tettünk a devizahitelesek kérdésében, bevezettük a magáncsődöt, bevezettük a nemzeti eszközkezelőnek a közreműködését, mindazok számára, akik nehézségek közepette találták magukat. Azt gondolom, hogy a magyar kormány 2010 óta folyamatosan a rendcsinálásban volt érdekelt, és nem a rendetlenségben. Ez eredményekkel is járt, természetesen mindez nem egy lezárt folyamat, mert rendre újabb problémák kerülhetnek elő, amit megoldani, orvosolni kell. Ilyen pl. a Quaestor-ügy, amelynek megoldásával foglalkozunk. De azért gondolom, hogy az igazságügyi politikánk része az is, hogy a gazdasági rendcsináláshoz és a gazdaság fejlesztéséhez hozzá tudjunk járulni. Ezért is szerepel a jövőbeni terveink között a jelzáloghitel levelének az intézményesítése, ami a gazdaságélénkítés végrehajtásához fog hozzájárulni.
Az ideológiai kérdéseket illetően, az alaptörvény ötéves évfordulóját fogjuk jövőre megünnepelni, úgy gondoljuk, az alaptörvénybe foglalt értékeknek a gyakorlati implementációit kell megvizsgálnunk, hogy azok miként valósulnak meg, akár a nemzetpolitika területén. Gondoljunk pl. az Európa Kollégium szerepére és még arra a számos értékre, amelyeket Kárpátalján vagy máshol hoztunk létre. Úgy látom, az alaptörvény implementációja a jogszabályok szintjén is megvalósul, ezekkel az Európai Unió színterén is helyt kell állnunk, csakhogy a menekültügyi válságot említsem példaként. Ez utóbbi komoly feladatok elé állította Magyarországot, azt gondolom, sikerrel vívjuk ezeket a csatákat, ugyanakkor természetesen Magyarország megoldásai markánsak, mint említettem, ezért óhatatlanul is vitákra késztették Európát. Most már sokan, egyre többen elfogadják a magyar megoldásokat, mindazonáltal természetesen ezt is egy folyamat részeként kell értékelni, mert Magyarországnak van elképzelése, álláspontja, pozíciója és van egy cselekvőképes kormánya.
■ A kisebbségi akcióterv a vajdasági magyar közösség számára lehetőség és kihívás, de mindenképpen olyan európai szinten véglegesülő dokumentum, amely hosszú távon meghatározza a vajdasági magyar közösség lehetőségeit. Mivel Magyarország igazságügy-minisztériuma hónapokra visszamenőleg szakmai támogatást nyújt ennek a fontos feladatnak az ellátásában, hogyan látja a dolgok mostani állását?
– A Délvidék számunkra mindig példaértékű, a Délvidékre úgy tekintünk, mint a kisebbségi jogoknak vagy a nemzeti közösségek jogállásában egyfajta példára, ahol a kollektív jogok alkotmányi szinten valósulnak meg. Természetesen minden papír annyit ér, amennyi ebből a gyakorlatban megvalósul. Az is fontos, hogy legyenek meg a feltételek ahhoz, hogy a gyakorlati megvalósulásra sor kerülhessen. Tehát a részarányos foglalkoztatás esetében, legyenek valóban olyan fiatalok, akik diplomával rendelkeznek, akik bírák tudnak lenni, mert hiába hozunk létre bíróságokat magyar nyelven, ha nincs bíró vagy ügyvéd, aki ott dolgozzon. Nekünk minden segítséget meg kell adnunk ahhoz, hogy a kisebbségi jogok a gyakorlatban is megvalósulhassanak, más részről a gazdaságfejlesztési programnak a megvalósulásában szándékozunk közreműködni, ezért is döntött a magyar kormány úgy, hogy 50 milliárd forintot biztosít a Délvidék számára, hogy a fiatalok itt maradjanak, legyen munkahely, lehetőség, ne külföldön keressenek állást, hanem próbálják meg az anyaföldön, a szülőföldön megtalálni a számításukat. A magyar kormány számára a Délvidék prioritás volt, ma is az, és a jövőben is az lesz.
■ A MÁÉRT a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarság legfontosabb találkozója minden évben, amely során megtárgyalják a nemzet ügyeit és zárónyilatkozatot fogadnak el, Orbán Viktor miniszterelnök pedig értékeli a közösségek helyzetét. A vajdasági magyarság helyzetéről így vélekedett: „Évek óta a Délvidéken úgy látom, hogy egy jó irányba tartó építkezés halad. Dacára annak, hogy mind Magyarországról, mind talán Szerbiából, és a Vajdaságon belül is mindig vannak ellenerők, akik felütik a fejüket, és a nagyon nehéz munkával és komoly áldozatokkal kialakított teljes együttműködés megbontására törekednek. Szeretném nyilvánvalóvá tenni, hogy a magyar nemzetpolitikának nem érdeke, hogy az a magyar egység, amely a Délvidéken létrejött, bármilyen formában sérülést szenvedjen az előttünk álló időszakban. Ilyen törekvéseket nem támogatunk, az ilyen törekvéseket károsnak tekintjük, és ezért nem is remélhetnek tőlünk semmilyen pártfogást sem.” Ön hogyan látja ezt?
– Én úgy tekintek erre, mint a miniszterelnök: mi az egységben hiszünk, mert csak egységesen lehet eredményeket elérni.
■ A Magyar Mozgalom számos alkalommal hivatkozott Önre az elmúlt időszakban, legutóbb a Hét Nap hetilap hasábjain idézték a szavait, amelyeket Palicson, a Szent István-napi ünnepségen mondott: „Egység és sokszínűség nincs ellentmondásban, de csak akkor, ha a délvidéki magyarság erősítését szolgálja: az összhang egység és sokszínűség között akkor valósul meg, ha az egység nyitott, a sokszínűség pedig csak addig gazdagít, ameddig az egység szolgálatában áll.” Kérem, fejtse ki, hogyan látja ezt ma?
– Minden szavamat fenntartom. Ez a megfogalmazás eléggé egyértelmű, és azt, amit korábban mondtam, most is így gondolom.
■ Akkor is, ha visszaélnek a szavaival?
– Azt azért megjegyzem, hogy kell a sokszínűség, de csak addig, míg az egységet nem veszélyezteti! Az egység a legfontosabb, mert egy párt csak akkor tud sikeres lenni, ha egységet tud alkotni, ezért igen is törekedni kell arra, hogy egység legyen.
