Az Európai Unió bővítési folyamatát érintő reformok brüsszeli prezentálását követően tegnap Belgrádba látogatott Várhelyi Olivér uniós szomszédságpolitikai és bővítési biztos, hogy a szerb államvezetőséggel is ismertesse annak részleteit. Itt-tartózkodását követően Montenegró fővárosába, Podgoricába látogat. Belgrádban Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter, majd Aleksandar Vučić államfő, Ana Brnabić kormányfő és Maja Gojković házelnök is fogadta Várhelyit, aki a parlamenti pártok képviselőivel is találkozott.
Az új összetételű Európai Bizottság Észak-Macedóniával és Albániával is mielőbb meg szeretné nyitni a csatlakozási tárgyalásokat. Ezeknek az országoknak az esetében már az új bővítési módszertan lesz érvényben, Szerbia és Montenegró pedig választhat, hogy a jelenlegi feltételek vagy az új módszerek alapján kívánja folytatni a csatlakozási tárgyalásokat. A Várhelyi által közölteket Belgrádban pozitívan fogadták, Vučić és Joksimović is kijelentette, az átláthatóbb folyamat gyorsabb integrációt is jelenthet, határozott politikai üzenetnek számít az új javaslat az Európai Bizottság részéről. Várhelyi korábban is bejelentette, most újra megerősítette azt is, hogy a májusban Zágrábban tervezett EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előkészítéseként a régióra vonatkozó gazdasági és beruházásfejlesztési tervet fog a Bizottság előterjeszteni. A szerbiai tisztségviselők azt mondták, meg szeretnék várni a végleges döntés meghozása előtt ezt a gazdasági tervet, ott lesznek a zágrábi csúcson, s a hallottak fényében eldöntik, milyen úton kívánnak tovább haladni Brüsszel felé. A Vučićtyal folytatott megbeszélést követően megtartott sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva maga Várhelyi is azt tudta tanácsolni az országnak, hogy saját érdekeit figyelembe véve alaposan elemezze ki és gondolja át az új javaslatot.
AZ ÚJ MÓDSZERTAN LÉNYEGE
Az új metodológia értelmében először az alapkérdésekről kezdenék meg mindig a tárgyalásokat, ezeket zárnák le utoljára. Az elért eredmények határoznák meg a tárgyalások általános ütemét. Az EB egyértelműbben meg fogja határozni, mit vár az egyes bővítésre váró országoktól a folyamat különböző szakaszaiban, a kiszámíthatóság érdekében a kritériumrendszer a folyamat ideje alatt nem változna. Az eredményekért fokozatosan ösztönző reakciókat is kapna a tagjelölt állam, például gyorsított integrációt, az egyes uniós szakpolitikákba, uniós piacokra és uniós programokba való fokozatos belépést, továbbá a finanszírozás és a beruházások növelését. A stagnálást szankcionálni is lehet majd, szüneteltethetik a tárgyalásokat, melyeket a legsúlyosabb esetekben akár teljes egészében fel is lehetne függeszteni.
MINIMUM EGY ÚJ TAG
Aleksandar Vučić tegnap azt mondta, a javasolt új modellt alaposan elemzik majd, de számára eleve „szimpatikusabb” az új javaslat. Az Európai Bizottság az EU nyugat-balkáni bővítését tartja az egyik legfontosabb feladatának, ez geopolitikai szempontból is fontos lépés lesz – hangsúlyozta Várhelyi Olivér. A sajtótájékoztatón közölte, szeretné, ha az EB ötéves mandátumának ideje alatt legalább egy nyugat-balkáni ország teljes jogú uniós taggá válna.
A sajtótájékoztatón egyéb politikai kérdések is felmerültek, így a Pristinával folytatott párbeszéd is. Várhelyi elismerte, hogy a Belgrád és Pristina közötti végleges megállapodás lenne a szerb uniós integráció egyik legnagyobb gyorsító eleme. Pristinának be kellene szüntetnie a száz százalékos vámilletékeket a dialógus folytatása érdekében, vélekedett. A szerb államfő egyetértett azzal, hogy a dialógust folytatni kell, s arról biztosított mindenkit, nem Szerbián múlik az előrelépés. Az új koszovói kormánytól, mint mondta, nem vár semmit, de reméli, képes lesz felelősségteljesen viszonyulni a párbeszédhez.
IPA-TÁMOGATÁS SZERBIÁNAK
A Várhelyivel való találkozása kapcsán Jadranka Joksimović kijelentette, az új bővítési javaslat Észak-Macedónia és Albánia miatt született meg, a már tárgyaló államok számára nem jelent kötelezettséget. Ugyanakkor megeshet az is, hogy az uniós tagállamok még eszközölnek bizonyos módosításokat a terven, Szerbiának így figyelemmel kell kísérnie a következő hetek történéseit. Emlékeztetett, Szerbia 18 fejezetet nyitott meg a 35 közül, szigorú elvek alapján közeledik az Unióhoz, s az új metodológiától sem vár „kiskapukat”.
A nap folyamán Várhelyi és Joksimović aláírta az IPA határon átnyúló együttműködési alapból származó 138,55 millió eurós vissza nem térítendő, Szerbiának járó támogatásról szóló megállapodást is. Gazdasági, tudományos, továbbá a jogállamiságot és az államigazgatást segítő projektumokat finanszíroznak a keretből, hangzott el.
Várhelyi, aki Vladimír Bilčíkkel, az EP szerbiai jelentéstevőjével és Tanja Fajonnal, az EP szerbiai társulási bizottságának elnökével érkezett Belgrádba, a parlamenti munkában részt vevő, majd a bojkott mellett álló ellenzéki pártok képviselőivel is tárgyalt. Bilčík és Fajon ma Vučićtyal egyeztet.
A kritikusok térfelén a labda Az Európai Parlament Külügyi Bizottságának (AFET) a héten kétszer is vendége volt Várhelyi Olivér, aki először a csatlakozni kívánó, legjobban teljesítő országokat megillető extra forrásokról, majd az általa kidogozott Nyugat-Balkánra vonatkozó új bővítési módszertanról tájékoztatta a résztvevőket. Deli Andor és Gál Kinga fideszes EP-képviselők bizakodásuknak adtak hangot a beszámolók után, melyről lapunkhoz eljuttatott közleményükben számoltak be. Gál közölte, a bővítési folyamat módszertanának felülvizsgálatáról tett javaslat bizonyítja, hogy a magyar biztos mindent megtesz, hogy áthidalja a bővítéssel kapcsolatos tagállami aggályokat. – Örülök, hogy a Bizottság mindössze két hónappal hivatalba lépése után előállt egy konkrét javaslattal az EU bővítési folyamatára vonatkozóan. Nyilvánvaló, hogy az EB elkötelezett a nyugat-balkáni bővítés iránt, ami meggyőződésem szerint nagyban Várhelyi Olivér biztos érdeme – mutatott rá Deli, s hozzáfűzte, hogy most a bővítés folytatásával szemben kritikus tagállamok térfelén pattog a labda. Remélhetőleg ők is elégedettek lesznek az új módszertannal, hangsúlyozta. |