A törvénymódosítás csak egy azok közül az intézkedések közül, amellyel csökkenteni szeretnék a koronavírus nem kívánt következményeit. Nem az a cél, hogy büntetéseket rójanak ki a lakosságra, csupán tudatosítani szeretnék a járványhelyzet komolyságát, illetve a közösség iránti felelősségérzetet – emelte ki Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter a lakosság fertőző betegségekkel szembeni védelemről szóló törvény módosításának indoklásakor a köztársasági képviselőház csütörtöki ülésén. A miniszter kiemelte, a törvénymódosítással a lakosság azon részét szeretnék megvédeni, akik tiszteletben tartják az óvintézkedéseket. Elmondása szerint a lakosság 95 százaléka eleget tesz az eddigi ajánlásoknak.
Ótos András archív felvétele
A törvénymódosítás új fogalmakat vezet be, amelyekkel az egészségügyi miniszter szerint jogi keretek közé helyezik az óvintézkedéseket, illetve ellenőrzés alatt tarthatják a járványt, megakadályozva a betegséggel járó következményeket. A törvény ugyanakkor pénzbírsággal bünteti azokat, akik nem tartják be az óvintézkedéseket. Így azok, akik nem tesznek eleget az előírásoknak, vagyis nem tesznek a fertőzés terjedésének megakadályozásáért, 30.000 dináros büntetést kapnak, azok a polgárok pedig, akik nem védekeznek a fertőzés ellen, 5000 dináros bírsággal számolhatnak.
Azon jogi személy esetében, aki nem alkalmazza azokat az előírt intézkedéseket és aktivitásokat, amelyek a fertőzés terjedésének megakadályozását szolgálják, illetve nem jelöl ki egy személyt, akit ezeknek az intézkedéseknek a betartatásával bíz meg, akár 300 000 dináros pénzbírságot is kaphat. Ha ő maga megsérti az előírásokat 150.000 dináros, míg ha a kijelölt személy sérti meg az intézkedések alkalmazását, 50 000 dináros bírságra számíthat.
Törvénybe iktatták a koronavírus fogalmát is. A módosítás kitér a személyes kapcsolatokra, illetve pontosan definiálja, ki tartozik felelősséggel az orvos által meghatározott óvintézkedések betartásakor. A törvény foglalkozik a kedvezőtlen járványhelyzet fogalmával, az otthoni izolációval, az önizoláció fogalmával, azzal hogy milyen körülményeket kell otthon teremteni a személyes védelem érdekében. Kitér a karantén szabályaira, illetve a fertőzött személy, vagy fertőzésgyanús személy szállítására. Csökkentve a procedurális eljárásokat, a munkaadónak elég a járványügyi szakember diagnózisa ahhoz, hogy az alkalmazott betegszabadságon lehessen.
Szabályozták a külföldről érkezők kérdését is, vagyis az illetékes minisztérium elrendelheti a beutazók laboratóriumi vizsgálatát, ha úgy ítéli meg, hogy erre szükség mutatkozik. Vagyis ezek után a kormány korlátozhatja a Szerbiába érkezők számát, ha azok járványügyi szempontból kedvezőtlen helyzetben levő országból érkeztek. A törvénymódosítás szerint, amennyiben az ország kapacitásai megtelnek, külföldi gyógykezelést is elrendelhet járványhelyzetben.
Az óvintézkedések betartását az egészségügyi felügyelőség mellett az adott önkormányzatokban a kommunális rendőrség ellenőrzi majd. Amíg az egészségügyi felügyelő szabálysértési végzést is kiadhat, a kommunális rendőrség az intézkedések figyelmen kívül hagyása esetén kiüríttetheti a vendéglátóipari helyiséget, illetve elrendelheti annak 72 órás zárvatartását is.
A parlamenti képviselők a törvénymódosítás kapcsán felszólalásaikban elmondták, hogy a járványhelyzetre Szerbia nagyon jól reagált, sokáig a legjobb mutatókkal rendelkezett az ország nem csak a régióban, hanem egész Európában is. Aggasztónak nevezték ugyanakkor, hogy az elmúlt napokban több beteget jegyeztek egy hét alatt, mint a járvány kezdete óta összesen, amiért azokat tették felelőssé, akik nem tudnak lemondani az ünneplésről, a tömeges gyülekezésről.
Úri Emese, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője rámutatott egyre több a beteg, és aggasztónak nevezte, hogy az egészségügyi dolgozók körében is egyre több beteget jegyeznek. Rámutatott, azzal, hogy nyitottunk a személyes kapcsolatok felé, megfeledkeztünk azon követelményekről, amelyek szerint köhögés, vagy tüsszentés esetén eltakarjuk a szánkát és az orrunkat zsebkendővel vagy a kezünkkel, és ha betegek vagyunk, nem megyünk a tömegbe. A törvény csupán egy eszköz a szükségeszközök közül. Kiemelte, a pénzügyi támogatás is nagyon fontos, különösen az alkalmazottakba való beruházás, hiszen 10-15 év kell ahhoz, hogy egy orvosból kiforrott személy legyen, hogy önbizalommal és kellő szaktudással fel tudja állítani a szükséges diagnózist. Elmondta, az egészségügyi dolgozók fizetésének emelése jelentősen javított az egészségügyi dolgozók helyzetén, illetve azzal, hogy többen rendezhették ideiglenes munkaviszonyukat, több szakorvos dönt úgy, hogy itthon kamatoztatja tudását.
Elmondta ugyanakkor, hogy el kell végre gondolkodni az orvosok teljesítményén is, illetve nagyobb figyelmet kell fordítani a primáris orvosi ellátásra, hiszen sok esetben a gyógykezelésben nagyon sok mindent, így a szűrővizsgálatot, a diagnosztikát már itt is el lehet végezni, és ezzel az egészségügyi ellátás is hatékonyabbá válhatna.
A képviselők ma este megszavazták a törvényjavaslatot.
Elfogadták a képviselők az állami költségvetés átütemezését is, ami külön eszközöket csoportosít át az egészségügyi rendszer megerősítésére, kórházak felépítésére és más egészségügyi intézmények felújítására az ország egész területén, illetve a gazdaságra és a mezőgazdasági támogatásra is több pénzt irányoz elő.
| Ivica Dačić házelnök egyik megnyilvánulásában arra mutatott rá, hogy a parlamenti képviselőket sokszor azzal bélyegzik meg, hogy ingyenélők és aprópénzért lakmároznak a képviselőház éttermében. Rámutatott, az étterem árjegyzékét nem a parlament határozza meg, hanem a kormány közös ügyekért felelős igazgatósága. Arra kérte Siniša Mali pénzügyminisztert, hogy rendelje el az éttermi árak felülvizsgálatát. Nem szeretné ugyanis, ha a közvélemény továbbra is ezzel a kérdéssel foglalkozna. |
