A Nagy Imre Társaság 1992. november 30-án alakult meg, alapító elnöke Nagy Erzsébet volt, Nagy Imre lánya. A társaság fő célja Nagy Imre mártír miniszterelnök emlékének ápolása, életművének tanulmányozása és minél szélesebb körű terjesztése. Emellett feladatának tekinti az 1956. évi forradalom és szabadságharc mártírjai és hősei, valamint a sztálinista rendszerben lefolytatott koncepciós perek áldozatai emlékének életben tartását. Jelenleg a társaság 13 helyi szervezete van, közülük egy Szabadkán. A szervezet vajdasági munkájáról Kudlik Zoltánt, a Nagy Imre Társaság szabadkai helyi szervezet elnökét, a NIT országos elnökségének tagját kérdeztük.
– A szabadkai helyi szervezetnek több mint 40 tagja van, és nem csak Szabadkán, hanem Bajmokon, Muzslyán és Horgoson is. A szabadkai valójában egy kicsit szélesebb körű, mint a többi helyi szervezet. Azt is mondhatnánk, hogy mi valójában a Nagy Imre Társaság vajdasági szervezete vagyunk. A szabadkai a társaság egyetlen határon túli szervezete, emellett az egyik legaktívabb is. Tagjai olyan személyek, akik támogatják az 56-os forradalom emlékezetét – mondta a szabadkai szervezetről Kudlik Zoltán.
Az idén van Nagy Imre kivégzésének 60. évfordulója. Úgy tudjuk, ebből az alkalomból a társaság egy kiállítást rendez a Szabadkai Városi Múzeumban, a mártír miniszterelnök emlékére, amely a jugoszláv követségen eltöltött fogságára helyezné a hangsúlyt.
– Ez még szervezés alatt áll. Az ötlet onnan jött, hogy az 1956-os forradalomhoz Jugoszlávia is kapcsolódik a brioni találkozó révén, valamint Nagy Imre fogsága a jugoszláv nagykövetségen döntő befolyással volt a forradalom eseményeinek alakulására. Ezért úgy gondoltuk, hogy Nagy Imre kivégzésének a 60. évfordulójára jó lenne kiállítást szervezni, s azt szeretnénk, ha ebben partnerünk lenne a Nagy Imre-emlékház. Az emlékházban található Nagy Imre hagyatéka, sok személyes tárggyal. Többek között az a bőrönd is, amely nem régen került elő, és Nagy Imre a jugoszláv nagykövetségen való tartózkodása idején használta. Ez egy érdekessége lehetne a kiállításnak. A Magyar Nemzeti Múzeum hagyatékából is szeretnénk tárgyakat bemutatni, illetve szeretnénk belgrádi intézményekkel is felvenni a kapcsolatot, és ezekből tárgyakat vagy akár dokumentumokat elhozni.
A társaság már korábban is szervezett kiállítást Nagy Imréről a Szabadkai Városi Múzeumban. Azt a kiállítást a vajdasági diákok mennyire látogatták?
– A történelemtanárokkal nagyon jó együttműködésünk van. Több történelemtanár is rendhagyó történelemóra keretében elvitte a diákokat a kiállításra. Ez azért volt különleges, mert ez volt az első és eddig egyetlen kiállítás, amely határon túl mutatta be egy magyarországi miniszterelnök munkásságát. A kiállításnak az volt a célja, hogy ne csak a történelmi tényeken alapuljon, hanem Nagy Imre személyiségét is bemutassa, személyes tárgyain keresztül. Itt olyan érdekességek voltak, mint például azok az ajándéktárgyak, amelyeket miniszterelnöksége idején kapott, vagy a szemüvege, de ki volt állítva a fotelja is. Ilyen kiállításokon a gyermekek közvetlenül is megláthatják a történelmet, és nem csak könyvekből ismerhetik meg.
Ha már a könyveket említette. A társaság tervezi egy ismertető füzet kiadását is az 1956-os forradalom és szabadságharc történetéről, ezt a vajdasági magyar diákoknak szánja.
– Sajnos a szerbiai oktatásban kevés szó esik erről a korszakról. A tanároknak kevés idejük marad bemutatni ezt az időszakot. Legtöbbször a II. világháborúig jutnak el, vagy egy órában kell összesűríteniük, hogy mi történt a II. világháború után napjainkig. Ilyen rövid idő alatt képtelenség bemutatni a forradalom előzményeit, eseményeit. Ez igen sajnálatos, mert a mai Magyar Köztársaság alapja az 1956-os forradalom és szabadságharc. Ezért is gondoltuk, hogy egy tájékoztató füzetet kellene kiadni a forradalomról. Ez a mai fiatalok igényei szerint lesz kidolgozva, játékos formában lesznek feltéve bizonyos kérdések a korszakkal kapcsolatban. Be lesznek mutatva a forradalom szimbólumai, fogalmai, főbb szereplői, valamint a forradalom vajdasági és jugoszláviai vonatkozásai is. A füzetet el fogjuk juttatni minden olyan vajdasági oktatási intézménybe, ahol magyar felsős általános és középiskolás diákok tanulnak. A Magyar Nemzeti Tanács támogatásával a Forum Könyvkiadó Intézet adja ki a füzetet, és a tervek szerint az év második felében jelenik meg.
A társaság minden évben 56-os tematikájú vetélkedőt szervez a vajdasági magyar iskolások részére. Ez a rendezvényük hogyan járul hozzá a forradalom emlékének megőrzéséhez a diákok körében?
– Annak tudatában, hogy a jövőt csak úgy tudjuk építeni, ha a múltat őrizzük és ápoljuk, az idén tizenegyedik alkalommal szervezzük meg a vajdasági szintű középiskolás vetélkedőnket. A vetélkedő egyik fontos része, hogy a versenyre való felkészülés során a diákoknak otthon el kell készíteniük egy munkát, amit a vetélkedőn bemutatnak. Ez történhet prezentáció formájában, szóban elmesélve, de rögzíthetik videón, vagy akár plakátot is készíthetnek. Egy személyes történetet kell ismertetniük, hiszen családjukban vagy környezetükben biztos van olyan személy, akinek valamilyen története fűződik az 56-os eseményekhez. Fontosnak tartom azt, hogy e téren kutatómunka folyik, amibe bekapcsoljuk a mai fiatalokat. A versenyt november utolsó szombatján szervezzük meg. Az idén, a kivégzés évfordulója alkalmából, Nagy Imre lesz a verseny témája. A felhívást elektronikus levél formájában eljuttatjuk a tanároknak és a sajtónak is. Abban, hogy ez a felhívás eljusson minden vajdasági magyar oktatási intézménybe, nagy segítséget nyújt a Magyar Nemzeti Tanács. A verseny egyébként nagyon népszerű, mert a versenyzők értékes ajándékcsomagokban részesülnek, amit Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa biztosít. Emellett, ha pénzügyi forrást tudunk biztosítani rá, a vetélkedőn részt vevő összes diákot, függetlenül a helyezéstől, elvisszük egy tanulmányútra, amelyen megismerhetik az 56-os forradalom helyszíneit. Büszkén mondhatom, hogy ennek a vetélkedőnek köszönhetően többen választották érettségi dolgozatuk témájául ezt az időszakot, valamint voltak, akik tovább folytatták felsőfokú tanulmányaikat történelem szakon. Ez a vetélkedő azért fontos a társaság számára, mert olyan plusztudást ad a vetélkedőn részt vevő fiataloknak, amellyel a forradalom eseményei mellett az itteni helytörténeti vonatkozásokat is megismerhetik. Ezáltal a vajdasági 56-os emlékhelyeket a következő generáció tovább tudja majd őrizni, hiszen tudni fogja, mely településeken vannak emlékhelyek, és mi 56-nak az üzenete.
Az társaság megalakulása óta számos emléktáblát helyezett el Vajdaság-szerte a forradalom emlékére. Az emlékhelyek kialakítása hogyan segíti azt, hogy a fiatalok ápolják a forradalom emlékét?
– Társaságunk megalakulásakor Szabadkán azt a célt tűzte ki, hogy az 56-os forradalom emlékét ápolja és emlékhelyeket hoz létre Vajdaságban. Büszkén mondhatom, hogy már 7 emléktáblát avattunk fel az 56-os menekültek emlékére, továbbá van egy központi emlékmű Palicson, Zentán pedig egy emléktábla, amely dr. Rajki Márton zentai származású forradalmár emlékét őrzi. Azért is alakítjuk ki ezeket az emlékhelyeket, hogy azok a fiatalok, akik Vajdaság különböző településeiről részt vesznek a vetélkedőnkön, utána helyi szinten is tudják ápolni a forradalom emlékét. Az idén, ha sikerül, Temerinben mellszobrot állítunk Sörös Imrének, aki az 56-os forradalom egyik meghatározó alakja. A megtorlás egyik legfiatalabb áldozata ő. Sörös Imre személyisége is igen érdekes, mert egy örök lázadó volt, akit a tenni akarás hajtott. Nemcsak Budapest utcáin segítette a forradalom ügyét, hanem a november 4-e után segített a forradalmároknak, hogy átjussanak az osztrák határon. Ez és a többi emlékhely kialakítása is azt segíti elő, hogy a forradalmat közelebb vigyük a fiatalokhoz, és amikor eljön október 23-a, akkor mindenki a maga módján emlékezni tudjon, és jusson eszébe az, lehet, hogy az ő közvetlen környezetében vagy akár a családjában is van valaki, aki részese volt az akkori eseményeknek.
