Álomszép Zsinagóga

Tizennégyhónapos intenzív munka után tavaly december 31-én befejeződött a  szabadkai Zsinagóga belső felújítása. Szabados Róbert, a szabadkai Zsidó Hitközség elnöke legutóbbi találkozásunkkor azt mondta, a szabadkai zsidóság negyeven éves álma teljesült, s ha nem kapnak ilyen hatalmas mértékű támogatást a magyar kormánytól, önerőből soha sem tudták volna helyreállítani az épületet.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2014-et a holokauszt emlékévévé nyilvánította. Ekkor a magyar kormány négy zsinagóga felújítására különített el pénzt. Három magyarországi és egy határon túli zsinagóga kapott támogatást. A szabadkai Zsinagóga az első és legnagyobb magyar kormányzati támogatás határon túli kedvezményezettje.

 A szabadkai Zsinagóga felújítására a magyar kormány több mint két és fél millió euró támogatást adott. Ebből újították fel az épület belterét, a kerítést valamint rendezték a templomkertet. Évtizedekig úgy emlegettük ezt az épületet, mint a világ hét legveszélyeztetettebb zsinagógáinak egyikét. Most, miután teljes pompájában láthatjuk -- vélhetően átadásakor is így nézhetett ki --, sokkal inkább azt kell kiemelni, hogy a szabadkai zsidó imahely a budapesti Dohány utcai zsinagóga után Európa második legnagyobb zsinagógája és a világ egyetlen szecessziós stílusban épült zsidó szakrális épülete.

Szabadkán a 19. század végén és a 20. század elején lendületes fejlődés folyt. Ekkor épültek a várost ma is meghatározó épületek, így a Városháza, a Reichle palota, a hatalmas bérházak és 1902-ben a Zsinagóga. 

Jakab Dezső és Komor Marcell budapesti műépítészek tervei alapján fogtak hozzá a pazar épület kivitelezéséhez. Mindössze egy év kellett, hogy a 776 négyzetméteres alapterületű, pompás épület elkészüljön. Nem csak stílusában volt újszerű az építészpáros által megálmodott épület, hiszen szecessziós stílusban zsinagóga még nem épült, de építészeti megoldásaiban is a kor újszerű anyagait és megoldásait használták.

A monumentális épületnek öt kupolája van, a legnagyobb az Örökkévalóval való mindenkori kapcsolatot szimbolizálja, tetején a hatágú csillaggal. A nagy kupola megtartásához vastag falak, komoly alapok kellettek volna, hiszen Szabadka nagy része mocsaras lápos terület volt. Hogy a laza talaj megtartsa a hatalmas súlyt, betonoszlopokat vertek a talajba. Abban az időben a beton használata újszerű megoldásnak számított. Hogy az épület monumentalitása ellenére is kecses legyen, vasszerkezetet használtak, ami a korabeli megoldásokban szintén újszerűnek számított. Nyolc elegáns oszlop tartja a nagykupolát, amelynek belső felülete Rabitz hálóval borított, azaz a téglaberakás helyett gipszvakolat fedi a nagyívű kupolát.

A központi kupola mellett négy kisebb, a négy égtáj felé néző és Zsolnay színes cserepekkel borított kupola van az épület tetején.

A homlokzatának díszítése és a belső felületek mintázta megegyezik: kívül a pécsi Zsolnay gyárban készített terrakotta minták teszik egyedivé és pazarrá az épületet belül pedig a  színek és minták játékossága és átgondolt szimbólumrendszere ad különleges hangulatot a szabadkai Zsinagógának.

Amikor elkezdték építeni a Zsinagógát, Szabadkán 3400 zsidó élt, a hitközség vezetője dr.Milkó Izidor,neves író volt. A második világháború után szinte alig maradt zsidó vallású a városban. Ma a zsidó hitközségnek 250 tagja van. A kisszámú közösség egy ideig még használta a hatalmas épületet, de állapota rohamosan romlott. Amikor 1970-ben egy vihar következtében a nagykupola megbillent, a felújítás elkerülhetetlenné vált. A  zsidó hitközség önerőből nem tudta ezt megtenni és 1979-ben odaajándékozta a városnak az épületet. A felújítás azonban elmaradt illetve kisebb állagmegőrzések történtek, de a teljes felújításra ezidáig várni kellett. A homlokzati felújítás részleteiben zajlott. A Zsolnay kerámiával és pirogránittal díszített épület homlokzati felújítására az Európai Unió  IPA pályázatán  nyertek pénzt, ezen kívül a köztársasági és a tartományi kormány, valamint a város és külföldi adományozók is támogatták a munkálatokat, majd 2016-ban megkezdődött a belső tér restaurálása és a templomkert rendezése.

Az 5500 négyzetméteres falfelület mintázatát magyarországi műdíszfestők végezték a budapesti, belgrádi és szabadkai műemlékvédelmi szakemberek ellenőrzése mellett.

A mintákat nem restaurálták, hanem lefestették a falakat és a díszeket újra rajzolták. Amikor építették a zsinagógát, akkor úgynevezett szekkó technikával dolgoztak, ami azt jelenti, hogy száraz felületre festettek és a habarcsban volt valamennyi  cement is, ami destruktív folyamatokat indított el. A szakemberek ezért leverték az egész vakolatot és úgy döntöttek a levett minták alapján  újrafestik a falakat. Hagytak úgynevezett tanúfelületeket, ami az eredeti mintázatot őrzi.

A Zsinagóga színvilága az okkersárgától a sötétkékig terjed, rajta a buja szecessziós mintákkal. A falak alsó része okkersárgára van festve, ami a sivatagot, Júdea földjét szimbolizálja, ez átmegy rózsaszínbe, zöldbe, világoskékbe, hogy az égbolt színét jelző mélykékben végződjön. Így köti össze a földi éltet a mennybolttal. A teljes felújítás során a csillárok, falkarok, menórák és a padok is megújultak. Részben a helyszínen, a Zsinagógában vagy Szabadkán, részben pedig Budapesten végezték a kegytárgyak és bútorok felújítását.

Nem csak küllemében újult meg az épület, hanem olyan épületgépészeti beruházások is történtek, amelyek reményt adnak arra, hogy a következő száz évben nem megy tönkre a mostani festés. Az épületben ugyanis nem csak a villany- és vízvezetékeket cserélték ki, és padlófűtést szereltek be, hanem korszerű szellőzőberendezés, tűzvédelmi- és riasztó berendezést is beépítettek. A padló burkolólapjainak egy részét Marokkóból hozták.

A magyar kormány támogatásának kezelője, a felújítás beruházója a Magyar Nemzeti Tanács. A szabadkai Zsidó Hitközség, a szabadkai önkormányzat és a MNT szerződésben rögzítette a zsidó imaház jövőbeni rendeltetését. Ezek szerint megmarad az épület szakrális funkciója, de hangversenyek helyszíne is lesz, kulturális tartalmakat is szerveznek majd itt, egy állandó kiállítás is helyet kap benne,ami a szabadkai zsidóság történetét mutatja be és turisztika célpont is lesz, hiszen ez Európa második legnagyobb zsinagógája, amelyben a földszinten a férfiak részére 850, a karzaton a nők számára pedig további 550 férőhely van.

A háromoldalú szerződés értelmében a kulturális tartalmakat a Szabadkai Zsinagóga Alapítvány koordinálja. A megállapodás 99 évre szól.