A XVII. Vajdasági Suliszínház Fesztivál negyedik elődöntőjét – a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének szervezésében – a csókai Művelődési Ház tágas, mégis otthonos, barátságos színháztermében tartották meg. Ezúttal öt gyermekszínjátszó együttes mutatkozott be. Két palicsi, egy hajdújárási-noszai, egy gunarasi és a vendéglátó csókai. A bírálóbizottság: Nagy Margit, a VMPE elnöke, Takarics Róbert főszervező, író, és Jódal Rózsa író, a zsűri elnöke két népmese-feldolgozást, két ismert magyar író (Janikovszky Éva és Tasnádi István) műve ihlette jelenetet láthatott, valamint a csókai Banka János Krekedlih című jelenetének ősbemutatóját, amelynek az egykori vajdasági színész egy személyben írója és rendezője is volt.
A díjazottak
A negyedik elődöntő igen színvonalasra sikerült. A diákszínjátszók olyan mértékben azonosultak szerepükkel, hogy nem kevesebb mint hatukat kellett dicsérő oklevéllel jutalmazni.
A gunarasi színjátszó csoport A rátóti csikótojás című népmese-feldolgozást mutatta be Gruber Klaudia rendezésében. A szereplők szemmel láthatóan élvezték az ismert mesét, s egymással előbb vitatkozva, utóbb pedig felváltva lelkesen igyekeztek „kikölteni” a felismerhetetlenségig megnövekedett óriástököt. Deli Aranka az egyik rátóti menyecske természetes megformálásáért dicsérő oklevélben részesült.
A hajdújárási, noszai Hinga Művelődési Egyesület Tasnádi István Farkas kontra Piroska című jelenetében, amelynek rendezője Pesitz Mónika volt, egy szabályos bírásági eljárást „folytattak le”, izgatott és minden hájjal megkent felperessel és alperessel, valóságos „krimi szagú” nyomozó hangulatot keltve, s gyakran hangos kacagásra ingerelve a közönséget. A játékba teljesen belefeledkező kis színészek közül végül ketten részesültek dicsérő oklevélben: a szigorú, ugyanakkor nagyvonalúan hányaveti Bírónőt alakító Takács Fanni és a Nagymama szerepében a remek arcjátékú Szalai Klaudia. A négytagú gyermekzsűri – Piri Enikő, Kispál Annabella, Gulyás Fanni és Kiš Alexandra – ezt a jelenetet értékelte legjobbnak, s így lett a noszaiaké a gyermekzsűri díja.
Amíg kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok (Palicsi Színjátszó Grund, Kire ütött ez a gyerek?)
A Bírónő (a díjazott Takács Fanni) Piroskával és az ugyancsak díjazott (ezúttal kalapos) Nagymamával, Szalai Klaudiával
A palicsi Miroslav Antić Általános Iskola másodikosai A kiskakas gyémánt félkrajcárja című jelenet színpompás díszletével és jelmezeivel kápráztatták el nézőiket. Sokszínű mesekerítésükön lepkék és tulipánok virítottak, lombos fáik pedig egy szempillantás alatt változtak át aranyszínű kincshordozókká. A „törökök” selyemturbánban és bugyogóban pompáztak, derekukon görbe kard ijesztgette foglyukat és a hártyásszárnyú, zümmögő darazsakat, a legyőzhetetlen, élelmes Kiskakas pedig szinte megfesteni valóan eredeti volt ezerszínű toll-, csőr- és tarajjelmezében. Életre keltője, a tengerszín szemű Danka Lili dicsérő oklevélben részesült, Jadranka Mandić pedig, aki egyszemélyben volt a darab rendezője, valamint díszlet- és jelmeztervezője, a sikerült díszletért és jelmezekért kapott dicsérő oklevelet.
A csókai Líra Egyesület Banka János Krekedlih című jelenetével mutatkozott be, a szerző saját rendezésében. Jóvoltából egy kis közösség mindennapjaiba pillanthattunk be, amelyet felkavar két szomszédasszony féltékeny áskálódása, egymás elleni acsarkodása, valamint egyikük beteg, a kórházból rövid időre hazaengedett fiának, Jenőnek köztük való ténfergése. Jenőt a nagyon tehetséges és sokoldalú Bicskei Armand személyesítette meg felkavaróan átélt, magával ragadó játékával. Őt már a tavalyi elődöntőben megismertük és megszerettük, akkor is három remek szerepmegformálásával és két rendezésével bűvölt el bennünket! Kétség sem férhetett hozzá, hogy ezúttal is dicsérő oklevelet kapjon. Lehet, hogy évek múltán csakugyan színészi pályára lép. Minden adottsága megvan hozzá.
A Palicsi Színjátszó Grund Kalmár Zsuzsa rendezésében Janikovszky Éva Kire ütött ez a gyerek? című, már számtalan kiadást megért, nagy sikerű könyvét vette alapul, ám szereplői annyira beleélték magukat a szöveg adta önmegismerésbe, hogy – továbbírták, továbbjátszották. A szülő-gyermek kapcsolat mindenkori, s oly szövevényes és összetett, bonyolult együttlélegzését átlopták a mába, a komputerek és más szerkentyűk egyre inkább automatizálódó, elszemélytelenedő, mégis oly sérülékeny lelki töltetű világába, s – egyek lettek vele! Valóságos ajándék volt ez az előadás. Szereplői tettek tanúságot róla, hogyan lehet együtt érezni egy szöveggel, egy nyelvvel (az anyanyelvvel), s szinte semmi segédeszközzel – mindössze néhány egyforma barnahátú műanyag székkel, egyformára nyomtatott trikóval – de szárnyaló fantáziával, és főleg teljes, nyitott szívvel – önmagunkba mélyedni, s aztán felmutatni magunkat a világnak, egymásnak. Kalmár Zsuzsát a zsűri a rendezésért jutalmazta díszoklevéllel, az előadást, mint a negyedik elődöntő legjobbját, továbbjuttatta a júniusban esedékes gálára, Arnold Zsófiát pedig színészi alakításáért jutalmazta meg.
Várakozással tekintünk az ötödik, bánáti elődöntő elé.
A teljes együttes. Középen a díjazott Danka Lili (Palics, Miroslav Antić Á. I., A kiskakas gyémánt félkrajcárja)
Az én kisfiam! Jobbról a díjazott Bicskei Armand. (Csóka, Krekedlih)
Ki kell költeni azt a fránya csikótojást! Harmadik a díjazott Deli Aranka. (Gunaras, A rátóti csikótojás)
