Az 1960-as évek elején Miszlay István, a békéscsabai színház fiatal rendezője a Dubrovniki Nyári Játékokon járt, s ott merült fel benne a gondolat: mi lenne, ha Békéscsaba szomszédságában, Gyulán, az ottani jó állapotban fennmaradt vár udvarában valami hasonlót – nyári szabadtéri előadásokat hoznának létre a környezethez illő színművekkel. A rendező addig tervezett, szervezett, kilincselt, győzködte az illetékeseket, míg sikerült tető – azaz a csillagos ég – alá hoznia elképzelését. Így nyílt meg 1964 nyarán a Gyulai Várszínház.
Azóta minden évben, július elején az ünnepélyes megnyitón felkúszik a várszínház zászlója a vár falára, majd 3 ágyúlövés jelzi, hogy az erődítményt hat hétre beveszik a kultúra katonái. Az augusztus 20-áig tartó idényben a szervezők látványos történelmi dráma, az opera, az operett, a balett, a bábszínház, a komolyzene, a középkori udvari zene, a dzsessz, a népzene és a népi tánc műfajainak legjobb előadásaival várják az odalátogatókat. A várudvar mellett a pazar látványt nyújtó tószínpadon és a város különböző pontjain felállított színpadokon is tartanak látványos bemutatókat, igazi fesztiváli hangulatot varázsolva Gyulára.
Az Erdély kapujában, Magyarország délkeleti szegletében, a Fehér-Körös partján fekvő majd 800 éves város azonban ennél jóval több értékkel bír, hiszen páratlanul gazdag történelmi emlékekben, ezek egyike a 600 éves vár, amely nem csupán egy a sok közül az országban. Közép-Európa egyetlen síkvidéki, gótikus, épen maradt téglavára. Ma kiemelt műemléki védettséget élvező kincstári épület. A benne lévő vármúzeum 2005-ben nyitotta meg kapuit, 24 kiállítóteremben járhatjuk végig a közel hét évszázad történelmét. Mivel csak két helyiségről – a rondelláról és az 1445-ben felszentelt kápolnáról – tudták bizonyosan, mi volt az eredeti rendeltetésük, a többit meg kellett álmodni.
És ez remekül sikerül is! A földszinten található a várbörtön, az éléstár, a magyar és török sütőház, a kovács- és fazekasműhely, a múzeumpedagógiai terem, a kápolna és a várborozó, ahol Magyarország történeti borvidékének legnemesebb boraival olthatjuk szomjukat. A várbörtönben láthatók a különböző kivégző-, testcsonkító, testfenyítő, fogva tartási, kínzó- és megszégyenítő eszközök. A látvány hátborzongató. Szerencsétlen magyarok, nem volt elég bajuk, hogy a törökök miatt állandó rettegésben kellett élniük, akkor még egymást is sanyargatták – ilyen-olyan formában. Az emeleten a várúrnői, várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, Szandzsák bég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos és lovagterem látható. Tizenhat múzeumtól kaptak kölcsön tárgyakat – erre sem volt még példa, – ezenkívül sok tárgyat korabeli illusztrációk alapján rekonstruáltak. Ilyen a várúrnői lakosztályban látható gyönyörű gótikus ülőpad. Csak a táblaképen maradt fenn, arról mintázták. A lovagterem berendezése másolat, itt tartják a különféle rendezvényeket, a többi között esküvőket, fogadásokat, reneszánsz lakomákat. A vár kifogástalan műemléki helyreállítását és a benne megtekinthető kiállítást az UNESCO is kitüntette.
Az aradi vértanúkra emlékeztető szoborcsoport
Amikor kisétálunk a várkapun, egy kilenc oszlopból emelt emlékmű mellett haladunk el. Kevesen tudják, hogy Gyula az 1848/49-es szabadságharc egyik szomorú színhelye volt. A világosi fegyverletételt követően 1300 fogoly honvédtisztet Gyulára kísértek, itt lefegyverezték és átadták őket az osztrák hatóságnak. A később Aradon kivégzett 13 honvédtiszt közül kilencet ide hurcoltak és itt tartottak fogva a kivégzésükig. Rájuk emlékeztet a szoborcsoport. Táncsics Mihály 1849-ben Gyulán talált menedéket, ide menekült Jókai is, s itt találkozott feleségével, Laborfalvy Rózával, aki hosszabb ideig az Erkel családnál várta férje érkezését.
A városban egymást érik a rendezvények, ezek egyike a múltat idéző várjátékok
Arról is kevesen tudnak, hogy ennek a kisvárosnak már 1868-ban saját múzeuma volt, a harmadik a történelmi Magyarországon.Trianon előtt az ország egyik szellemi központjának számított. Itt látta meg a napvilágot Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője. Szülőháza ma emlékmúzeum. Albrecht Dürer édesapja gyulai ötvösmester volt, Kohán György, az Alföld legnagyobb festője szintén Gyulán született, ugyancsak gyulai Bay Zoltán, a világhírű fizikus és csillagász, valamint Bródy Imre, fizikus, a kriptonlámpa feltalálója.
Gyula madártávlatból
Nekünk, vajdaságiaknak Gyula mindenekelőtt a fürdőt jelenti, de az egykori Jugoszláviából is rengeteg vendéget vonzott egész éven át a messze földön híres áldásos hatású gyógyvíz. A délszláv háborút Gyula idegenforgalma is alaposan megsínylette, lényegesen kevesebb turista érkezett.
dr. Perjési Klára polgármester
A vízumkényszer megszűnésével a város vezetősége most abban reménykedik, hogy ismét visszatérünk hozzájuk. Szerettel várnak bennünket – üzeni dr. Perjési Klára polgármester. És hozzáteszi, aki az év bármely szakában megfordul Gyulán, nem fog csalódni, mert mindenkor, mindenki megtalálja a kedvére való programot. Tesznek róla, hogy rendezvényeik változatosak, színvonalasak, tartalmasak legyenek.
A pálinkafesztivál nemzetközi versennyé nőtte ki magát
A böllérversenynek is számos külfödi résztvevője van
A lovagi terem ma esküvők, konferenciák helyszíne
