Csáky S. Piroska tanárnő előadását nagy érdeklődéssel hallgatták
Nem csupán mottója volt a Széchenyi-idézet a hétvégén Sárospatakon, az Olvasókörök Szövetsége és a Sárospataki Irodalmi Olvasókör szervezésében megtartott, az Olvasókörök kulturális kapcsolatai határon innen és túl elnevezésű tanácskozásnak, hanem irányadója is.
Közösen, összefogva kell tenni nyelvünkért, megtartó örökségünkért, Kazinczy Ferenc nyelvújítónk tanításának szellemében – mondta Halász Magdolna az idén ötéves Sárospataki Irodalmi Olvasókör elnöke, köszöntve a 19 Magyarországról és a határon túlról érkezett tizenkilenc szervezet több mint száz képviselőjét, köztük a sárospatakiak jelölte Magyar Kultúra Lovagjait: dr. Csáky Sörös Piroska nyugalmazott egyetemi tanárt Újvidékről, Szegedi Miklósné Zsóka nyugalmazott könyvtárvezetőt Megyaszóról, dr. Nemes Erzsébetet, az Olvasókörök Szövetségének társelnökét Budapestről, Aros Jánost, Sárospatak városelnökét, és Siska Tamást, az Újbástya Rendezvénycentrum igazgatóját, a konferencia házigazdáját.
A Nagyságos Fejedelem elnevezésű levelezőlap-tárlat megnyitása
Széleskörű jelentősége is van a háromnapos konferenciának, hiszen a Családi Olvasás (2010. június 1. – 2011. március 31.) évének elején számos olvasásnépszerűsítő, és -fejlesztő programot lehet megvalósítani szervezetenként, de egymást támogatva is. Az olvasás megszerettetése a családban kezdődik. A könyvtárak szerepe viszont átalakulóban van, mindinkább szinte küldetésszerűen kell szerepet vállalniuk a közösségi lét erősítésében, miközben nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tanulási és a digitális írás-olvasási szokások változásait sem.
Dr. Pocsainé Eperjesi Eszter: A népművészet él mindennapjainkban
Sárospatak, a magyar műemlékvárosok gyöngyszeme, ebben példaértékű lehet, Magdolna asszony szerint, hiszen itt, a Rákócziak oroszlánbarlangjában, a Zempléni-hegység lábánál, a Bodrog folyó partján elterülő városban a jelen a múltban gyökerezik. S ez látványosan meg is mutatkozik: A város jellegzetes arculatát a patinás műemlék épületek és a modern építészet remekei határozzák meg. Ha kis időre is, ezt mi is megtapasztalhattuk a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskola Karának Dezső Lajos Kollégiumától a konferencia színhelyéig, az Újbástya Rendezvénycentrumig.
A nyilatkozat aláírása
A történelmi múltú városképbe jól beilleszkedő Makovecz Imre építőművész tervezte épületkölteményeket is ismertette Aros alpolgármester a konferencia megnyitóbeszédében. Szent Erzsébet szülővárosában méltó tisztelettel szólt a több mint húsz éve eredményesen működő civil szervezetekről, köztük az Olvasókörök Szövetségéről. Nem egyszerű manapság az olvasás örömét, szépségét hirdetni a számítógépek világában. A kor kihívásaival összhangban kell vállalkozni rá – mondta dr. Nemes Erzsébet társelnök, tudomásul véve, hogy mérföldkőhöz érkeztünk.
Csakis rajtunk múlik, milyen örökséget hagyunk az utókorra. Széchenyi István korához hasonlóan, ismét reformokra van szükség. A szomorú 20. század után némi kimozdulás tapasztalható. Az 1950-es évek elején felszámolt mintegy 11 000 civil szervezet folyamatosan újraszerveződik az 1989-es változások után, szinte az egész Kárpát-medencében. A szövetségben működő olvasókörök fontos intézményekké váltak. A jövőben csak akkor ünnepelünk jól, ha eredményeket is felmutatunk az anyanyelvű kultúra, a hagyományápolás terén. Az olvasókörök ne csak nevükkel hirdessék céljaikat, hanem a hagyományápolás, az olvasás népszerűsítésével erősítsék a közösségi lét, az összetartozás fontosságát.
Viakter Éva Felsőhegyről szavalt a Wass Albert-szobornál
„A kultúra nem rombol, hanem alkot, épít, gyarapítja az anyagi és szellemi javakat, ismereteket. Önismeretre serkent, megbékélésre int (egymással és önmagunkkal), útmutatást ad, hogy el tudjunk igazodni – és élni – az ember alkotta szépségek erdejében” – idézte Csáky tanárnő Gondolatok a magyar kultúráról című nyitóelőadásában. Mint mondta: „nem azok teremtik a kultúrát, akik a kultúrára hivatkozva szólamokat hangoztatnak, hanem azok, a sokszor névtelen közlegények, akik teszik a dolgukat, kiállításokat, irodalmi esteket, hangversenyeket szerveznek, könyveket, folyóiratokat szerkesztenek, könyveket népszerűsítenek és juttatnak el az olvasóhoz, színházi előadásokat hoznak létre...
Zabos Dianna, a tornyosi Tömörkény István Általános Iskola 8.-os tanulója Az egyszeri asszon és az ördög magyar népmesét adta elő a gálán
Míg az oktatás, a közművelődés intézményeinek kell foglalkozniuk a szokás- és értékrendszer kialakításával és a nemzeti hagyományokban gyökerező identitástudat átörökítésével... A mi esetünkben, a Délvidéken a fogalmat körüljárva, szembe találjuk magunkat még egy elemmel: a kultúrák egymás melletti létével, a multikulturalizmus fogalmával – ahogyan az utóbbi időben gyakran hallhatjuk. A multikulturalizmus a toleranciával párosulva a kultúrák csiszolását eredményezheti, interkulturális kapcsolatokat hozhat létre. Ez a folyamat nem lenne szabad, hogy a kultúrák keveredését eredményezze, lemondva a jellegzetes kulturális sajátosságokról... Tudjuk, hogy a kultúra nemzedékről nemzedékre hagyományozódik, és csak akkor tud fennmaradni, ha minden nemzedék válaszokat talál a saját kérdéseire”.
Vajdaságiak a tanácskozáson
A konferencia első napján Nagy Csaba tárogatóművész, zenetanár tárogatójátékot mutatott be II. Rákóczi Ferenc halálának 275. évfordulója alkalmából. A rendezvény centrum kiállítótermében Szivák Gábor történész, a Kisvárdai Könyvtár igazgatója megnyitotta Steiner Józsefné nagyatádi gyűjtő A nagyságos fejedelem című, 191 darab képeslapból és levelezőlapból álló, Rákóczi életútját tükröző tárlatot. A nyitórendezvény keretében Pocsainé dr. Eperjesi Eszter etnográfus, református lelkész kalauzolásában megismerkedhettünk a magyarországi és a határon túli népművészet, díszítőművészet remekeivel. Csodálatos munkákat láthattunk Bodrogszerdahelyről, Borsiból, Hódmezővásárhelyről, Pacsérról, Bácskossuthfalváról, Kishegyesről, Bácsfeketehegyről, Doroszlóról, Óbecséről, Újvidékről, Zentagunarasról és Sárospatakról.
A vándorbot átadása
A Rendezni végre közös dolgainkat elnevezésű, nagy érdeklődést kiváltó kerekasztal-beszélgetésen, a tanácskozás második napján, a résztvevők egyhangú támogatásával nyilatkozatban fogalmazták meg további tevékenységüket. Többek között: „a rögzített célkitűzések, feladatok eredményes megvalósítása érdekében hagyományos és új formák bevezetésével rendszeres módszertani tanácsadással segítik a hazai és a határon kívüli művelődési jelleggel működő társaskörök, kulturális társulások, olvasóegyletek tevékenységét. Igény szerint közös pályázatokat nyújtanak be, a programot közösen állítják össze, a megvalósítás is együttesen zajlik.” A Nyilatkozatot Vajdaságból Bencsik Katalin, a Zentagunarasi Olvasókör elnöke és Tóth Báthori Erzsébet, a Magyar SzóPont programvezetője írta alá Bordás Győzőnek, a Magyar Szó megbízott igazgatójának megbízásából.
A Magyar SzóPont Sárospatakon
A rendezvénysorozatot gálaműsor zárta. A felemelő műsor végén adta át dr. Nemes Erzsébet Halász Magdolnának a felszalagozott vándorbotot. Az új szalagot Csáky tanárnő kötötte föl a vándorbotra, amely egy évig marad a Sárospataki Irodalmi Olvasókörben. A tisztújító közgyűlés után az új összetételű elnökség határozza meg, ki lesz a vándorbot következő évi várományosa. Az Olvasókörök Szövetsége kibővített vezetőségi ülését valószínűleg Vajdaságban a Magyar SzóPont szervezésében tartja meg tavasszal.
Csoportkép a Kazinczy Emlékház előtt
A rendezvény keretében a résztvevők ellátogattak az 1531-ben alapított Sárospataki Református Kollégiumba. A Nagykönyvtárban Kiss Endre József igazgató, református lelkész bemutatta a történelmi jelentőségű könyvritkaságokat, vasárnap Széphalmon a Kazinczy Emlékkertben koszorúztak és megismerkedtek a Magyar Nyelv Múzeumával. Ezt követően Borsiban, II. Rákóczi szülőföldjén megkoszorúzták a fejedelem emlékművét, majd megcsodálták a felújítás alatt lévő, még nagyon sok támogatást és összefogást igénylő reneszánsz kastélyt, amelyben Rákóczi született. A rendezvény Sárospatak Város Önkormányzatának, a Sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum, a Borsi Rákóczi Múzeum és a Sárospataki Újbástya Rendezvénycentrum támogatásával valósult meg.
A Magyar Nyelv Múzeumában
Széleskörű összefogásra van szükség a Rákóczy emlékét őrző reneszánsz kastély felújítására Borsiban
