Voltak évek, amikor megrendezésére a rengeteg fiataltól már-már szűknek bizonyult a zentai Népkert, azonban voltak az ideinél sokkal rosszabb időszakok is. Sajnos az idei rendezvényen uralkodó, az évszakhoz képest hideg és esős időjárás, s talán a sokaknak drága, 500 dináros napi belépő gyér látogatottságot eredményezett, az (anyagilag) kevésbé sikeres bulik közé sorolható a kilencedik alkalommal megrendezett fesztivál.
Pedig a szervezők mindent megtettek, hogy azok, akik a zentai Népkertbe látogatnak, jól érezzék magukat. A legtöbb rendezvény helyszínét befedték, az állandóan fennálló higiéniai gondokat is viszonylag kellőképpen orvosolták. A közbiztonsággal sem volt különösebb gond. A nagy színpad repertoárja az előző évekhez képest lehetett volna változatosabb, mivel egyes kis színpados fellépők – B-Terv, Clash City Rockers, Aurora stb. – nem egyszer sokkal nagyobb és jobb minőségű bulit produkáltak, mint a nagy színpadon fellépők. Ezzel szemben sokaknak emlékezetes marad a Sanagi, a Disciplin A Kitschme, a Heaven Street Seven, a Karthago, a Bikini és a Kispál és a Borz fellépése.
Az idén a kulturális program változatossága talán a legerősebb ütőkártyája volt a fesztiválnak. Voltak olyan helyszínek, ahova egy évvel később is jó volt visszatérni. Ilyennek bizonyult a Márton Áron Diákszövetkezet Dógozz – (nemcsak) buli helyszíne, Don Bimbó, Még élünk elnevezésű színházi és rockzenei ligete, ugyanakkor az idén debütáló Forest Chill Café elnevezésű teaház is elnyerte a látogatók tetszését.
Természetesen a szervezőknek még van min korrigálniuk. Nem szabad megengedni azt, hogy este kilenc óra után vagy a kora reggeli órákban hoppon maradjanak azok az egyébként a vendéglistán jegyzett vendégek, fellépők, szervezők és újságírók, akik szeretnének belépni a kapukon. Ahogyan az sem igazán bizonyult korrektnek, hogy a gyér látogatottságot, vagyis a vártnál kisebb bevételt egyes programok lemondásával igyekeztek egyensúlyozni a szervezők. Ezek a kényszermegoldások nem biztos, hogy bejönnek, ugyanakkor óriási csalódást tudnak okozni a fiataloknak, akik nem kizárt, hogy jövőre kétkedve fogadják az esetleges hangzatosabbnál hangzatosabb neveket a plakátokon.
Mindezt leszámítva nem lehet ok több panaszra, reméljük, hogy a jövőre megrendezésre kerülő jubileumi játékok jóval több látogatót vonzanak majd, s addigra az örökké zsörtölődők is magukénak tekintik a vajdasági magyar fiatalok legnagyobb rendezvényét.
