2024. július 18., csütörtök

Időutazás Bács várában

Mindazok, akik a hétvégén, a rekkenő kánikula ellenére a bácsi várba látogattak, az ódon falak között egyfajta virtuális időutazás révén felidézhették a reneszánsz korszakot

A rendezvény helyszíne a vár bástyájából nézve

Az ünnepi körmenet

A zentai hagyományőrzők apródjai akcióban

A bácsi vár (részlet)

A Szt. Longinus Hagyományőrző Egyesület udvarhölgyei tánc közben

Méltóbb helyszínt a reneszánsz év délvidéki központi rendezvényének megtartására nem is találhattak volna a szervezők, mivel Bács számított a magyar reneszánsz egyik központjának.

A települést, amely a régészeti kutatások szerint a római korban is lakott volt, 545-ben említik először egy Justinianus császár által írt levélben, háromszáz évvel később pedig avar erődítmény állt itt, s később szlávok érkeztek. Itt élt Szent Metód, a szerb cirill írás megalkotója, s csak a későbbiekben telepedtek le itt magyar törzsek. Feltételezések szerint a középkorban egyike az első, Szent István által alapított vármegyeszékhelyeknek. Abban az időben többször, hosszabb-rövidebb ideig érseki székhelyként is szolgált. 1164-ben Manuel görög császár itt vonult fel seregeivel III. István ellen, de meglátva a magyar király cseh zsoldos hadát, visszavonult.

А településre az 1241–1242-es tatárjárás idejе аlatt alaposan rájárt a rúd. Felégették, elpusztították a tatár lovas hordák. 1164-ben, Gergely pápa közbenjárására, itt építették fel a vidék első kórházát. A mohácsi csata után a törökök sem kímélték meg a települést, a várost felgyújtották és kirabolták. Rákóczi csapatai 1704-ben a várat felgyújtották, majd 1705-ben Fluk császári várkapitány végképp leromboltatta. A vár néhány évvel ezelőttig teljesen elhagyatott volt, azóta az egykor a vár urainak és magas rangú vendégeiknek a rezidenciáját képező lakótornyot teljesen felújították, de a tervek között szerepel, hogy pályázati pénzekből kitisztítják a csatornát, hogy a Mosztonga folyó újra körülölelhesse a várat. A bácsi vár romjain kívül egyébként a nevezetességek közé tartozik Vajdaság legrégebbi középkori épületemléke, a valószínűleg az 1241 utáni évekből származó ferences rendi templom és egy török fürdő maradványa.

Visszatérve a reneszánsz ünnepségre, a főrendezvényekre vasárnap került sor: elsősorban a vendégek és a fellépők felvonulására, illetve a kizárólag meghívott vendégekből álló korabeli vásárra, amely egyrészt túl kicsire sikeredett, másrészt a szervezők gondoskodhattak volna arról is, hogy a kürtőskalács, a mézeskalács, valamint a különböző ékszer- és használati tárgyak tényleg elsőrangú kínálatán kívül a délelőtti órákban szomját oltsák a több száz látogatónak, ha nem is sörrel vagy borral, legalább friss, hideg vízzel.

Ennek ellenére a közönség jól szórakozott a Szt. Longinus Hagyományőrző Egyesület látványos haditornáján, amelyet a szabadkai Lányi Ernő IME dobosainak, a dobszólóinak a kíséretében mutattak be. A délutáni órákban viszont már jóval kevesebben bírták elviselni a szúró napsugarakat, ezért alaposan megcsappant a közönség. Pedig a budapesti El Sabio Consort zenekar reneszánsz szerzeményeivel igencsak kiválóan adta vissza a kor hangulatát, a zentai hagyományőrző egyesület udvarhölgyeinek tánca pedig elkápráztatták a legkitartóbb nézőket.

A reneszánsz időutazás a kora esti órákban, az Ungaresca zenekar fellépésével ért véget.