Napilapunkban már számos írásban foglalkoztunk Zenta, s nem utolsósorban Szerbia dohánytermelésének és cigarettagyártásának fáradhatatlan gőzmozdonyaként működő vállalatról, a japán kezekben lévő dohánygyárról, amelynek története egyfajta modern, gazdasági tanmeseként is szolgálhatna.
Miután elterjedt a hír, hogy a világon a harmadik cigarettagyártó cég vásárolja meg a néhány évvel ezelőtt még a tönk szélén álló vállalatot, sokan kételkedtek abban, hogy újra talpra fog állni, azt állítván, hogy ez is egyike a térségünkben sajnos oly „dívó” sikertelen magánosítási projekteknek, amelynek levét elsősorban a cég alkalmazottjai, illetve a város issza meg. Ezzel szemben a gyár két év alatt a város s a térség legerősebb vállalatává nőtte ki magát, egyben jó irányba haladva, hogy Nyugat-Balkán cigarettagyártási központjává váljon.
A JTI Zentán 5 millió eurós befektetéssel 2000 munkahelyet nyitott és 500 termelővel működik együtt.
Ugyanakkor a cég vezetősége több alkalommal is bebizonyította, hogy nemcsak a zentai gyárral törődik, hanem azzal a környezettel is, amely lehetővé tette nekik mindezt. A japán multikorporációs vállalat támogatásának köszönhetően folyamatban van a zentai színház épületének adaptációja, de több más területen is jótékonykodtak a zentai rászorulókkal. Ugyanígy, nem egy nagyszabású művelődési rendezvény sem jöhetett volna létre a támogatásuk nélkül. Ezenkívül nekik köszönhetően a zentaiak több alkalommal is megismerkedhettek az egzotikus távol-keleti szigetország, Japán különleges kultúrájával, szokásaival.
A minap pedig ismét bebizonyosodott, hogy továbbra is képesek új dolgokkal előrukkolni a felkelő nap sütötte vállalatban. A cég vezetői ugyanis a szerb és a vajdasági magyar médiumok számára egy műhelymunka erejéig betekintést engedtek a Szerbiában egyedül a JTI – Zenta által alkalmazott Kaizen menedzsment technológia „rejtelmeibe”. A legnagyobb (nemcsak japán) cégek által is előszeretettel alkalmazott fejlesztési filozófia alapjait Otto Carsten, a genfi Kaizen Intézet szakértője ismertette az újságírókkal.
No de nézzük, mi fán terem is ez a Kaizen?
E japán gondolkodásmód jelentése: folyamatos fejlődés, folyamatos fejlesztés. A lényege pedig az, hogy a termelési folyamatban mindig van egy olyan pont, amin lehet javítani, fejleszteni.
Ennek látszólag a legegyszerűbb, de egyben igencsak költséges formája a beruházás, vagyis például egy gép vásárlása, a termelésirányítási rendszer bevezetése, a számítógéppark felújítása és hasonló dolgok. A Kaizen viszont ennek éppen az ellenkezője. Vagyis kis befektetéssel, sok kis apró változtatással is lehet javítani a már meglévő folyamaton (anyagmozgatási veszteségek, a túlzott árutöbblet kiküszöbölése, stb). A filozófiát a Toyota cégben alkalmazták először a II. világháborút követően, s nemsokára rá a világ legnagyobb vállalatai is átvették ezt a módszert.
Tamer Teciriglou-tól, a zentai cég igazgatójától megtudtuk, hogy a fejlesztési filozófia része az ún. ötletbörze rendszer is, amelyen keresztül lehetővé teszik a vállalat dolgozóinak, hogy saját ötleteikkel, észrevételeikkel is hozzájáruljanak a termelés, illetve a munkaszervezés fejlesztéséhez.
Amióta a zentai cégnél alkalmazzák ezt a módszert, több mint hatvan ilyen észrevétellel rukkoltak elő a dolgozók, amelyből húszat már nagyban alkalmaz is a vezetőség. Így csökkenteni kezdték a termelés során felgyülemlett hulladékot, s természetesen követik az ebből eredő hatékonyságot, ami az igazgató állítása szerint 10 százalékkal növekedett a múlt évhez képest. Tamer úr egyben hozzáfűzte azt is, hogy ezeket az ötletgazdákat természetesen megjutalmazzák s a dolgozók tudatában vannak annak, hogy a vállalat fejlődése számukra is hasznos.
--A Kaizen filozófia középpontjában a dolgozó áll – hangsúlyozta ennek kapcsán Carsten Otto is.
A műhelymunka alkalmával elhangzott az is, hogy a japán cég szeretné, ha Szerbia területén, különösen a kis-és középvállalkozásoknál is elterjedne ez a filozófia, s ennek érdekében a közeljövőben szakirodalom megjelentetését, tréningeket és egyetemi előadásokat is szeretnének megszervezni non profit alapon.
Az előadást követően az újságírók a gyár területén megtekinthették azt is, hogy a zentai cégnél gyakorlatban hogyan alkalmazzák a fejlesztési filozófiát, majd pedig a japán gasztronómia egyik különlegességét, a szusit is megkóstolhatták.
