2024. július 17., szerda

Fáskamraként szolgált a repülőgép roncsa

A Szolnoki Repüléstörténeti Múzeumban jártunk
Csoportkép házigazdáinkkal „Cápeti” előtt

Az idei Székely Tour kerékpáros karaván egyik megállóhelye a Szolnoki Repüléstörténeti Múzeum volt. A bringázók többsége a repüléstechnikához ugyan nem sokat ért, mégis megkülönböztetett fogadtatásban volt részünk a magyar repüléstörténet leggazdagabb, Közép-Európa egyik legnagyobb, katonai repüléstörténettel foglalkozó kiállítóhelyén.

Bringások a vezérlőfülkében

A szolnoki ejtőernyősök kísértek el bennünket Szolnok-Szandaszőlősön, a Kilián u. 1. alatti kiállítóhelyre, ahol Lente Zoltán százados, a repülőmúzeumot üzemeltető csoport parancsnoka a nyitvatartási idő lejárta után is megvárt bennünket.

Mint megtudtuk, 22 ezer négyzetméter területen 49 különböző repülőgépet és helikoptert bocsátottak közszemlére, köztük a korábbi repülőnapok sztárjait, „Cápetit” és „Csőrikét” (Mi–24-es helikopter). A kiállítás fő célja a Magyar Légierőben használt repülőgépek és helikopterek bemutatása, de ki van állítva két polgári repülőeszköz (Il–18 és TU–134) is.

Külföldről érkezett repülőgépek is láthatók a múzeumban: Svédországból egy J–37 Viggen és egy J–32 Jansen, Németországból és Törökországból egy-egy F–104G Starfigter, Svájcból pedig egy Hawker Hunter. A múzeum igazi különlegességei a zöld sátorhangárban kaptak helyet. Itt látható a Balatonból 1999-ben kiemelt IL–2-es csatarepülőgép, valamint számos roncsdarab, amelyek a II. világháború idején Magyarország felett lelőtt repülőgépekből származnak. Magyar szempontból legfontosabb az Abony mellett lelőtt Bejczy József százados Me–109 vadászgépe. A pilóta maradványait a roncskutatók több mint fél évszázad múltán adhatták át a családjának. Az egyik legnagyobb méretű repülőgép-maradvány az olasz FIAT G–12 szállítógép egy darabja, amelyet 60 évig fáskamraként használtak Gáncsapáton. Mint házigazdánktól megtudtuk, a roncskutatás folyamatosan zajlik, pl. 2007-ben egy szovjet Lavocskin La–5FN maradványai kerültek elő Újszász mellett a föld alól, 5-6 méter mélységből. Sok repülőgéproncsot rejthet a Balaton vize is.

A másik fedett csarnokban lézervezérlésű rakétákat, gépágyúkat, sugárhajtóműveket, lokátorokat, katapultüléseket lehet megtekinteni, valamint egy mennyezetre rögzített vitorlázó repülőgépet is, amelynek tervezője a Rubik-kocka feltalálójának édesapja volt.

A kiállítóhely évről évre gyarapodik a repülőgép-ritkaságokkal. A közelmúltban megnyitott több mint 500 négyzetméteres hangárban négy darab felújított repülőgépet (Jak–12, Jak–18, Po–2, valamint egy Messerschmitt Bf–108 Tájfun típusú futárrepülőgép, az egyetlen ilyen Magyarországon) láthatnak az érdeklődők.

A Szolnoki Repüléstörténeti Kiállítóhelyet az MH 86. Szolnok Helikopterbázis üzemelteti, és április elsejétől október 31-éig (hétfő kivételével mindennap) tekinthető meg, a belépés ingyenes. Szabad fényképezni, videózni, de csak a kordonon kívülről.

Repülőgéproncsok
Lézervezérlésű rakéták, gépágyúk, sugárhajtóművek, lokátorok, katapultülések
A hetvenes években még repült
A Messerschmitt Bf–108 Tájfun típusú futárrepülőgép
„Csőrike”, a kedvenc