Heves harcok dúlnak Ukrajnában az orosz invázió csütörtöki kezdete óta. Azóta katonák és civilek százai halhattak meg. Kijevbe pénteken orosz tankok hatoltak be. Az ukrán elnök tanácsadója békét kért és tárgyalást javasolt Moszkvának, amely ukrán fegyverletétel esetén hajlandó is lenne erre.
Rakétákkal is támadta az orosz hadsereg pénteken Ukrajnát, ahol az invázió előző napi kezdete óta egyre hevesebb harcok dúlnak. Bár az oroszok sok katonai létesítményt megsemmisítettek, és átvették az uralmat a légtérben, a földön az ukrán haderő és félkatonai szervezetek kemény ellenállásába ütköztek. Az ukránok pénteken oroszoroszági repülőteret is lőttek, néhány helyen pedig megállították a túlerőben levő támadókat, akik több irányból nyomultak be az országba, amelynek hadseregében 200-210 ezren szolgálnak, a tartalékosok száma 900 ezer körüli. Általános mozgósításuk már megkezdődött, ami azt jelenti, hogy a 18 és 60 év közötti ukrajnai férfiakat behív(hat)ják katonának és nem mehetnek külföldre.
Az invázióra kiszemelt erők összlétszámát 150-200 ezerre becsülik. Ám az orosz hadsereg sorállományához összesen 900 ezer fegyveres tartozik, a tartalékosokból meg kétmillió áll rendelkezésre. Fegyverzetben és hadianyagban is a támadók oldalán az előny.
Az összecsapások több fronton zajlanak. Ám az ukránok által tanúsított ellenállás erősnek tűnik több térségben is. Néhol a védők inkább mind meghalnak, de nem hátrálnak.
A keleti országrészben az inváziós seregekhez csatlakoztak az orosz szakadárok is. Az általuk ellenőrzött területekről, az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaságból és a Donyecki Népköztársaságból indítottak hadműveleteket. A két „köztársaságot” Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn független államként ismerte el, s részben az ottani segítségkérő hívásokra hivatkozva léptette hadba országát Ukrajna ellen.
TÍZEZREK MENKÜLNEK
A két legnépesebb ukrán város környékén, a majdnem hárommillió lakosú Kijevnél és az 1,4 milliós Harkivnál dúlnak talán a leghevesebb harcok. Az utóbbi fontos hadiipari központ, amelyet már teljesen körülzártak az ostromlók.
Sok településről menekül a lakosság. Rengetegen próbálnak biztonságosabb helyet találni az országon belül, mások pedig külföldre mennek, elsősorban Lengyelországba, Romániába vagy Magyarországra. Már több tízezren menekültek el az országól. Ha az invázió elhúzódik, akár milliók is útra kelhetnek.
Fotó: AP via Beta
FELGYÚJTOTTA A HÁZAT A SZU-27
A támadások fő célpontja Kijev, ahol tegnap több rakéta csapódott be. A védők lelőttek egy Szu-27 típusú vadászgépet, amely egy emeletes háznak ütközött, s lángba borította. Egy másik házat orosz rakétadarabok találtak el, illetve gyújtottak föl.
Az oroszok mielőbb el akarják foglalni a fővárost, ahová tegnap néhol már több páncélosuk és katonájuk is behatolt. Kijev közelében sikerült elfoglalniuk az Antonov-repülőtér néven is ismert, stratégiailag fontos hosztomeli légikikötőt, amelyet hídfőállásként használhatnak a főváros elleni nagyszabású támadáshoz.
LÉGIDESZANTRA KÉSZÜLHETNEK
Külföldi katonai szakértők arra számítanak, hogy Kijev napokon belül orosz kezére kerülhet. Amerikai titkosszolgálatok szerint az oroszok tízezer ejtőernyőssel is meg akarják támadni a várost, hogy mielőbb elfoglalhassák és megbuktassák az ottani Nyugat-barát vezetést, s helyére oroszpárti kormányt ültessenek.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő úgy tudja, hogy orosz szabotázscsoportok is bejutottak Kijevbe és őt próbálják elfogni a családjával együtt.
GYORS VÁLASZT KAPOTT
Az államfőnek azonban sok egyébre is gondolnia kell. Ezért miután csütörtökön éjjel elrendelte az általános mozgósítást, arra kérte az EU-t, hogy vezessen be kíméletlen szankciókat Oroszország ellen, és támogassa ENSZ-békefenntartó misszió küldését Ukrajnába. Ezenkívül fegyvereket és lőszert kért az ukrán hadseregnek.
Tegnap azonban már arról beszélt, hogy Oroszországnak előbb-utóbb fel kell vennie a kapcsolatot Kijevvel, le kell ülni a tárgyalóasztalhoz, és véget vetni a vérontásnak.
Nem sokkal később tanácsadója, Mihajlo Podoljak már azt mondta, Kijev békét akar és tárgyalna Oroszországgal, többek között Ukrajna semleges státusáról.
A válasz gyorsan megérkezett az orosz külügyminisztertől. Szergej Lavrov azt üzente: Oroszország „bármely pillanatban” kész tárgyalni, ha az ukrán sereg leteszi a fegyvert. Lavrov hangsúlyozta: senkinek sem áll szándékában megszállni Ukrajnát, de Moszkva nem akarja, hogy olyan kormánya legyen az országnak, amely az USA-vezette nyugati államok és neonácik befolyása alatt áll.
KLICSKÓÉK HARCOLNÁNAK
Putyin is megerősítette tegnap, hogy Moszkva kész a párbeszédre Ukrajnával. Szóvivője, Dmitrij Peszkov közölte: az orosz elnök kész delegációt küldeni Minszkbe, ahol a megbeszélést tartanák az ukránokkal.
Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko nem gondol tárgyalásra, sem megadásra. Tegnap közölte: testvérével, a szintén volt profi ökölvívó Volodimirral kész fegyvert ragadni és harcolni. Példáját egyre több honfitársa követi, és jelentkezik a hadseregbe, illetve kapcsolódik be a harcokba, amelyek miatt folyamatosan emelkedik a katonai és civil halálos áldozatok száma.
NINCSENEK MEGBÍZHATÓ ADATOK
Ám megbízható adatokat erről nincsenek. Az ukrán védelmi minisztérium szerint csak az agresszió második napján több mint ezer orosz katonát öltek meg. Más források azonban nem erősítették meg ezt a hírt. Óvatos becslések szerint az áldozatok száma (mindkét oldalon, a civileket is figyelembe véve) több százra tehető.
Kijev arról is beszámolt, hogy már több mint harminc orosz harckocsit semmisítettek meg a védők, illetve hét támadó harcigépet és hat helikoptert.
Az ukránoknál is nagyok a veszteségek. Moszkva legalábbis azt állítja, tételes listára hivatkozva, amelyen katonai létesítmények, harci eszközök és egyebek szerepelnek.
Fotó: AP via Beta
„KIREPÍTETTÉK” AZ AEROFLOTOT
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az EU újabb szankciókkal igyekszik megnehezíteni az oroszok dolgát, illetve megállítani az agressziót. A fogadkozások ellenére a (sokak által) vártnál „könnyebbnek” tűnnek a Moszkvának szánt csomagjaik.
A brit szankciókkal befagyasztják több mint száz orosz magánszemély és cég szigetországi vagyonát, a brit pénzügyi rendszert pedig elzárják az orosz bankok elől. Emellett London kitiltja az országból az Aeroflot orosz légitársaságot. A brit kormány Fehéroroszországot is megbünteti, amiért lehetővé tette az oroszoknak, hogy a területéről is támadásokat indítsanak.
CSOMAGBAN JÖNNEK A SZANKCIÓK
Joe Biden is szankciókat jelentett be, egyúttal Putyinra hárította a teljes felelősséget Ukrajna megtámadásáért. Az USA az EU-val és a G7-csoport tagállamaival együtt korlátozza Oroszország képességét arra, hogy dollárban, euróban, fontban vagy jenben üzleteljen. Korlátozzák Oroszország hozzáférését a fejlett technológiákhoz is. Amerika ezzel egyidőben szankciókkal sújt orosz nagybankokat.
Fotó: AP via Beta
Az EU brüsszeli csúcstalálkozóján – Moszkva elítélése mellett – tegnap új, immár a második szankciócsomagról állapodtak meg, amely a remények szerint súlyos veszteségeket okoz az érintettnek. Az intézkedések Oroszország pénzügyi és közlekedési ágazatát, az exportot és a vízumpolitikát érintik, de további orosz állampolgárok szankcionálását is magukba foglalják, egyszersmind kilátásba helyezik az ország hozzáférésének korlátozását a kulcsfontosságú technológiákhoz. Fehéroroszországgal szemben is hasonló módon lépnek fel.
Moszkva arányos ellenszankciókat helyezett kilátásba minden állammal szemben, amelyek büntetik Oroszországot.
Nyitókép: Fotó: AP via Beta
