2024-ben a Föld lakosságának mintegy fele fog az urnákhoz járulni. Az év legfontosabb választása a novemberi amerikai elnökválasztás lesz, Európában pedig az európai parlamenti választások júniusban. Választásokat tartanak a világ legnépesebb országában, Indiában, és Vlagyimir Putyin is megméreti magát – igaz, izgulnia nagyon nincs miért. Magyarországon az EP-választással egy időben önkormányzati választásokat is tartanak.
Becslések szerint 2024-ben a világ 50 országában kétmilliárd ember járul majd az urnákhoz. Többen, mint a történelem bármely más évében.
Jövő júniusban tartják a világ legnagyobb, határokon átnyúló választását, amikor várhatóan több mint 400 millió ember adhatja le voksát az európai parlamenti választásokon.
De az Egyesült Államokban, Indiában és Indonéziában, valamint olyan autokratikus államokban, mint Fehéroroszország, Irán és Oroszország, továbbá Tajvanon és az Egyesült Királyságban is nagy téttel bíró választásokat terveznek. Az Európa határain belüli és kívüli választások alapjaiban érinthetik kontinensünket.
A lehetséges kormányváltások felboríthatják a geopolitikai egyensúlyt, befolyásolhatják az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatást, a közel-keleti konfliktust, a kereskedelmi kapcsolatokat és az egymással összekapcsolt világgazdaságot. A választások a globális demokráciák ellenálló képességét is próbára teszik majd, miközben sokan a demokrácia hanyatlásától és keményvonalas önkényuralomtól tartanak.
Az Euronews az öt legmeghatározóbb 2024-es választást szemlézi.
Az Egyesült Államokban elnökválasztást tartanak november 5-én
A republikánus elnökjelöltségre esélyes Donald Trump még a Fehér Házba is visszatérhet, úgyhogy 2024 már csak ezért is potenciálisan robbanásveszélyes év lesz a világpolitikában, és Európa számára is nagy a tét.
Trump elnökjelöltsége azonban már azelőtt véget érhet, hogy elkezdődne. Colorado állam legfelsőbb bírósága ugyanis úgy döntött, hogy nem indulhat az államban a Capitolium 2021. januári ostromában játszott szerepe miatt. Kényelmes előnye republikánus riválisaival szemben azonban azt jelenti, hogy még így is nyerhet - de az ítélet erős precedenst teremt a hasonló perek számára, amelyek más államokban is kizárhatják a versenyből.
Egy republikánus hatalomátvétel - akár trumpista, akár nem - megzavarhatja a Nyugat Ukrajnával kapcsolatos, szorosan összehangolt politikáját, mivel a párton belül egyre erősebb azok hangja, akik korlátoznák a Kijevnek nyújtott katonai és pénzügyi támogatást.
Ez a kereskedelmi viták visszatérését is jelentheti. Az előző, Trump vezette republikánus kormányzat az amerikai termelők védelmében átfogó vámokat vetett ki az európai szövetségesekre. Mindkét fél ideiglenes tűzszünetet kötött, de Trump megfogadta, hogy megválasztása esetén 10%-os vámot vezet be minden importra.
Egy kormányváltás hatással lehet az olyan folyamatban lévő tárgyalásokra is, amelyek célja, hogy az EU az elektromos akkumulátorok gyártásában létfontosságú ásványi anyagokat anélkül exportálhassa az USA-ba, hogy ott az inflációcsökkentési törvény alapján vámokkal sújtanák.
Európai Parlamenti választások – június 6-9.
Az EU 27 tagállamában júniusban választják meg az európai parlamenti képviselőket. A jogosultak számát tekintve gigantikus választás legutóbb lehangolóan alacsony részvétel mellett zajlott. Sokan úgy érzik, hogy az EU túlságosan távol áll az ő mindennapi gondjaiktól, életüktől.
Az euroszkeptikus és szélsőjobboldali pártok támogatottságának növekedésére vonatkozó előrejelzések - amelyeket a közelmúltban Hollandiában, Olaszországban, Finnországban és Svédországban elért választási sikereik erősítenek - kétségeket ébresztenek az EU jövőjét illetően. A legutóbbi felmérések szerint a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia csoport a 720 fős parlamentben rekordmagas, 87 mandátumot szerezhet, ami azt jelentené, hogy a liberálisokkal versenyezve az Európai Parlament harmadik legnagyobb politikai erejévé válhat. Ezáltal a szélsőjobboldal “királycsináló” szerepbe kerülhet a két fő frakció, a konzervatívok és szocialisták között, amelyek - bár ideológiailag ellentétesek - együttműködnek az uniós intézmények működésének biztosítása érdekében egy "nagykoalíció" keretében.
A nagy uniós gazdaságokban tapasztalható gazdasági visszaesés, a vidéki térségekben felerősödő elégedetlenség, az éghajlatváltozás és a migráció mind-mind a kampány meghatározó témái lesznek. Ezen a választáson dől el az is, hogy ki vezeti a következő Európai Bizottságot: a jelenlegi elnök, Ursula von der Leyen várhatóan ismét indul, de korántsem biztos, hogy meg tudja őrizni helyét: akár jelentős átrendeződés is kezdődhet az uniós csúcspozíciók között.
Portugál parlamenti választások – március 10-én
A portugál államfő novemberben előrehozott választásokat írt ki, miután António Costa szocialista miniszterelnök egy kiterjedt korrupciós vizsgálat miatt lemondásra kényszerült (bár hamar kiderült, hogy a konkrét ügyben összetévesztették valakivel). A választásokig posztján maradt ügyvivő kormányfőként.
A Szocialista Párt (PS) reméli, hogy új vezetője, Pedro Nuno Santos kormányra kerülhet az ibériai országban, amely az elmúlt években az európai baloldal egyik bástyája volt. A felmérések szerint szoros verseny várható. A szocialisták és konzervatív ellenzékük, a Szociáldemokrata Párt jelenleg holtversenyben állnak; mindkét tábor a szavazatok nagyjából 27 százalékára számíthat.
Ám az európai baloldal tradicionális fellegvárában is erősödik a radikális jobboldal. A Chega, amely a hagyományos kétpártrendszer megtörését tűzte ki célul, 17%-kal a nyomukban van. És habár a pártot sokan bírálják, amiért rasszista, LMBTQ-ellenes, bevándorló- és romaellenes retorikával "mérgezi" az országos vitát, megtörténhet, hogy Portugáliában is nagyobb teret nyer jövőre a szélsőjobboldal.
Belgiumi szövetségi választások – június 9-én
Belgiumban június elején kettős választást tartanak: az európai parlamenti és a szövetségi választásokra ugyanazon a napon kerül sor. A 11,6 millió lakosú ország megosztott politikai palettájáról, bonyolult hatalommegosztásáról ismert, a jelenlegi kormánykoalícióban nem kevesebb mint hét párt vesz részt.
A közvélemény-kutatások nagyon ismerős képet festenek: Flandriában a szélsőjobboldali flamand függetlenek, a Vlaams Belang vezet, Vallóniában a Szocialista Párt, míg Brüsszelben a liberálisok győzelmére számítanak.
Mivel a jelenlegi hétpárti koalíció jó úton halad afelé, hogy elegendő támogatást szerezzen az újbóli kormányzáshoz, Alexander de Croo miniszterelnök arra szeretné felhasználni Belgium januárban kezdődő féléves elnökségét az Európai Tanácsban, hogy politikai piros pontokat szerezzen otthon.
A felmérések szerint azonban De Croo flamand konzervatív-liberális pártja történelmi mélyponton van Flandriában. A gázai konfliktussal kapcsolatos határozott álláspontja és a közelmúltbeli brüsszeli terrortámadást követő kormányválság miatt csökkent a támogatottsága.
Osztrák parlamenti választások - várhatóan ősszel
Az osztrák választás bizonyulhat az egyik legkritikusabbnak, miközben Európa a szélsőjobboldal térnyerésének visszaszorításáért küzd.
A szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelenleg lenyűgöző 30 százalékos támogatást élvez, amely folyamatosan emelkedett a 2019-es “ibizai botrányt” követően, amikor is Heinz-Christian Strache akkori alkancellárt és FPÖ-vezetőt lefilmezték, amint politikai szívességeket ígért médiatámogatásért cserébe.
A párt a Covid-19 járvány idején folytatott elzárásellenes politikájával, az Oroszországgal szembeni uniós szankciók gazdasági következményeinek bírálatával, valamint populista megnyilvánulásaival lassan visszanyerte a jobboldali szavazók bizalmát. A centrista pártok közötti belharcokból is hasznot húzott, hogy megszilárdítsa támogatottságát. Ha a lendülete nem törik meg, lehetséges, hogy a következő osztrák kancellár az FPÖ soraiból kerül ki.
További választások, amelyekre érdemes odafigyelni
Finnország januárban választja meg új elnökét. Litvániában május 12-én, Horvátországban pedig szeptember 22-én tartanak parlamenti választásokat. Az Egyesült Királyságban 2024 vége előtt tartanak általános választásokat - erősítette meg a hét elején Rishi Sunak miniszterelnök.
Ukrajnában az elnökválasztást tavasszal tartják, de a törvény tiltja a hadiállapot alatti szavazást. Volodimir Zelenszkij elnök korábban maga is kijelentette, hogy felelőtlen dolog lenne a háború közepette választást tartani.
Az oroszok március 17-én választják meg következő elnöküket, aki nagy valószínűséggel ismét Vlagyimir Putyin lesz, miután a független médiát megfojtják, a kritikusokat pedig nem engedik indulni, illetve bebörtönzik vagy száműzetésbe küldik.
Hasonló esélyekkel indulnak a jelöltek a március 1-jén esedékes iráni és a február 25-i belarusz választáson is.
Indonéziában február 14-én, Indiában pedig április és május között tartanak általános választásokat. Az indonéziai szavazás lesz a világ eddigi legtöbb embert megmozgató egynapos választása, több mint 200 millió választópolgárral.
Tajvanon január 13-án tartják az elnökválasztást.
Nyitókép: Fotó: Nathan Howard / Bloomberg / Getty Images Hungary
