Egy nap a holnapért, a klímáért, környezetünk megőrzéséért. Létünk alapja az élővilág változatosságának megőrzése – erre figyelmeztet az 52. világméretű Föld napja, melyről április 22-én emlékeznek meg világszerte. Az idei nap kiemelt témája a biológiai sokféleség megőrzése. Az emberiség túlterjeszkedése agyonnyomja a vadvilágot, túlfogyasztunk és túlterjeszkedünk, ezt jelzi évről évre a WWF Élő bolygó jelentése. Az emberiség beavatkozása a természet évezredes egyensúlyába veszélyezteti a vadonélők, köztük a beporzó rovarok, növények létét. A biológiai sokféleség csökkenésének 60 százalékáért étrendünk, pontosabban az állatok takarmánya felel. Sebezhetőségünkre figyelmeztetett a koronavírussal a természet – legyen az idei Föld napja is önszerveződő, közösségépítő! – írja a Föld Napja Alapítvány. Mint üzenik, építsünk közösséget, zöldítsük környezetünket, ültessünk fát, termeljünk haszonnövényeket, komposztáljunk, éheztessük a kukát, szigeteljünk, közlekedjünk közösen, ne vásároljunk csomagoltat, éljünk műanyag nélkül, váltsunk környezetbarát szerekre, félkész és kész helyett együnk friss itthonit, együnk kevesebb állatit!
A Föld napja mára a legnagyobb önszerveződő környezeti megmozdulássá vált Magyarországon. Cselekvő nap, amely a jövőnkről szól.
Emlékeztetőül: a világnap ötletét John McConnell vetette fel 1969-ben egy UNESCO konferencián, San Franciscóban. A Föld napját első ízben 1970. március 21-én tartották, ami az északi féltekén a tavasz első napja. Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 22.-én mozgalmat indított a Föld védelmében, és megalapította az Earth Day Network-ot (=Föld Napja Hálózat).
A következő jelentős esemény a Föld Napja Nemzetközi Hírközpont megalakulása volt 1989-ben Kaliforniában, ettől kezdve havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját az egész világon. A célja, hogy felhívja a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására.
A Google nyitólapján látható műholdképek a klímaválságra hívják fel a figyelmet, hogy a Föld napja alkalmából emlékeztessék a felhasználókat az emberi tevékenység éghajlatra és környezetre gyakorolt hatására.
A műholdfelvételek a Kilimandzsáró csúcsáról eltűnő gleccsereket, a Nagy-korallzátony fehéredését, a németországi erdőirtást és a grönlandi gleccserek olvadását mutatják – számolt be róla a The Guardian.
A mai Google doodle négy gifből áll, amelyeket az Ocean Agency nonprofit szervezet által biztosított műholdfelvételek és fotók alapján készítettek, és amelyek a nap folyamán váltakoznak majd.
A sokkoló felvételek a tanzániai Kilimandzsáró csúcsáról visszahúzódó gleccsereket mutatják 1986 decembere és 2020 között, valamint a grönlandi Sermersooq gleccsereinek olvadását 2000 decembere és 2020 között. Más képek az ausztráliai Nagy-korallzátonyon a Lizard-sziget közelében készültek, és a korallfehéredést ábrázolják 2016 márciusa és 2017 októbere között, továbbá a németországi Elendben zajlott erdőirtást dokumentálják 1995 decembere és 2020 között.
„Szemünk előtt alakul át világunk fizikai megjelenése és élővilága, ezt hangsúlyozzák ezek a képek, ezért nincs vesztegetni való időnk" – fogalmazott Lesley Hughes éghajlati tanácsadó, a sydney-i Macquarie Egyetem biológiaprofesszora a korallfehéredésről szólva.
A Google által közzétett képek a vállalat szerint „arra ösztönöznek mindenkit, hogy ha látszólag apróságot is, de tegyen valamit, ami segít Földünkön".
Hughes szerint a képek jól tükrözik a legutóbbi klímacsúcs jelentését, és fontosak a figyelemfelkeltés szempontjából. Fontosnak tartja, hogy az embereket emlékeztessék rá, csak azért, mert szép nap van, az éghajlatváltozás nem tűnt el.
Az Alphabet, a Google anyavállalata állítása szerint 2007 óta szén-dioxid-semleges, és azt tervezi, hogy 2030-ra már minden adatközpontját teljes egészében megújuló energiával fogja működtetni.
