A Gázai övezetben tegnap megkezdődött a tűzszünet Izrael és a Hamász palesztin iszlamista (terror)szervezet között. Az erre vonatkozó megállapodást közvetítők segítségével sikerült elérni a katari fővárosban, Dohában, ahol a múlt csütörtökön került sor az aláírására is.
A tűzszünet hosszas tárgyalások eredménye, amelyben Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok közvetítőként vett részt. A megállapodásban vállaltak teljesítését ez a három ország felügyeli. Ha a fegyverszünet tartósnak bizonyul, és sikerül békét is kötni, Izrael és a Gázai övezet történelmének leghosszabb és legvéresebb háborúja érhet véget.
Az egyezség három szakaszból áll. A legtöbb információ a 42 naposra tervezett első fázisról áll rendelkezésre. Ezt az időszakot Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök „ideiglenes tűzszünetnek” nevezte a hétvégén.
A megállapodás teljes fegyvercsendet irányoz elő a palesztinok lakta Gázai övezetben, ahol így lényegében felfüggesztik a 15 hónapig tartott háborút, amelynek – izraeli csapások miatt állítólag – még tegnap is voltak palesztin halálos áldozatai a tűzszünet kezdete előtti órákban.
Az első szakaszban túsz- és fogolycserét is végre kell hajtani.
A Hamász vállalta, hogy az általa 2023 októberében Izraelből Gázába hurcolt túszokat hazajuttatja. Mármint azokat, akik még a fogságában vannak, mert egy részüket 2023 novemberében elengedte (a zsidó állam börtöneiben őrzött palesztin rabok egy csoportjáért és humanitárius segélyért cserébe). Izrael ezúttal 98 túszt vár vissza, bár sokan attól tartanak, hogy egy részük már nem él.
A tűzszüneti egyezmény értelmében a következő 42 napban 33 túszát (nőket, gyerekeket, időseket és sebesülteket) adja át a Hamász. Az izraeliek pedig cserébe 1904 bebörtönzött palesztin férfit és nőt helyeznek szabadlábra. Köztük 737, életfogytiglani börtönbüntetését töltő terrorista, vagy (izraeliek ellen elkövetett) gyilkosságért elítélt személy is van.
Az első 90 palesztin fogoly azután hagyhatta el a börtönt, hogy az első három izraeli túsz tegnap délután kiszabadult. A tűzszünet első napján a Hamásznak három civil nőt kellett elengednie a túszai közül, további négyet pedig a hetedik napon kell hazaküldenie. A maradék 26-ot (kis csoportokban) a hátralevő öt hétben. A hetedik napon a palesztin szervezetnek nyilatkoznia kell arról, hogy ki él még az első szakaszban szabadulásra váró 26 utolsó túsz közül.
A Hamász egyelőre azt jelezte, hogy tartós tűzszünet és az izraeli hadsereg (IDF) teljes kivonulása nélkül a Gázai övezetből nem engednek szabadon minden túszt.
A tűzszüneti és túsz-, illetve fogolycsere-megállapodás ugyanis megköveteli az IDF kivonását a palesztinok lakta övezetből, ahol a harcok azt követően kezdődtek, hogy a Hamász és iszlamista terrorista segítőinek egy 3000 fős csoportja 2023. október 7-én betört Izraelbe, ahol példátlan vérengzést hajtottak végre, majd visszavonuláskor magukkal hurcoltak 251 túszt. Az IDF-katonák kezdetben csak a legsűrűbben lakott gázai övezeti területekről távoznak, ahová ennek köszönhetően visszatérhetnek az elmenekült civilek. Szintén az első szakaszban újraindulnak (naponta akár 600 kamionon) a jelentősen megnövelt mennyiségű segélyszállítmányok a humanitárius katasztrófa sújtotta palesztin területre.
A háború végleges lezárására, illetve az egyéb intézkedésekre az újabb szakaszokban kerülhet sor. A megállapodás szerint februárban megindulhatnak a tárgyalások a második fázisról, amelynek során kiszabadulhatnak a még fogva tartott túszok, s az IDF tegnap megkezdődött kivonulása is folytatódna, befejeződhetne. A végén fognának hozzá a súlyos pusztításokat szenvedett Gázai övezet újjáépítéséhez.
Nyitókép: Beta/AP
