Szükségesnek nevezte a kínai elnök szombaton egy pekingi ceremónián elmondott beszédében Tajvan és Kína békés újraegyesítését, és kijelentette, hogy ez be is fog következni.
„Meg kell valósítani a nemzet újraegyesítését, és biztosan meg is fog valósulni. A békés újraegyesítés felel meg a leginkább a kínai nemzet érdekének, beleértve tajvani honfitársainkat is" – fogalmazott Hszi Csin-ping az ünnepségen, amelyet a Csing-dinasztiát megdöntő, Szun Jat-szen vezette 1911-es forradalom 110 éves évfordulója alkalmából tartottak, egy nappal a tajvani nemzeti ünnep előtt.
A népköztársaság elnöke - a Kínai Kommunista Párt főtitkára – kijelentette, hogy „senki ne becsülje alá a kínai népnek azt a szilárd elkötelezettségét, hogy megvédje a nemzeti szuverenitást és a területi integritást".
Hszi Csin-ping beszédében igyekezett kidomborítani, milyen közös érdekek mentén egyesülhet a két ország. A kínai állampárti rendszer és a tajvani többpárti demokratikus berendezkedés közötti éles különbségekről nem beszélt.
A kínai államfő kijelentette, hogy az újraegyesítés legnagyobb akadálya „a tajvani szeparatizmus", de szavai szerint „a történelem ítéletet fog mondani" a függetlenségpártiak fölött.
Kínai harci repülőgépek az elmúlt négy napban csaknem 150 alkalommal sértették meg Tajvan légterét. A szigetország közölte, hogy fenyegetésnek tekinti a kínai berepüléseket.
Tajvan 1949-ben polgárháború eredményeként szakadt el Kínától; a Csang Kaj-sek vezette kínai nacionalisták a szigetre menekültek, miután a Mao Ce-tung vezette kommunisták hatalomra jutottak Kínában. Tajvan azóta önállóan intézi ügyeit, de a szigetország önállóságát Kína sohasem ismerte el.
